„Szentendrei sorozatgyilkosság” változatai közötti eltérés

Egy lehetséges teória, amit már egy korabeli rendőrségi jelentés is felvet<ref name="SZL14970823">< /ref> és egy a történteknek alaposan utánajáró, 70 évvel későbbi cikk is utal rá<ref name="Kolozsi">< /ref>, az, hogy az elkövetőnek – aki valamelyik külföldi hadsereg szökött katonája volt – szerelmi viszonya volt az egyik helyszínen megölt gyerekek nevelőanyjával, és valamilyen ebből fakadó konfliktus miatt dühödhetett meg a fiúkra; a turisták pedig rosszkor voltak rossz helyen, a tettes azért végezhetett velük, hogy ne maradjanak tanúk. A hatóságok az eset után sokáig, nagy erőkkel sulykolták a közvéleménybe, hogy a [[A magyarországi németek kitelepítése|kitelepítésből]] „visszaszivárgott” [[magyarországi németek|sváb]] elkövetőt feltételeznek (és keresnek), valójában azonban több jel utal arra, hogy egy, a háborúban megzavarodott volt szovjet katona lehetett a tettes.

A gyilkosok felhajtásával [[Münnich Ferenc]]et bízták meg. A rendőrség, a [[Szovjet Hadsereg|szovjet hadsereg]] és a magyar karhatalom nagy erőkkel körülzárta [[Szentendre|Szentendrét]] és megkezdte a feltételezett elkövetők – a rendőrség kommunikációjában a kezdetektől megjelenő koncepció szerint egy, a [[Pilis (hegység)|Pilis]]ben bujkáló SS-szabadcsapat – felkutatását. A kutatás során az erdőkre, horhosokra és barlangokra koncentráltak. A [[Macska-lyuk (Szentendre)|Macska-lyuk]] nevű barlangban állítólag találtak is hátrahagyott fekhelyeket és lőszerkészletet.<ref name="SZL14970823">[http://epa.oszk.hu/01800/01889/04269/pdf/Szentesi_Lap_EPA01889_1947-08-23_190.pdf Ezerfőnyi karhatalom éjjel-nappal üldözi a visszaszivárgott SS banditákat; '''Szentesi Lap'''; 1947. augusztus 23. p1.]</ref> A környékbeli falvakban számos beszámolót hallgattak meg a hegyekben elrejtőzött fasiszta ellenállókról és hazafelé tartó szökött német hadifoglyokról, akik időnként megjelennek a lakott helyeken, a lakosságot fenyegetik és élelmiszert követelnek. Ezen beszámolók később hamis nyomnak bizonyultak, a hatóságok nem bukkantak fegyveresekre a hegyekben. A sajtóban többször is megjelentek olyan híradások, hogy a rendőrség nyomon van, a tettesek elfogása pusztán órák kérdése, illetve már el is fogtak gyanúsítottakat,<ref name="SZL14970823" /> egyes újságok pedig beszámoltak az [[Schutzstaffel|SS]] és a magyar rendőrség közötti fegyveres összecsapásról is, ezen értesüléseket azonban később rendre cáfolták.<ref>[https://library.hungaricana.hu/hu/view/MOT_1947_08/?pg=679&layout=s A Rendőrség a szentendrei tömeggyilkosok nyomában; '''Magyar Országos Tudósító''' 1947. augusztus 29., 11.35]</ref><ref name="MOT19470830">[https://library.hungaricana.hu/hu/view/MOT_1947_08/?pg=711&layout=s A Sajtóiroda közleménye az SS-tömeggyilkosok nyomozati ügyében''; '''Magyar Országos Tudósító''' 1947. augusztus 30., 12.00]</ref> A kutatást néhány nappal később kiterjesztették a [[Duna]] bal partjára is, eredményt ez sem hozott.

A korabeli propaganda által sulykolt német szállal ellentétben helyi lakosok visszaemlékezései, valamint több más adat, köztük rendőrségi források szerint is a gyilkosságok elkövetője valójában inkább egy, egyesek által állítólag személyesen is ismert, Vaszil nevű [[kozákok|kozák]] vagy [[ukránok|ukrán]] származású, korábbi szovjet katona lehetett; ezt a verziót erősíti az a tény is, hogy a hatóságok végül sohasem adtak hírt az illető elfogásáról. Mi több, az első körözési felhívásban még a rendőrség is „orosz legénységi egyenruhába öltözött, lábtekercses elkövető”t keresett, így több mint valószínű, hogy a hatóságok a kezdetektől fogva tisztában voltak azzal, hogy nem német, hanem szovjet elkövetővel állnak szemben, arra azonban politikai megfontolások miatt gondolni sem merhettek, hogy ezt tudassák a nyilvánossággal is. Ezen logika mentén a hatalmas erőkkel megindított hajtóvadászat az elkövető kézre kerítése helyett sokkal inkább azt a célt szolgálhatta, hogy elejét vegyék újabb, a nyilvánosságot felkavaró bűncselekménynek, ami már csak a közelgő nemzetgyűlési választásra való tekintettel is nagyon kevéssé lett volna kívánatos a hatóságok számára.<ref name="Kolozsi">{{hiv-web |url=httphttps://index.hu/tudomany/tortenelem/2017/08/17/pilisi_tomeggyilkossag_1947-ben_gyerekgyilkossagok_svabuldozes/ |cím=Pótnyomozás 70 év után: tömeggyilkosság a Pilisben |szerző=Kolozsi Ádám |dátum=2017-08-17 |eléré=2017-08-17 |kiadó=index[[Index.hu]]}}</ref>

*Franyó Rudolf pilisszentlászlói író az egyik könyvében a gyilkosságok rekonstruálására tett kísérletet, a helyi lakosok emlékezetében megőrződött adatok alapján.<ref name="Kolozsi">< /ref>