„Magyarország vízrajza” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
27. sor:
A folyamot már a [[19. század]]ban szabályozták. Magyar szakaszán végig hajózható, a két méteres hajózó vízmélységet általában sikerül biztosítani. A [[bős-nagymarosi vízlépcső]] részleges megvalósítása a Duna [[kisalföld]]i szakaszán sok szempontból új helyzetet teremtett.
 
Magyarország második legfontosabb folyója, egyben a Duna leghosszabb mellékfolyója a [[Tisza]]. A [[Kárpát-medence]] keleti felére kiterjedő vízgyűjtő területéből 45.000 km² van hazánk területén. A [[19. század]]i szabályozás előtt teljes hossza 1.419 km volt, ebből 955 km az ország mai határain belül. A szabályozás ezeket az adatokat 977, illetve 579597 km-re csökkentette.
 
A Tisza a szabályozás ellenére kimondottan középszakasz-jellegű folyó maradt, [[Meander (folyókanyarulat)|meanderekkel]], természetesen lefűződött vagy átvágással keletkezett [[holtág]]akkal, [[morotva|morotvákkal]], homokpadokkal kiterjedt [[ártéri erdő]]kkel. Magyarországi szakasza lassú sodrású, alacsony esésű. Szabályozása előtt rendszeresen elöntött mintegy két millió [[hektár]]t. A Tiszán a tavaszi és a nyár eleji nagyvizen kívül van egy kisebb őszi áradása is. Legalacsonyabb vízállása télen mutatkozik. A Duna és a Tisza tavaszi árvizeinek időbeli egybeesése a Tisza alsó szakaszát visszaduzzasztotta, ami különösen katasztrofális árvizeket tudott okozni (például a [[1879-es szegedi nagy árvíz|szegedi árvíz 1879-ben]]). [[Gát (építészet)|Gátjainak]] hossza Magyarországon meghaladja a 4000 km-t.