„Antus Sándor” változatai közötti eltérés

'''Antus Sándor''' ([[Szeged]], [[1944]]. [[február 28.]]) [[Széchenyi-díj]]as vegyészmérnök, egyetemi tanár, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] rendes tagja. Kutatási területe a [[szerves kémia]], ezen belül a természetes eredetű vegyületek kémiája, valamint a [[kiroptikai spektroszkópia]]. Munkássága jelentős a tallium(III)-sók természetes eredetű [[flavonoidflavonoidok]]ok szintézisénél való alkalmazása, illetve természetes eredetű [[oxigén]]- és [[nátriumnitrogén]]-[[Heterociklusos vegyület|heterociklusok]] kimutatása, izolálása, szintézise és szerkezetvizsgálata terén.

1962-ben vegyészlaboránsi képesítést szerzett. Egy évre rá megkezdte tanulmányait a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Budapesti Műszaki Egyetem]] Vegyészmérnöki Karán, ahol 1968-ban szerzett mérnöki diplomát. Kezdetben az egyetem [[Chinoin]]ba kihelyezett szerves kémiai tanszékén dolgozott ösztöndíjasként. 1971-ben védte meg egyetemi doktori disszertációját. 1972-től az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetének tudományos munkatársa lett. 1977-ben visszatért az egyetemre, bár maradt az akadémia kötelékében: Aa BME szerves kémiai tanszékén az MTA Alkaloidkémiai Kutatócsoport tudományos főmunkatársaként folytatta pályafutását. 1987 és 1993 között az egyetem címzetes egyetemi docense is volt. 1992-ben a [[debrecen]]i [[Debreceni Egyetem|Kossuth Lajos Tudományegyetem]] (2000-től Debreceni Egyetem) szerves kémiai tanszékének vezetőjévé, 1993-ban [[beosztás (felsőoktatás)|egyetemi tanárrá]] nevezték ki. A tanszéket 2008-ig irányította. 2001 és 2004 között a Debreceni Egyetem Természettudományi Karának tudományos külügyi dékánhelyettese volt. 2014-ben [[professor emeritus|emeritálták]]. Magyarországi munkái mellett 1977-ben és 1982-ben a [[bochum]]i Ruhr Egyetem, 1979 és 1993 között több alkalommal a [[münchen]]i Ludwig Maximilian Egyetemen, 1987-ben a [[Bécsi Egyetem]]en, 1988-ban pedig a Zürichi Egyetemen volt vendégkutató.