„Árpád magyar fejedelem” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 195.228.223.5 (vita) szerkesztéséről Hamilcar Smith szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
→‎A honfoglalás: Görögnek görög neve volt, nem angol
66. sor:
{{bővebben|Honfoglalás}}
 
A legkorábbi, vitathatatlanul megbízható forrás Árpád életéről GeorgeGeorgiosz Hamartolosz krónikája a 10. század elejéről.{{sfn|Kristó|Makk|1996|p=17}}{{sfn|Róna-Tas|1999|pp=54–55}}{{sfn|Kristó|1996|p=183}}
[[893]]-ban [[Nikétasz Szklérosz]], a [[Bizánci Birodalom|bizánci]] császár követe Árpáddal és Kurszánnal tárgyalt az [[Duna|Al-Dunánál]] egy [[Bulgária|bolgárok]] elleni hadi szövetségről.{{sfn|Kristó|1996|p=183}}{{sfn|Spinei|2003|p=52}} Egy magyar hadsereg hamarosan bizánci hajókon átkelt a Dunán a bolgárok ellen.{{sfn|Spinei|2003|p=52}} Bíborbanszületett szövegből kikövetkeztethető, hogy ezt a sereget Árpád fia, Liütinka vezette.{{sfn|Spinei|2003|p=52}} A bizánciakkal az egyezkedés még elhúzódott, és közben az [[Etelköz]]ben szállást találó magyar törzsek a [[Kárpát-medence]] felé egyre gyakrabban tettek felfedező utakat. Ezeket legtöbbször maga Árpád, vagy „társfejedelme”, Kurszán szervezte, de legalábbis támogatta a gazdag vidék felderítését, hiszen már akkoriban foglalkoztatta a magyar törzsek vezetőit, hogy nyugatabbra vonulnak. Kurszán tisztsége szintén vitatott, Spinei szerint Árpád volt a gyula, és Kurszán a kende.{{sfn|Spinei|2003|p=52}} Kristó szerint fordíytott volt a szzerepük, Árpád kende volt, és Kurszán gyula.{{sfn|Kristó|1996|p=183}} {{sfn|Kristó|1996|p=186}}