„Mihajlo Szerhijovics Hrusevszkij” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élete: 1966* születési év javítva. |
|||
18. sor:
== Történészként ==
Hrusevszkij első tudományos könyvének címe „Bar Szvasztovo: Történelmi megjegyzések XV-XVIII” volt, amely [[Bar (Ukrajna)|Bar]] történelméről szólt. <ref>Hrushevsky, M., Bar Starostvo: Historical Notes: XV-XVIII, St. Vladimir University Publishing House, Bol'shaya-Vasil'kovskaya, Building no. 29-31, Kijev, Ukrajna, 1894; Lemberg, Ukrajna, {{ISBN|5-12-004335-6}}, pp. 1 – 623, 1996.</ref> Ő írta az ukrán történelem első részletes, tudományos igényű szintézisét, ''Az Ukrajna-Rusz története'' címmel. A tízkötetes sorozat ukrán nyelven íródott, az őstörténettől az 1660-as évek végéig tartó időszakot ölelte fel. Munkájában törekedett az egyensúlyra a közemberek és a politikai szervezetek között, ez tekinthető mestermunkájának. A [[felvilágosodás]] [[racionalizmus]]át ötvözte a [[romantika]] történelemszemléletével, pozitív szemlélete szülőföldjének és népének hiteles leírását eredményezhette. ''Az ukrán irodalom története'', ''Az ukrán nép története'' és ''Ukrajna képes története'' címmel is többkötetes műveket írt,
Hrusevszkij írásaiban több szemlélet is megjelent.Kezdetben kontinuitást látott az ókortól napjaiig. E szerint [[Szkítia]], a [[Kijevi Rusz]] és a [[kozákok]] egyaránt az ukrán örökség részei. Úgy tekintett a [[Halics–Volhíniai Fejedelemség]]re, mint a Kijevi Rusz egyetlen legitim örökösével. Ez ellentétben állt a hivatalos orosz állásponttal, mely szerint először a [[Vlagyimir–Szuzdali Fejedelemség]], majd a cári Oroszország alakult belőle ki. Hogy bizonyítsa igazát, a „köznép” szerepét hangsúlyozta. Szerinte ez a nép a lázadások helyett hagyta uralkodni a jogos uralkodókat. Hrusevszkij nemcsak a belső, hanem a külső tényezőket is figyelembe vette. Szerinte a [[ruszok]] nem viking, hanem szláv eredetűek, a belső széthúzás vezetett a Kijevi Rusz felbomlásához, hangsúlyozta az ukránok változatos etnikai összetételét és a kozákok eredetét is. Úgy gondolta, a jobbágyok menekülése szintén fontos e témában. A 16. és 17. századi ukrán reneszánsz nemzeti szempontjait vizsgálta, szerinte [[Bohdan Hmelnickij]] és a kozákok felkelése a [[Lengyel–litván unió]] ellen inkább nemzeti és társadalmi, mint egyszerűen vallási jellegű volt. Így általános történelemszemléletét a kontinuitás, nativizmus és populizmus jellemzi.
| |||