|
==Tanulmányai==
Erwin Neher a felső-bajorországi Landsberg am Lech városban született 1944. március 20-án. Apja Franz Xaver Neher, egy tejüzem vezetőségi tagja, anyja Elisabeth Neher (lánykori nevén Pfeiffer) tanárnő volt. Erwin volt a legfiatalabb gyerek a családban két nővére után. Gyermekkorát a [[München]]től 70 km-re fekvő kisvárosban, [[Buchloe|Buchloéban]] töltötte. Tízéves korától a közeli [[Mindelheim]]ben a katolikus Maristenkolleg-be[[Marista Iskolatestvérek]]hez járt. Mivel a kedvenc tantárgyai a fizika és matematika volt, de az élőlények is érdekelték, ezért már a gimnáziumban elhatározta, hogy biofizikus lesz. 1963-ban beiratkozott a [[Müncheni Műszaki Egyetem|Müncheni Technikai Főiskola]] fizika szakára. Miután megszerezte a [[BSc]] fokozatot, 1966-ban Fulbright-ösztöndíjjal az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]], a [[Wisconsini Egyetem]]en tanult tovább. 1967-ben már MSc diplomával tért vissza Münchenbe, ahol a Max Planck Pszichiátriai Intézetben kezdte kutatni az [[idegsejt]]ek [[szinapszis]]ait és a membránjaikban mérhető ionáramokat. Itt is ismerkedett meg a hasonló témán dolgozó [[Bert Sakmann]] doktorandusszal. Sakmann ezután Londonban, a leendő Nobel-díjas [[Bernhard Katz]]nál tanult tovább.
==Tudományos munkássága==
Miután megszerezte a doktori címet, Neher a müncheni[[münchen]]i [[Max Planck IntézetbenIntézet]]ben kutatta az ioncsatornák működését, majd 1972-ben a [[göttingen]]i Max Planck Intézetben dolgozott tovább, 1973-tól Sakmann-nal közösen. Neher a mesterséges membránok [[ioncsatorna|ioncsatornáját]] vizsgálta ekkor, Sakmann pedig az ideg-izom kapcsolat szakértőjének számított. Közösen elkezdtek kidolgozni egy olyan technikát, amivel a sejt egyetlen ioncsatornájának működése is mérhető; munkájuk eredménye, a folt-feszültségzár (''patch clamp'') módszer végül 1976-ban jelent meg, amikor Neher egyéves ösztöndíjjal a [[Yale Egyetem]]en tartózkodott. Visszatérte után az intézet vezetése külön laboratóriumot biztosított számukra ahol tökéletesítették a módszert.
Neher érdeklődése 1983 után az ioncsatornákról a sejt belseje felé fordult és az az olyan idegingerületekre adott sejtválaszt kutatta, mint a hormonelválasztás vagy a [[ingerületátvivő anyagok|neurotranszmitterek]] szekréciója. Ugyanebben az évben kinevezték a membrán-biofizika tanszék élére, amelyet aztán egészen 2011-ig vezetett. Emellett a [[Göttingeni Egyetem]] professzora és a göttingeni Európai Idegtudományi Intézet egyik vezetője volt.
==Elismerései==
[[Fájl:Erwin Neher in Szeged.jpg|260px|bélyegkép|jobb|Erwin Neher Szegeden, a PharmakológiaiFarmakológiai Intézetben]]
Erwin Neher és Bert Sakmann a patch clamp technika kidolgozásáért 1991-ben [[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj|orvostudományi Nobel-díjban]] részesült. Ezenkívül számos elismerésben részesült, többek között 1977-ben a Német Fiziko-kémiai Társaság díját, 1982-ben a New York-i Tudományos Akadémia Lamport-díját, 1986-ban a Columbia Egyetem Gross-Horwitz díját és a német [[Leibniz-díjatdíj]]at, 1991-ben pedig az Amerikai Idegtudományi Társulat Gerard-díját nyerte el. Számos egyetem -– az Alicantei Egyetem és a Wisconsini Egyetem 1993-ban, a Müncheni Műegyetem, a Madridi Egyetem és a kínai Huazhong Tudományegyetem 1994-ben, az argentin Bahía Blanca-i Egyetem 1995-ben, a [[La Sapienza Egyetem|Római Egyetem]] 1996-ban és a Jeruzsálemi Héber Egyetem 1999-ben -– választotta díszdoktorává.
==Családja==
Erwin Neher 1978-ban házasodott össze Eva-Maria Ruhr mikrobiológussal. Öt gyermekük született, Richard, Benjamin, Carola, Sigmund és Margret Neher.
==Források==
|
