„Könyv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
a Index.hu linkelése, HTTPS protokollcsere (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
42. sor:
Gutenberg találmányának lényege az önállóan használható, a [[szedés]] során újrarendezhető betű nyomóformák ([[karakter]]ek) használata egy olyan egyszerű [[sajtó]] segítségével, amivel egy teljes papír- vagy pergamenívet tele lehetett nyomtatni, majd az íveket lapok szerint rendezve könyv alakba lehetett fűzni.
A [[könyvnyomtatás]] technikája elterjesztette a drága [[pergamen]] helyett az egyre jobb minőségű és egyre olcsóbban elérhető [[papír]] használatát. Ugyan a [[betűmetszés]] és betűöntés kezdetben fáradságos és drága művelet volt, a mechanikus sokszorosítás és kéziratoknál ritkán használt papír egyre nagyobb kínálata összességében olcsóbb és megbízhatóbb terméket eredményezett a kódexeknél és másolt kéziratoknál. Már Gutenberg első, kezdetleges technikával, és nagy műgonddal készült 42 soros Bibliája is fele akkora költséggel készült, mint egy kézírásos [[Biblia]]. A nyomtatás folyamatos fejlődése és gyors elterjedése tömegáruvá tette a könyvet. Ez segítette a reformáció és a felvilágosodás terjedését.
Az első könyvek vagy '''ősnyomatok''' a középkori kéziratos könyvek és a mai könyvek közötti átmenetet képeztek. Az első nyomdászok a kéziratok írásképét, szerkesztési módját igyekeztek másolni, és gyakran kézzel illusztrálták, vagy festett [[iniciálé]]kkal látták el műveiket. A könyvek illusztrálására használt [[fametszet]] a rendszeres olvasásban még gyakorlatlan új vásárlói kör számára könnyítette a szöveg megértését.
58. sor:
A középkorban a szöveg és a képek egy egységet alkottak. A 20. században a Bauhaus művészei nyomdai grafikával illusztrált [[művészkönyv]]eket adtak ki limitált kiadásban.
2004-ben a [[Mazda]] egy 3,07 × 3,42 m oldalú képeskönyvet adott ki.
A ma létező legnagyobb könyv a tervek szerint 2008 végére készül el a Borsod megyei [[Arnót]]on: lapjai 3,5 × 4 méteresek lesznek, terjedelme pedig eléri majd a 320 oldalt. A kötet a ''Törékeny természet'' címet kapja majd, és a gömör-tornai karsztvidéket, illetve a határokon átnyúló természeti értékeket fogja bemutatni számos fotóval.<ref>[http://konyves.blog.hu/2008/05/09/a_vilag_legnagyobb_konyve_borsodban A világ legnagyobb könyve Borsodban]</ref><!--Mi lett belőle?-->
A Verlag Faber & Faber egy 2,4 × 2,9
2010-ben a Google 130 millióra becsülte a különböző könyvek (nem a példányok) számát. Azonban megjegyezte, hogy a pontos szám attól függ, hogy mit tekintünk könyvnek.<ref>dts Nachrichtenagentur: ''[http://www.dernewsticker.de/news.php?id=192540&i=akrpnf Google zählt weltweit rund 130 Millionen Bücher]'', vom 5. August 2010, abgerufen am 5. August 2010</ref>
70. sor:
A legtöbbet nyomtatott könyv a Biblia. A Német Bibliatársulat szerint a teljes Bibliát 2015 januárjáig 542 nyelvre fordították le, és további 2344 nyelven jelentek meg belőle részletek.<ref>Informationen zur [http://www.weltbibelhilfe.de/uebersetzung Übersetzung der Bibel] bei weltbibelhilfe.de. Der Stand (Januar 2015) ist beim Diagramm angegeben.</ref>
A [[Manesse-kódex]]et (egy középkori daloskönyv) egy 2006-os kiállításon 50 millió euróért kellett biztosítani.
Az [[Evangeliar Heinrichs des Löwen]] 12. századi kéziratos könyvet 1983 december 6-án a londoni Sotheby’s árverésén 32,5 német márkáért ütötték le.<ref>[http://www.faz.net/aktuell/gesellschaft/heinrich-evangeliar-am-fliegerhorst-uebernahm-das-sek-12693367.html ''Am Fliegerhorst übernahm das SEK: Vor 30 Jahren kam das Heinrich-Evangeliar zurück nach Deutschland.''] faz.net, 4. Dezember 2013</ref>
92. sor:
=== A könyv formai részei ===
A könyv két fő formai része a könyvborító és a könyvtest. Mivel a könyv használati tárgy, azért meg kell felelnie bizonyos követelményeknek. Ennek meg kell felelnie az anyagnak, elég strapabírónak, megfelelő szakítószilárdságúnak, hajlékonynak, könnyűnek, esztétikusnak kell lennie.
A könyvnek mozgathatónak, és stabilnak is kell lennie. A könyvgyártás számos folyamatból áll; a részeket rendszerint külön állítják elő, és később rakják össze.
Tervezéskor megtervezik a kinézetet, a felépítést és az anyagokat. Ezt rendszerint könyvtervező, művész vagy [[tipográfus]] végzi. Az írás, címsor, lap, papírfajták, könyvjelző szalag, kötés mellett a borítót is meg kell tervezni. Ez az egyik legfontosabb, mert ennek kell felkeltenie a potenciális vásárlók figyelmét, hogy megvegyék a könyvet.
256. sor:
Érdekes kérdés lehet, hogy a világtörténelem során összesen hány vagy hányféle könyvet nyomtattak a különböző korokban, illetve – tekintetbe véve egy részük pusztulását – jelenleg mekkora a számuk. [[Boleslas Iwinski]] (1879–1919) lengyel tudós a 20. század elején 2.883.790 műre tette az [[1900]]-ig megjelent könyvek számát, míg 8.982.813-ra az [[1900]]-ig megjelentekét. Az ő becslései azonban jóval alulmúlták másokéit. [[Fritz Milkau]] (1859–1934) német bibliográfus az [[1898]]-ig megjelent sajtótermékeket 10 millióra, [[Frantz Funck-Brentano]] (1862–1947) francia történész és könyvtáros az [[1896]]-ig megjelenteket 10–15 millióra tette. (Csak érdekesség, hogy a tudományos kutatásokat sokszor jelentősen segíthető, de nem önálló folyóiratcikkek száma szinte megszámlálhatatlanː az előbbi Funck-Brentano csak az [[1895]]-ben megjelentek számát 360.000-re becsülte.<ref>[[Gulyás Pál (könyvtáros)|Gulyás Pál]]ː ''A bibliográfia kézikönyve'', 1941–1942, reprint kiadásː Könyvértékesítő Vállalat, Budapest, 1984, {{ISBN|963-022-816-5}}, 15–16. o</ref>
A [[Google Inc.|Google]] egyik [[2010]]-es felmérése szerint jelenleg nagyjából 130 millió különböző témájú kötetre tehető a világ könyvkincse.<ref>[
A magyar könyvek körülbelüli számának megbecsüléséhez a XX. századig [[Szabó Károly (történész)|Szabó Károly]] (1824–1890) 3 kötetes ''Régi magyar könyvtár''a (1711-ig megjelent magyar könyvek), és az ezt folytató [[Petrik Géza]] (1845–1925) ''Magyar könyvészete: 1712–1920''<ref>legfrissebben közreadva a pótlásokkal együtt 2002-ben [[CD ROM]]-on, Arcanum Adatbázis : OSZK, {{ISBN|963-86118-5-5}}</ref>, a XX. századra pedig az 1920–1945 közötti 8 kötetes, illetve az 1945–1960 közötti 5 kötetes ''Magyar könyvészet'' lehetne mérvadó. Ezeket a kurrens, azaz évenként folyamatosan megjelenő ''Magyar Nemzeti Bibliográfia: Könyvek bibliográfiája'' egészíti ki, amely jelenleg az interneten elérhető.<ref>[http://regi.oszk.hu/mnb/mnbkb_pdf/index.php Magyar Nemzeti Bibliográfia : Könyvek bibliográfiája], de a legjobb a folyamatosan retrospektíve és kurrensen is épülő [http://webpac.mokka.hu/WebPac/CorvinaWeb MOKKA]</ref>
| |||