„Szkodra” változatai közötti eltérés

A régészeti leletek alapján a várost az {{ie|4.}} század közepén alapították. A mellette magasodó hegyet a század második felében erődítették ([[akropolisz]]), de csupán katonai-védelmi céllal, azaz nem népesítették be.{{refhely|Ceka 2013|:171.}} Bár a történeti hagyomány kételyek nélkül úgy tartja számon, hogy Szkodra {{ie|270-től}} az [[Illír Királyság (ókor)|Illír Királyság]] utolsó székhelye volt, nem teljesen világos, hogy a város milyen szerepet töltött be az állam életében.{{refhely|Shpuza 2006|:166.;|Ceka 2013|:202.;|Gilkes 2013|:269.;|Zavalani 2015|:17.}} Alapításának időszakában a [[labeátok|labeát]] törzsbeli illírek [[koinon]]jának központi települése volt, míg a várostól délre fekvő kiterjedt síkság az [[enkhelék]] területéhez tartozott.{{refhely|Wilkes 1992|:99.;|Ceka 2013|:171.}} A régészeti leletek tükrében a város gazdasági és társadalmi fejlődése az {{ie|3.}} század közepéig visszafogott volt, ebből a korszakból sem építészeti emlékek, sem feliratok nem kerültek elő.{{refhely|Ceka 2013|:171.}} Annyi bizonyos, hogy a székhelyükül addig [[Lisszosz]]t használó [[ardiaták]] valamikor az {{ie|4.}} század vége és a 3. század közepe között északabbra húzódtak. Hogy politikai központjuk északra tolódását [[Kasszandrosz makedón király]] {{ie|314.}} évi, vagy [[I. Pürrhosz épeiroszi király]] {{ie|284.}} évi, esetleg [[II. Alexandrosz épeiroszi király]] {{ie|270.}} évi illíriai hódító hadjáratai idézték-e elő, nem tudni.{{refhely|Ceka 2013|:174.}} Az ardiaták [[II. Pleuratosz illír király]] uralkodásával (kb. {{ie|260–250}}) valóban átvették az Illír Királyság irányítását, {{ie|250}} körül pedig saját bronzpénzt verettek ''ΣΚΟΔΡΙΝΩΝ (Szkodrinón)'' felirattal és a hagyományos jelképükként szolgáló [[gálya]] ábrázolásával.{{refhely|Wilkes 1992|:180.;|Ceka 2013|:171., 188.}} Amikor [[V. Philipposz makedón király]] az {{ie|210-es}} évek második felében ideiglenesen kiterjesztette hatalmát Szkodrára, az – [[Polübiosz]] tanúsága szerint – már az ardiaták koinonjának központja volt. Ez a koinon magában foglalta a várostól délre fekvő síkságot (a mai [[Zadrima|Zadrimát]]), a Shkodrai-tó környékét, és a Drin völgyén keresztül egészen a [[Dardánok (Balkán)|dardánok]] földjéig terjedt.{{refhely|Wilkes 1992|:129.;|Ceka 2013|:188., 382.}} Hogy azonban a század folyamán a nagy ardiata uralkodók II. Pleuratosztól [[Teuta illír királyné|Teuta királynéig]] ívelő sora, vagy akár az {{ie|168-ban}} [[Római Birodalom|Róma]] által legyőzött utolsó illír király, a szintén ardiata [[Genthiosz illír király|Genthiosz]] valóban fővárosukul használták volna Szkodrát, arra sem írásos, sem régészeti bizonyíték nem ismert. Utóbbiak teljes hiánya a régészeknek azt a feltételezését erősíti, hogy szkodrai rezidenciájukat, ha volt ilyen, nem az ókori város és nem is az akropolisz területén, hanem valamely környező magaslaton alakították ki.{{refhely|Ceka 2013|:171.}} Valószínű továbbá, hogy egyetlen politikai központ helyett hátországukat a [[Lisszosz]]–Szkodra–[[Medun|MedeónMeteon]]-háromszögben építették ki, amit alátámaszthat, hogy Genthiosz Lisszoszban és Szkodrában egyaránt veretett pénzt.{{refhely|Wilkes 1992|:168–170., 177.;|Ceka 2013|:218–219.}}

A [[harmadik makedón–római háború]] során a makedónok oldalán harcoló illír királyt, Genthioszt a rómaiak {{ie|168-ban}} Szkodránál legyőzték, majd családjának MedeónbanMeteonban tartózkodó további tagjait is foglyul ejtették. A város ''Scodra'' néven római fennhatóság alá került.{{refhely|Wilkes 1992|:174.;|Gilkes 2013|:269.;|Zavalani 2015|:22.}} Végérvényesen csak [[Claudius római császár]] uralkodása alatt (41–54) lett római gyarmattá.{{refhely|Shpuza 2006|:166.;|Ceka 2013|:256., 337.}} A római időkben a hegytető illír kori erődítésének köveiből védőfalat emeltek a város Drin felőli oldalán, elsősorban katonai, de árvízvédelmi okokból is. Ezen túlmenően azonban a nagyszabású építkezések elmaradtak, ami arra utalhat, hogy Scodra nem tartozott az illíriai partvidék jelentősebb települései közé. Az ásatások során előkerült feliratok között csak szórványosan találni latin nyelvűeket, azok is jobbára nyelvtani hibákkal és az i. sz. 2–3. századból származnak, ezzel szemben a különböző faragványokon leginkább illír öltözetű férfialakok és illír nevek (Genthiosz, Murkisz, Platura, Tatta stb.) maradtak fenn. Mindez arra utal, hogy Scodrát elkerülte az Illíria nagy részét érintő, gyors ütemű romanizálás, és lakosságának döntő többsége a római uralom évszázadaiban is illír maradt.{{refhely|Ceka 2013|:337.;|Gilkes 2013|:269.}} A 3. század végének közigazgatási átalakításai során, 284-ben Scodra [[Lisszosz|Lissusszal]] és [[Doclea|Docleával]]{{Wd|Q252273}} együtt az újonnan kialakított [[Praevalitana]] provincia része, egyes források szerint székhelye lett.{{refhely|Wilkes 1992|:210., 273.;|Elsie 2010|:414.;|Zavalani 2015|:39.}} A szláv és egyéb népek betöréseinek ellenére a város az 5–6. században is fenn tudott maradni, immár Szkodrai (Σκόδραι) néven mint a [[Bizánci Birodalom]] püspöki székhelye.{{refhely|Wilkes 1992|:273.;|Ceka 2013|:171., 487–488.;|Zavalani 2015|:41.}} A 6. század közepén [[I. Iusztinianosz bizánci császár]] még megerősíttette a város falait, a szkodraiak azonban a 6. századtól elkezdték benépesíteni az addig lakatlan egykori akropoliszt, és a folyó menti lapályon elterülő egykori városuk a 7. századra elnéptelenedett.{{refhely|Wilkes 1992|:273.;|Gilkes 2013|:269–270.}}