„Oskar Schindler” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
(→‎Tevékenysége a háború idején: Tartalom hozuáadása, részletesebb, pontosabb leírása a valós történéseknek.)
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
a
=== Tevékenysége a háború idején ===
[[Fájl:Schindlers factory Brnenec CZ 2004b.JPG|bélyegkép|jobbra|240px]]
[[Lengyelország]] német megszállása után [[Krakkó]]ban rendezkedett be, kihasználta a háború adta gazdasági lehetőségeket: jó kapcsolatai voltak a feketepiaccal és a náci párt befolyásos tisztjeivel. 1939 októberében vásárolta meg a később híressé vált zománcozó üzemét (Deutsche Emailwarenfabrik). A dolog iróniája, hogy eredetileg Schindlernek nem volt elegendő tőkéje a gyár megszerzéséhez, a pénz nagy részét olyan zsidó befektetők bevonásával szerezte meg, akik a zsidótörvények miatt nem tarthattak maguknál nagyobb összeget, így igyekeztek vagyonukat később profitáló ügyletekbe menekíteni. E befektetők egyike sem élteérte meg a háború végét, az úgy remélt hasznot sosem kaphatták meg. Schindler a gyárban a gettó lakóit dolgoztatta – először csupán azért, mert a legolcsóbb munkaerő volt.
 
Ekkortájt hajtatta végre [[Amon Göth]] a krakkói [[gettó]] felszámolását, és további gettók lakosságának kiirtására készült. Göth volt a Plaszow-munkatábor vezetője is, a rabokkal keményen bánt, egyes információk szerint egy [[fogvatartott]] ritkán élt tovább négy hétnél. A körülmények rémesek voltak, Göthnek pedig kegyetlen szokása volt távcsöves puskával vadászni a rabokra.
[[1943]]-ban átalakították a gyárat lőszergyárrá, de két év alatt egyetlen használható lőszer sem készült itt. Amikor a [[Szovjetunió]] csapatai elérték Lengyelországot, a táborokat átköltöztették, Schindler gyára sem maradhatott. Mivel ő a nemzetiszocialista párt tagja volt, minden követ megmozgatott, és végül elérte, hogy [[Brünnlitz]]be ([[Szudétavidék]]) helyezzék át az üzemet.
 
A költözéskor készült az ún. „Schindler listája”, ami azoknak a zsidóknak a nevét tartalmazta, akiket magával vitt az új gyárba. A listát Schindler titkára, [[Itzhak Stern]] gépelte le, 1098 nevet tartalmazott. Őket nevezik [[Schindler-zsidók]]nak. A listán az időseket 20 évvel fiatalabbként, a gyermekeket felnőttként tüntették fel. Az orvosok, tanárok neve mellett szakmunkásvégzettség szerepelt. A listán van Abraham Bankier neve is, aki eredetileg a gyár tulajdonosa volt.
 
A brünnlitzi üzem [[1945]]. [[május 8.|május 8-ig]] működött, ekkor Schindlernek menekülnie kellett. Búcsúajándékként egy gyűrűt kapott, melybe a következő mondatot vésték bele: „Wer nur ein einziges Leben rettet, rettet die ganze Welt“ („Aki egy életet is megment, az egész világot menti meg.”). Ez a mondat lett az izraeli [[Jad Vasem|Yad Vashem]] múzeum mottója.