„Amerikai polgárháború” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pegybot (vitalap | szerkesztései)
a →‎A polgárháború az irodalomban: Elfújta a szél → Elfújta a szél (regény) AWB
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Index.hu linkelése, HTTPS protokollcsere (WP:BÜ), apróbb javítások
243. sor:
 
== Külpolitikai viszonylatok ==
Kevésbé ismert, hogy az amerikai polgárháborúnak jelentős külpolitikai hatása is volt, ugyanis [[Nagy-Britannia]] és [[Franciaország]] miatt könnyen az első világháború előszobája lehetett volna fél évszázaddal a tényleges [[Első világháború]] előtt, amit az [[Oroszország|orosz]] flotta megjelenése hiúsított meg. Történt, hogy a meghatározó 1863-as [[Gettysburgi csata]] után a britek és a franciák is komolyan elgondolkoztak a polgárháborúba való beavatkozáson a Konföderáció oldalán, mivel mindkettejüknek a megosztott Amerika szolgálta az érdekeiket. A britek már 1862 októberében ultimátumot intéztek a harcoló feleknek, hogy kössenek tűzszünetet, különben beszállnak ők is a háborúba, ennek nyomatékosítására pedig komoly haderőt sorakoztattak fel [[Kanada|Kanadában]], beavatkozásra készen. A franciák [[III. Napóleon francia császár|III. Napóleon]] vezetésével akkoriban épp megszállva tartották [[Mexikó]]t, őket az zavarta, hogy az amerikaiak segítik a lázadó mexikóiakat, nekik a lázadók támogatásának megnehezítéséért volt fontos a megosztottság fennmaradása. Minden adott volt ahhoz, hogy a britek északról, a franciák pedig délről indítsanak offenzívát az amerikaiak ellen, a britek még két nagy erejű hadihajót is elkezdtek építeni a tengeri blokádok áttörésére, de ekkor közbe szólt Oroszország, amivel szintén szemben álltak. [[II. Sándor orosz cár|II. Sándor]] cárnak ekkoriban nem mentek túl jól a dolgai, az 1861-es [[jobbágy]]felszabadítása után tele volt adóssággal, miután kifizette a jobbágyok immár volt [[Földesúr|földesurait]], a britek szemet vetettek az ekkor még Oroszországhoz tartozó [[Alaszka|Alaszkára]] (amit később az amerikaiaknak adtak el), ezen kívül kitört [[Lengyelország]] [[Januári felkelés|lázadása az oroszok ellen]], ebbe pedig a britek és a franciák is besegítettek volna a lengyelek oldalán. A cár emiatt az amerikai partokhoz vezényelte az orosz flottát azzal a paranccsal, hogy minden eszközzel védjék meg a tengerparti városokat. Ezzel nyilvánvalóvá tette, hogy ha a britek vagy a franciák beavatkoznak a déliek oldalán, az oroszok Észak mellett szállnak be a háborúba. Ez a lépés számos más országot is bevont volna a konfliktusba, ami így világméretű háborúskodást eredményezett volna, ilyen kilátásokkal pedig a britek és a franciák inkább letettek a polgárháborús beavatkozásról, a britek a hadihajóikat sem gyártották le. Ezután Észak győzött Dél ellen, a franciákat kiszorították Mexikóból, a lengyel lázadás leverésébe pedig egy ország sem szólt bele. [[Paradoxon|Paradox]] módon Oroszország segítette elő egy ágyúlövés nélkül az USA létrejöttét, ami nagyjából egy évszázaddal később a [[hidegháború]] időszakában már a legnagyobb ellenségévé vált.<ref>[httphttps://index.hu/tudomany/til/2016/08/28/amerikai_polgarhaboru_oroszok/ Az oroszok akadályozták meg a nulladik világháború kitörését] Index, 2016. augusztus 28.</ref>
 
== Következmények ==
A polgárháborúban a déliek totális vereséget szenvedtek, az egykori konföderációs államok 1870-re mind visszatértek [[Az Egyesült Államok Kongresszusa|az Egyesült Államok Kongresszusába]]. A Konföderáció eszménye azonban nem múlt el nyomtalanul, a „déli államokként” emlegetett egykori konföderációs államokban később is voltak zavargások, és nem véletlenül itt erősödött meg a fajgyűlölő [[Ku-Klux-Klan]] is, amely rendszeresen zaklatta a színes bőrű embereket, akik főleg korábbi rabszolgák vagy azok leszármazottai voltak; ilyen rasszista támadások a mai napig is előfordulnak, bár jóval ritkábban, mint régen. Az egykori vereséget többen máig is egyfajta traumaként élik meg, mint ami megfosztotta őket a szabadságuktól, önrendelkezésüktől. A déli katonák emlékét számos szervezet is őrzi és ápolja. A Konföderáció zászlaja több déli államban ma is az utcakép része, ez amúgy időről időre közéleti viták témája, mint a rasszizmus szimbóluma, bár emellett jelentős [[popkultúra|popkultúrális]] elem is.<ref>[httphttps://index.hu/kulfold/2015/06/26/az_egesz_egyesult_allamok_felbojdult_a_konfoderacios_zaszlo_miatt/ Az egész USA felbolydult egy zászló miatt] Index, 2015. június 26.</ref>
 
A [[21. század]]ban derült ki, hogy az alabamaiak még [[2011]]-ben is egy polgárháború idején bevezetett adót fizetnek.{{refhely|Világgazdaság.hu}}