„Rasztafariánus mozgalom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Helyesírási javítások (7. csoport: egybeírás/különírás) kézi ellenőrzéssel (más néven, mégis, még egyszer, még inkább, több száz, kör alakú stb.) |
a Index.hu linkelése, HTTPS protokollcsere (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
43. sor:
1916-ban az Egyesült Államokba utazott, ahol épp szárnyukat bontogatták a feketék jogaiért küzdő különféle szervezetek. Garvey New Yorkban telepedett le, ahol irodát nyitott [[Universal Negro Improvement Association]] (UNIA) nevű szervezetének. A szervezet felállításával Garvey korábban már Jamaicában is próbálkozott, azonban a sikerhez hiányzott mind a társadalmi bázis, mind a hatóság együttműködése.Garvey hátralevő életében az újságírás maradt a legfontosabb tényező. Cikkei szerte a világban feketék millióinak a szemét nyitották fel (akár egyetértettek azokkal, akár nem) és éppen Garvey egyes sorai azok, amelyek a mai raszták körében is népszerűvé teszik.
Garvey gondolatvilágának alapja, hogy a feketék, akiket rabszolgaként szertehurcoltak a nagyvilág minden részére, azóta is hontalanul élnek. Miután beilleszkedésüket a fehér ember fajgyűlölete mindig megakadályozza, haza kell térniük az őshazába: Afrikába. 1920-ban egy [[New York Times]]-ban megjelent interjúban így foglalta össze céljait: „Ha Európa az európaiaké, akkor Afrika a világ fekete népeié.” Garvey ugyanakkor igen vallásos volt (mint akkoriban minden jamaicai), így elképzeléseihez sokszor a Bibliából keresett támaszt. Ugyanakkor hajlamos volt a Szentírás sorait sajátosan értelmezni, amivel nem volt egyedül a korabeli világban.
Egy másik híressé vált jóslata szerint „Vessétek szemeteket Afrikára, ahol hamarosan egy fekete királyt koronáznak meg, mert a szabadulás közel”. A fenti mondat később különös értelmet kapott, amikor 1930-ban megkoronázták az etióp császárt Haile Selassiet. a legfontosabb célnak a feketék Afrikába való „hazatelepítését” tartotta, e célból hajózási részvénytársaságot alapított „[[Black Star]]” (Fekete Csillag) néven. A Black Star hajózási társaság főként kellő utas hiányában hamarosan csődbe került, pedig a végén már közép-amerikai „helyi járatokat” is üzemeltettek. Garvey végül tönkrement, s 1935-ben Angliába költözött. Itt halt meg szegényen és elhagyatva 1940 júniusában. Később, amikor [[Bob Marley]] nyomán a rasztafarianizmus és a [[reggae]] [[Jamaica]] egyik legfontosabb „exportcikkévé” vált, Garvey földi maradványait Jamaicába szállították, szobrot állítottak neki, és ma is a legnagyobb nemzeti hősök között tartják számon.
67. sor:
[[Fájl:Marijuana.jpg|bélyegkép|250px|…és a ganja a rasztafari mozgalom jelképei.]]
A raszták számára a [[marihuána]] (ganja, fű) szívása spirituális cselekedet. Szentségnek tekintik, ami elősegíti a tudatosságot, békét és közelebb viszi őket Istenhez (Jah). Sokan afrikai eredetűnek tartják a kannabiszt és afrikai kultúrájuk részének tekintik, amihez vissza szeretnének térni.
Szembeállítják a füvet az alkohollal, amit nem tekintenek az afrikai kultúra részének, és úgy tartják, hogy sokkal rosszabb hatással van rájuk. Bár a ganja jótékony hatású, használata nem kötelező és vannak raszták, akik nem szívnak.
106. sor:
== Etiópia, a raszták földi mennyországa ==
Afrikát, különösen Etiópiát a raszták földi mennyországnak tartják. Nem hisznek a halál utáni [[élet]]ben, vagy a [[pokol]]ban, mint más vallások. Hiszik, hogy Jah küld egy jelet, és segít a feketéknek visszatérni Etiópiába, az anyaföldjükre. Jóllehet Szelasszié előbb halt meg, mint hogy a visszatérés bekövetkezett volna, de a raszták [[Afrika]] iránti vágya nem csökkent.
Nyilvánvaló raszta szimbólum a három meghatározó szín: a piros, az arany és a zöld. A színek a [[Garvey-mozgalom]]ból származnak, ami a raszták Afrikába való visszajutását akarta elősegíteni. A piros a győzelem színe, de a raszták történelme során elesett mártírok vérét is szimbolizálja. A sárga az anyaföldi élet boldogságát jelenti és a napsütést, míg a zöld Etiópia, az ígéret földjének felvirágozásának szimbóluma. Gyakran használt szín még a fekete, mely Afrikát szimbolizálja, mivel a [[jamaica]]iak 98%-a afrikai származású.
117. sor:
A Bibliában is lehet utalásokat találni rá (3 Móz 21,5): „Fejükön ne nyírják meg a hajat, ne vágják le szakálluk végét.” Hajuk Júdea oroszlánját jelképezi, de jelenti még a rendszer elleni lázadást és a valódiságot.
A dreadlock valójában (habár mint fent olvasható, a raszták ellenkeznek az egyszerű dolgokkal) igen egyszerű hajviselet.
A dreadlock készítés nem bonyolult, de hosszú folyamat. Először attól függően hogy milyen vastag tincseket, és hány darabot szeretnénk, szét kell osztani a hajat egyenletesen. Általában kis négyzet alakú területekre osztják a hajat. Ezután erősen fel kell tupírozni a hajtincseket. A tupírozást követően össze tekerik a hajat hogy el lehessen kezdeni horgolni. A horgolásnak az a lényege hogy a kilógó hajszálakat bele kell horgolni a tincs közepébe a tincs elejétől a végéig, minden oldalán.
Azóta persze vannak más megoldások is az ilyen hajkoronára vágyó emberek számára. A leghumánusabb, korunknak higiéniai szempontból is megfelelő módszer csak kis türelmet igényel, körülbelül négy órát vesz igénybe. Ennek során a hajat egyenlő vastagságú tincsekre választják, és egyesével, a hajtőtől a végek felé haladva egy sűrű fogú fésűvel tupírozzák, aztán csak simán betekerik. Ezt a technikát neveszik más néven "twist n rip method"-nak. Ezek a hamis dreadlockok általában csak pár napig maradnak egyben.
A raszták "poser"-nek nevezik azokat az embereket IS akik nem raszták, de dreadlockot hordanak. A rasztáknak a dreadlock, nem csak egy egyszerű hajviselet, azt is mondják hogy a szívükben is viselik.
== A raszta kultúra ma ==
151. sor:
* [http://gportal.hu/gindex.php?pg=937974 RastafarI]
* Szélinger Balázs: [http://www.argus.hu/2007_02/szelinger_b.html Roots, Rasta, Reggae]
* Földes András: [
* [http://raszta.lap.hu/ Raszta.lap.hu - linkgyűjtemény]
{{reggae}}
| |||