„Tömörkény István” változatai közötti eltérés

[[Bálint Sándor (néprajzkutató)|Bálint Sándor]] néprajzkutató és művészettörténész, [[Péter László (irodalomtörténész)|Péter László]] irodalomtudós és helytörténész, [[Lengyel András (irodalomtörténész)|Lengyel András]] irodalomtörténész muzeológus tudták igazán értékelni azt a 6000 egységnyi néprajzi múzeumi tárgyat, amellyel Tömörkény jóvoltából gazdagodott a múzeum. Később évtizedeken keresztül jóformán ennek a mennyiségnek csak egyhatodával tudták növelni a gyűjteményt. Az elmúló/átalakuló paraszti világ idejéből sikerült a leletmentés, s leletmentés Tömörkény valamennyi novellája, tárcaelbeszélése is, amelyeket a [[Szegedi Napló]]ban, a [[Magyar Hírlap]]ban és önálló kötetekben publikált. Tömörkény még a népnyelv gyűjtésében is komoly teljesítményt nyújtott, 3500 regisztrálatlan, fölgyűjtetlen szóval járult hozzá [[Szily Kálmán]]ék tervezett nagy szegedi szótárához, ebből aztán semmi nem lett, de [[1957]]-ben [[Bálint Sándor (néprajzkutató)|Bálint Sándor]] értékelte Tömörkény nyelvészeti munkáját, s tető alá hozta a szegedi szótárt, s kiadta. Ezt a szép szegedi [[Dialektus|nyelvjárás]]t, amelyet még sokan beszélték nemcsak Tömörkény korában, hanem az [[1960-as évek]]ben is.
 
Tömörkény munkásságát radikális és következetes ''[[ideológia]]mentesség'' jellemzi, az irodalomban a [[Naturalizmus (művészet)|naturalizmus]] eszközeivel dolgozik, az általa kiválasztott világ embereit életmódjuk, gondolkodásuk, nyelvük egységében ábrázolja, kis történetek, esetrajzok, alkalmi észleletek végtelen sorában.<ref>Péter László i.m.</ref> ''Tömörkény ugyanezt tette a muzeológia eszközeivel is'', felgyűjtötte annak a rétegnek a néprajzi értékeit, amelynek életéből szükségszerűen hiányzott az egyéni távlatosság, a metafizikus célképzetek, de nem hiányoztak az erkölcsi értékek.
 
Miközben Tömörkény üdvözölte a modernitást, ugyanettől az erkölcsi értékek sérülését féltette joggal. Nem volt öncélú az ő irodalmi munkássága és néprajzi gyűjtése, a korabeli Szeged lényegét ragadta meg, megmutatta azokat az embereket, akinek hátán épült a palotás Szeged. Sokat idézték, adták ki újra és újra műveit, de megérteni kevesen értették meg, a kortárs irodalomkritika csak fanyalgott, a mértékadó sajtó elsősorban humoros írásokat várt tőle, az akadémiai kritika felrótta részletrajzainak „terjengősségét” és túlzott néprajziasságát.
 
A Tömörkénnyel együtt dolgozó [[Móra Ferenc]] már megérezte Tömörkény kvalitásait, s mindenben együtt munkálkodott vele, a néprajzi anyag felgyűjtésében is. A múzeumi kiállítások megrendezésében is, amelyeknek nagy sikere volt. A kiállításokat többen látogatták, mint a könyvtárat. Ekkoriban az egész múzeum egy raktár, s egyben kiállítási terület volt, ahol egyszerre tárult a látogatók szeme elé a múzeum teljes anyaga.<ref>Ellenben napjainkban például [[Bálint Sándor (néprajzkutató)|Bálint Sándor]] születésének centenáriumán rendeztek egy időszakos kiállítást az általa felgyűjtött anyagból, bizony megcsodáltuk, a [[Bálint Sándor (néprajzkutató)|Bálint Sándor]] gyűjteménynek azonban azóta sincs sehol állandó kiállítása.</ref>
 
[[1917]] [[április]]ában néhány napi betegeskedés után halt meg Tömörkény István, másnap már megjelent [[Móra Ferenc|Móra]] nekrológja a [[Szegedi Napló]]ban, amelyben többek közt ez olvasható:
 
== Elbeszélései szépirodalmi kötetekben ==
*''Szegedi parasztok és egyéb urak''; Bába, Szeged, (1893)
*''Betyárlegendák. Az alföldi rablóvilág történetei. Első könyv''; (1898Engel Ny., 1988)Szeged, 1898
*''Jegenyék alatt. Elbeszélések''; Engel L., Szeged, (1898)
*''Az alföldi rablóvilág történetei'' (1898, 1988)
*''VízenjárókVizenjárók és kétkezikétkézi munkások''; Engel L., Szeged, (1902)
*''Gerendás szobákból. Elbeszélések''; Singer-Wolfner, Bp., (1904)
*''Förgeteg János, mint közerő éss más elbeszélések''; Singer-Wolfner, Bp., (1905 (''Vidám könyvek'')
*''Különféle magyarok meg egyéb népek''; Singer-Wolfner, Bp., (1907) - [http://www.[gutenberg.org/etext/:27546 |az 1910-es kiadás a Gutenberg gyűjteményben]]
*''Napos Tájaktájak''; Singer-Wolfner, Bp., (1908)
*''Homokos világ. Elbeszélések''; Singer-Wolfner, Bp., (1910)
*''Ne engedjük a madarat…madarat... s más holmik''; Franklin, Bp., (1911)
*''BazsarózsákEgyszerű emberek''; Élet Ny., Bp., (1912)
*''Bazsarózsák''; Singer-Wofner, Bp., 1912
*''Népek az ország használatában'' (1917)
*''Margit''; Légrády Ny., Bp., 1916
*''Célszerű szegény emberek'' (1922)
*''Népek az ország használatában''; Táltos, Bp., (1917)
*''Célszerű szegény emberek''; sajtó alá rend., bev. Móra Ferenc; Délmagyarország, Szeged, 1922
*
*''Hétről hétre. Publicisztikai írások, 1894-98''; gyűjt., gond., jegyz., utószó Péter László; Bába, Szeged, 2000 (''Tisza hangja'')
*''Mesék amik teremnek'' (Füveskönyv) Bodobács Kiadó, Szentes, 2008 http://www.bodobacskiado.hu/node/5