„IV. Károly visszatérési kísérletei” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: HTML-sortörés |
a Index.hu linkelése, HTTPS protokollcsere (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
20. sor:
}}
[[Fájl:JCKV Karel I.JPG|bélyegkép|jobbra|187px|IV. Károly király]]
'''IV. Károly visszatérési kísérletei'''t a korabeli sajtónyelv<ref>[http://www.huszadikszazad.hu/politika/a-kormanyzo-pertorlest-rendelt-el-a-kiralypuccs-vadlottjai-ugyeben# ''Huszadik század'' folyóirat, 1924. június.]</ref> és egyes történetírók<ref>[[Ormos Mária]]: ''„Soha, amíg élek!” – Az utolsó koronás Habsburg puccskísérletei 1921-ben'' (Pannónia Könyvek, 1990)</ref><ref>[[Ormos Mária]]: ''Padovától Trianonig'' (1983)</ref> '''királypuccs'''nak nevezték, amelynek során az 1921 márciusa és októbere között Habsburg-[[restauráció]]s kísérletek zajlottak le, amikor is [[IV. Károly magyar király|IV. Károly]] [[Magyarország uralkodóinak listája|utolsó magyar király]] két alkalommal is visszatért, hogy a magyar [[legitimizmus|legitimisták]] támogatásával visszaszerezze magyarországi uralkodói hatalmát.
== Előzmények ==
58. sor:
== A restaurációs kísérletek utóélete ==
A királypuccsok résztvevőinek egy részét (gróf [[Andrássy Gyula (politikus, 1860–1929)|Andrássy Gyulát]], gróf [[Sigray Antal]]t, [[Rakovszky István (politikus)|Rakovszky István]]t, [[Beniczky Ödön]]t, [[Gratz Gusztáv]]ot, [[Lorencz József]]et, [[Schnirzler Ágoston]]t, [[Szenkovits Dénes]]t és másokat) letartóztatásba helyeztek. Mások, köztük [[Lehár Antal]] vezérőrnagy, külföldre menekültek. A m. kir. főügyészség lázadás címén bűnvádi eljárást indított ellenük. A kormányzóval szembefordult számos katonatisztet hadbíróság elé állítottak és lefokoztak (pl. [[Hegedűs Pál]] századost), vagy nyugállományba küldtek (pl. [[Ostenburg-Moravek Gyula]] őrnagyot).
Horthy kormányzóságát az arisztokrácia legitimista tagjai még sokáig nem fogadták el, felkapaszkodott kisnemesnek tartva őt.<ref>[
Az önmagát „ellenforradalmiként” meghatározó Horthy-rendszer azonban hamarosan stabilizálódott. 1924 júliusában a kormányzó kegyelmet adott a vád alá helyezettek többségének, és az igazságügy-minisztériumot a vád visszavonására utasította.<ref>http://www.huszadikszazad.hu/politika/a-kormanyzo-pertorlest-rendelt-el-a-kiralypuccs-vadlottjai-ugyeben#</ref> A 38.566-1924. I.M. rendelet alapján a lázadás vádját ejtették, a pert törölték, a külföldön tartózkodó vádlottak is hazatérhettek. A felmentett politikusok legtöbbje a legitimizmust képviselő politikai pártokhoz csatlakozott, és parlamenti ellenzékben folytatta küzdelmét Horthy ellen.
72. sor:
* IV. Károly király [[eckartsaui nyilatkozat]]ában (1918) nem mondott le, hanem csak visszavonult a politikai élettől, így visszatérése bármikor lehetséges volt, amennyiben az uralkodását akadályozó tényezők ([[vis maior]]) elhárultak; e mellett pedig maga a levél nem volt jogalkotó cselekedet (nem ellenjegyezte az Országgyűlés).
* A királynak két képviselője is volt a zűrzavaros három év (1918–1921) alatt: [[Habsburg József magyar kormányzó|József Ágost királyi főherceg]] mint [[homo regius]] („a király embere”, helytartó, 1918-ban rövid ideig); illetve [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] kormányzó.
102 ⟶ 101 sor:
{{DEFAULTSORT:Kiralypuccs}}
[[Kategória:Horthy-korszak]]
[[Kategória:Habsburgok]]
| |||