Főmenü megnyitása

Módosítások

123 bájt törölve, 1 évvel ezelőtt
a
Index.hu linkelése, HTTPS protokollcsere (WP:BÜ), apróbb javítások
[[Fájl:Sibrik.jpg|300px|thumb|right|A Duna kettéágazása [[Visegrád]] alatt: a [[Szentendrei-sziget]] csúcsától balra és hátra a Váci-ág, jobbra pedig a [[Szentendrei-Duna]] kezdődik]]
 
A Duna tájformáló szerepe kettős, épít és pusztít is. A rombolás elsősorban a gyorsabb folyású, hegyi szakaszokon, míg az építés a lassabb folyású, alföldi részeken jellemző. A pusztítás mértéke függ a folyó sebességétől, így a nagy sodrású helyeken komoly mértéket ölthet, míg a kevésbé gyors folyásoknál szinte elenyésző. A folyó állandóan koptatja és mélyíti medrét. A keményebb kőzetek koptatása jóval hosszabb időt vesz igénybe, mint a puháké, ezért a Duna jellemző geológiai képződményei a sziklák, amelyek a puhább kőzetből visszamaradt, keményebb kövek.<ref name="tudasbazis.sulinet.hu">[http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/termeszetfoldrajz/vizfolyasok-jellemzoi/a-folyoszakasz-jellegek Tankönyvi leírás a folyók tájformálásáról]</ref> A Dunán több helyen is találni sziklás szakaszokat, ahol ezek a képződmények meglehetősen gyakoriak. Ezek közül a legismertebbek a [[Passau]] feletti, az [[Aschach an der Donau|aschahi]], a [[Grein]] és [[Stunden]] közötti, valamint a vaskapui szakaszok. [[Magyarország]]on kisebb számban [[Nyergesújfalu]]nál, [[Dömös]] és [[Nagymaros]] között, valamint [[Budafok]]nál találni sziklákat.
 
A [[lösz]]ös síkvidékeken keresztülhaladó folyó mélyen belevájja magát a puha kőzetbe, ezért itt megfigyelhetők a [[magaspart]]ok. Ilyen szakaszok elsősorban a jobb parton találhatók [[Gönyű]] és [[Komárom (Magyarország)|Komárom]], valamint [[Érd]] és [[Mohács]] között.<ref>[elte.pene.hu/6.felev/Losz%20foldrajza/losz_foldrajza_1ea.ppt A löszről]</ref> Ezeken a helyeken fokozottabb földcsuszamlás veszély van, mivel a folyó fokozatosan aláássa a hegyoldalakat.<ref>[http://www.hidrologia.hu/vandorgyules/33/dolgozatok/word/0615_szel_tamas.pdf Magaspartok védelme az omlás ellen]</ref>
 
Lassú folyású szakaszain épít hordalékának lerakásával; a lerakott hordalékhalmot [[hordalékkúp]]nak nevezik. A Kisalföld és a Margit-sziget a Duna hordalékkúpja. illetve a Duna-delta (elsősorban a [[Kilia-ág]]) területén a [[turzás]]ok. A [[hordalék]] a felső szakaszon még igen nagy méreteket, lejjebb már csak porszemnyi nagyságot vehet fel. Ugyanis, amikor lelassul, akkor a folyó először a nagyobb, majd az egyre kisebb darabokat hagyja el (kövek, kavicsok, homok, finom por).<ref>[http:// name="tudasbazis.sulinet.hu"/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/termeszetfoldrajz/vizfolyasok-jellemzoi/a-folyoszakasz-jellegek Tankönyvi leírás a folyók tájformálásáról]</ref> Ha a vízszint hirtelen apadásnak indul, a Dunán jellemzően ideiglenes [[zátony]]ok alakulnak ki. Ha ismét megnő a vízmennyiség, akkor a folyó újra tovább tudja szállítani hordalékát, a zátonyok eltűnnek. Jellemzően zátonyos rész a Duna [[Rajka]] és [[Gönyű]] közötti szakasza, ahol a [[Bős–nagymarosi vízlépcső]] megépítésével a hasonló képződmények még nagyobb számban elszaporodtak. A Duna különleges képződményei az al-dunai sellők, amelyek a mederfenék kisebb-nagyobb kitüremkedéseit jelentik.<ref>[http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/civilizacio/alduna al-dunai sellők]</ref> Egyre kisebb számban, de még jellemzőek a Duna mentén a mocsarak, amelyek lerakott hordalékkúpokon alakultak ki. Ezekből a legnagyobbak [[Bajorország]]ban, a [[Hanság]] és a [[Duna-delta]] területén találhatók.
 
=== Dunai országok ===
[[1972]]-ben, a Vaskapu-vízierőmű gátjának elkészülte után, [[Ada Kaleh]] 1,7&nbsp;km × 0,4-0,5&nbsp;km méretű szigetét vízzel áraszották el. Az azelőtt törökök által lakott sziget hol osztrák–magyar, hol török fennhatóság után [[1913]]-ban [[Magyarország]] része lett, de [[1923]]-tól, így az elárasztásakor is, [[Románia|Romániához]] tartozott.
 
A folyómeder átalakítás mellett fontos emberi hatása van a folyam életére a vízbe juttatott vegyi anyagok (növényvédő szer maradvány, gyógyszer, mosószer, ipari szennyvíz, stb.) hatása a dunai élőlényekre.<ref name="index.hu">[httphttps://index.hu/tudomany/2012/12/10/evente_20_tonna_gyogyszer_kerul_a_dunaba/?utm_medium=referral&utm_source=pulsenews Évente 20 tonna gyógyszer kerül a Dunába] Index.2012.dec.11.</ref>
 
== Gazdasága ==
477 584

szerkesztés