„Buddhizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élet és a világ: kék. Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
a Index.hu linkelése, HTTPS protokollcsere (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
50. sor:
Buddha tehát ember, aki legyőzött önmagában minden tudati elhomályosulást (zavaró érzelmet), szellemi tökéletessége következtében hatalmas erők bontakozhattak ki benne, és erre a tudásra saját erejéből tett szert, nem más tanítómesterek, isteni kinyilatkozás vagy szent iratok tanulmányozásának a segítségével. Buddha tanítása szerint ez az út azonban a [[Buddhaság|buddhává válásig]] „mások véleménye és saját elmélkedésünk révén” világosodik meg. Bár az útmutatásra szükség van, a szintézis hangsúlyos szerepet kap tanításaiban. Gautama Buddha a hagyományok szerint [[Gautama Buddha csodatételei|emberfeletti erőkkel és képességekkel]] rendelkezett. Tisztában volt a kétkedő tudat működésével, ezért többször válaszolta az őt csodatevésre kérőknek, hogy „...nem szeretem, elutasítom és megvetem a csodákat” ([[Dígha-nikája]] – Buddha hosszú beszédei), és nem tett eleget csodákkal kapcsolatos kérésüknek. A képességekre a hagyomány szerint mély meditáció révén tett szert, akkor, amikor a világi életet maga mögött hagyta és aszkéta gyakorlatokat végzett éveken keresztül. Csodákat csak akkor hajtott végre, amikor az érző lények javára akart cselekedni, és intette az őt követőket, hogy az ilyen képességek megszerzése nem célja az általa ajánlott útnak.<ref>{{cite book|author= Walshe, Maurice| title= The Long Discourses of the Buddha (A Dígha-nikája angol nyelvű fordítása)|publisher= Wisdom Publication, Boston|year= 1995|pages= 176}}</ref>
A történelmi Buddháról [[Buddhista művészet|műalkotás]] nem született egészen a 2. századig, elsősorban a korabeli szobrászat [[Anikonizmus a buddhizmusban|anikonista]] szemlélete miatt.<ref>{{cite book|author= Krishnan, Yuvraj |title= The Buddha Image: Its Origin and Development|year= 2009|pages= 51}}</ref> [[Buddha fizikai jellemzői|Buddha fizikai testének jellemzése]] néhány korai írásból ismert. Ezekből az írásokból meríthették modelljüket a korai szobrok és domborművek szerzői is.<ref name="Shaw">{{cite book|author= Shaw, Sarah| title= Buddhist Meditation: An Anthology of Texts from the Pali Canon.|year= 2006|pages= 114}}</ref> Főleg a [[Tipitaka|páli kánonban]] szereplő „Egy nagyszerű ember 32 jellemzője” írás volt nagy hatással a művészekre.<ref name="Shaw"/> Ezt a 32 jellemzőt kiegészíti további 80 másodlagos jellemző is (páli: ''Anubjandzsana'').<ref>{{cite web|url=
A [[Dhammacsakkappavattana-szutta]] a buddhista hagyományok szerint Buddha első tanításait jelenti a megvilágosodása után. Úgy tartják, hogy Buddha az indiai Nerandzsara folyó melletti [[bódhifa]] alatt ülve, meditálás közben érte el ezt a szintet. Ezt követően 49 napot csöndben töltött, majd elutazott [[Bodh-Gaja|Bodh-Gajából]] a közép-indiai [[Szárnáth]]ba, a szent város, [[Váránaszi]] közelébe. Itt találkozott korábbi aszkéta gyakorlótársaival, akikkel hat évig gyakorolt együtt. Az aszkéták először kétkedve fogadták Buddhát, mivel azt gondolták, hogy az feladta az igazság keresését és az aszkéta gyakorlatokat. De amint meglátták Buddha kisugárzását, megkérték, hogy tanítsa meg nekik, amit megértett. Ekkor adta Buddha azt a tanítást, amit később a ''Dhammacsakkappavattana-szuttába'' lejegyeztek.{{sfn|Ajahn Sucitto|2010|pp=10-12}}{{sfn|Gethin|1998|p=25}}{{sfn|Thich Nhat Hanh|1991|loc=Kindle Locations 1822-1884}}
| |||