„Gödöllő” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Műemlékek: Imre úti iskola régi épülete |
a Index.hu linkelése, HTTPS protokollcsere (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
57. sor:
A [[második világháború]] után mezőgazdasági központtá fejlődik. A Grassalkovich-kastély egy része szovjet laktanya lett, másik részébe a Fővárosi Tanács Szociális Otthonát költöztették. [[1950]]-ben ide telepítik az [[Gödöllői Agrártudományi Egyetem|Agrártudományi Egyetem]]et (később más egyetemekkel, főiskolákkal egyesítik [[Szent István Egyetem]] néven) és a [[Ganz Árammérőgyár]]at. Az iparosítás és az új munkahelyek teremtése következtében az [[1960-as évek]]re megugrott a lakosság létszáma. Ekkor épültek az első lakótelepek. [[1965]]-ben hozzácsatolták [[Máriabesnyő]]t, így Gödöllő [[1966]]. [[január 1.]] óta város. A várossá nyilvánítás után felgyorsult a település szocialista várossá fejlesztése. Az [[1970-es évek]] végén épültek a mai belváros képét meghatározó [[panelház]]tömbök.
[[1989]]-ben [[Cservenka Ferencné]] – a Pest megyei pártbizottság első titkára, a várost érintő döntések meghozója – volt az első országgyűlési képviselő, akit a még csak formálódó ellenzék vissza akart hívni tisztségéből. A városban aláírásgyűjtés kezdődött, végül 1989 április elején a képviselőnő lemondott mandátumáról.<ref>[
A [[Magyar EU-elnökség (2011)|2011-es magyar EU elnökség]] idején az informális miniszteri értekezletek többségét a Gödöllői Királyi Kastélyban rendezték.
65. sor:
A település a második világháborúig főként mezőgazdaságból élt. Számos ma is működő állattenyésztési kutatóintézet alakult itt. Az iparosítás a [[20. század]] második felében, a várossá nyilvánítás után kezdődött meg. [[1950]]-ben települt ide a [[Ganz Árammérőgyár]], [[1966]]-ban a [[HUMAN Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet]] ide telepítette új épületeit. A város déli határában alakult meg a [[Gödöllői Gépgyár]].
[[1990]]-ben az Árammérőgyárat a [[Schlumberger]] nevű [[Multinacionális vállalat|multinacionális]] cég vásárolta meg és alakította át (a jelenlegi tulajdonos az amerikai Itron), a Gépgyár egy részét a [[Caterpillar]] privatizálta [[1992]]-ben. [[1991]]-ben települt Gödöllőre a kábelkorbácsokat gyártó UTA (jelenleg [[Lear Corporation]]). A [[Sony Corporation|Sony]] [[1996]] és [[2010]] között itt működtette magyarországi telephelyét, az [[Avon Cosmetics]] pedig itt hozta létre kelet-európai elosztóközpontját. A tervek szerint [[2011]]-ben adták volna át a városban a [[Magyar Posta Zrt.|Magyar Posta]] második logisztikai központját, de a cég letett a beruházási szándékáról.<ref>{{cite web|url=
Az e cégek által biztosított munkahelyek a város 30 km-es körzetében élők számára is bőséges álláslehetőséget kínál. A helyben lakók 40%-a a városon kívül dolgozik, túlnyomó részt [[Budapest]]en. A Gödöllőre járók száma mintegy 8 000 fő, ami meghaladja a helyben dolgozók számát. A munkanélküliség az országos átlag alatt van, éveken keresztül 2-3% közötti volt.<ref>[http://www.godollo.hu/polgarok/hirdetmenyek/tervek/?doc4_op=detail&doc4_fid=108&doc4_id=15 Gödöllő A város közfoglalkoztatási terve 2009., A város foglalkoztatási helyzete] – godollo.hu</ref> A 2008-2009-es gazdasági válságot követően a regisztrált álláskeresők száma tartósan 4% fölé emelkedett.<ref>{{cite web|url=http://nfsz.munka.hu/resource.aspx?ResourceID=afsz_stat_telepules_adatok_2017_1|title=A nyilvántartott álláskeresők száma a tartózkodási helyük szerint, településenként (2017. 01. 20-i állapot szerint)|date=2017-01-20|accessdate=2017-10-04|publisher=Nemzeti Munkaügyi Hivatal}}</ref>
86. sor:
=== Máriabesnyői kegyhely ===
{{Fő|Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika}}
Legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely. [[Grassalkovich Antal (koronaőr)|Grassalkovich Antal]] alapította meg a máriabesnyői szent helyet, a templom a község régi temploma helyén épült, és a romok eltakarítása közben akadtak rá egy [[Szűz Mária|Mária]]-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta. A kápolna felépülte után 1759-ben az olaszországi [[Loreto|Loretóból]] egy Szűz Mária-szobrot is hozattak, a libanoni cédrusfából készült 1 méter magas kegyszobor ma is látható a főoltár mögött. A kegytemplom [[2008]]-ban ''kis bazilika ([[Bazilika#Bazilika: egyes templomok egyházi rangja|basilica minor]])'' rangot kapott.<ref>[
=== Egyéb látnivalók ===
98. sor:
[[Velekei József Lajos]] szobrászművész [[tölgy]]fából készült 9,3 méter magas '''[[Égig érő fa|Világfa]]''' című alkotását a [[Magyar Szabadság Napja]] keretén belül avatták fel [[1992]]-ben. A szobrot 2008-ban egy vihar megrongálta, a pótlására készített, két méter magas kőtalapzaton álló 7 méter magas új alkotást 2010-ben adták át.
A gödöllői vasúti '''királyi váró''' felújított épületét [[2011]]. [[június 18]]-án átadták. A felújítás költsége 1,34 millió [[euró]] volt, ehhez a [[Norvég Alap és EGT Alap|Norvég Alap]] 1,14 millió euróval járult hozzá.<ref>{{cite web |url=
További látnivalók: [[Babati Istállóskastély]] (Babatpuszta), [[Méhészeti Múzeum]], [[Agrártörténeti Műszaki Gyűjtemény]], [[Szent István Egyetem]], [[Csörsz árka]].
175. sor:
A teljes népesség 41% foglalkoztatott, 4% munkanélküli, 25% inaktív kereső (nyugdíjasok, gyermeküket nevelő kismamák, stb), illetve 30% eltartott (tanulmányaikat folytató gyermekek, stb).<ref>{{cite web|url=http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_13|title=4.1.5.1 A népesség gazdasági aktivitás szerint, 2011|accessdate=2018-01-18|publisher=KSH|language=magyar}}</ref>
=== Nemzetiségek ===
|