Wikipédia

„Hamburg” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
botok
650 119 szerkesztés
a Index.hu linkelése, HTTPS protokollcsere (WP:BÜ), apróbb javítások
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 794 szerkesztés
magyarul
24. sor:
|polgármester=[[Olaf Scholz]] ([[Németország Szociáldemokrata Pártja|SPD]])
}}
'''Hamburg''' ({{németül|Freie und Hansestadt Hamburg}} (=Hamburg szabad és Hanza-város), [[alnémet nyelv]]en ''Hamborg'') [[Németország]] [[Németország nagyvárosai|második legnagyobb városa]], a szövetségi köztársaság egyik önálló városállama, a hamburgi városrégió központi települése. Hamburg az [[Európai Unió]] legnagyobb olyan városa, amely nem egy tagállam fővárosa. A városnak mintegy 1,8 millió lakosa van, további 750 000 lakos él az [[agglomeráció]]ban. [[Rotterdam]] és [[Antwerpen]] után [[Európa]] harmadik legnagyobb forgalmú [[kikötő]]városa, ezért [[Németország]]banNémetországban a ''Világ Kapuja'' néven is ismerik.
 
== Földrajza ==
A város mai határai a Nagy-Hamburgot létrehozó törvény hatályba lépésekor, [[1937]]. [[április 1.|április 1-jén]] alakultak ki. A mai Hamburg területét és népességét tekintve is [[Németország]] második legnagyobb városa a főváros, [[Berlin]] után.
 
=== Fekvése ===
[[Fájl:Hamburgfromair2.jpg|thumbbélyeg|200px|Hamburg légifotójalégi fotója]]
Hamburg [[Németország]] északi részén, az [[Elba (folyó)|Elba]] folyam hatalmas [[torkolat|tölcsértorkolatának]] kezdetén, a nyílt tengertől 110 kilométernyire délkeletre fekszik. A település óvárosi magja az [[Alster]], a [[Bille]] és az Elba találkozásánál épült fel. Az [[Elba (folyó)|Elba]] a város előtt két ágra (Norderelbe és Köhlbrand) bomlik. Az általuk közrefogott Wilhelmsburg-szigeten épült fel a hamburgi kikötő. A szigetet hidak és a folyóágak alatti alagutak kapcsolják a városhoz. A folyamtól északra és délre elterülő térszínek a [[geest]]hez tartoznak, így védettek a folyamon rendszeresen jelentkező [[árapály|vihardagályoktól]]. A folyam közvetlen közelében fekvő területek a marschok, amelyeket gátakkal és zsilipekkel próbálnak a vihardagályoktól és árvizektől megvédeni.
 
=== Folyók, tavak, szigetek ===
[[Fájl:Hamburg-Stadtteilkarte.jpg|thumb|rightbélyeg|200px|Jelentősebb folyók Hamburgban]]
Hamburg legnagyobb folyója az Elba. A [[Csehország]]ban eredő folyam a városba már majdnem egy kilométer szélesen érkezik. Az Elba a [[Hanza-szövetség|Hanza-város]] déli határában kettő nagy (Északi- és Déli-Elba) és több kisebb ágra szakad szét. A kikötővidék folyamatos terjeszkedése már megszüntette a folyóágak természetes állapotát, a partokon szárazdokkok, rakpartok és gyárak épültek. A folyamot gátakkal szabályozták és a kikötőtől a tenger felé tartó szakaszon folyamatosan kotorják, hogy a konténerszállító hajók számára szükséges 16 méteres mélységet fenntartsák. Jelenleg tervezik a folyó vízmélységének 17,4 méterre növelését.<ref>[http://www.zukunftelbe.de/Projektbuero/genehmigungsantrag/planung/dimension_fahrrinne/index.php Az Elba kimélyítését tervező projektiroda (Projektbüro Fahrrinnepassung) honlapja]; elérés: 2008. január 16.</ref> Az Elbán át érkező [[északi-tenger]]i [[árapály]] jelenség is érzékelhető a városban. A dagály- és apályszintek közötti különbség 3,64 méter.<ref>[http://www.mobilegeographics.com:81/locations/2382.html Vízjárásadatok Hamburgból]; Elérés: 2008. január 16.</ref><ref>[http://www.bsh.de/aktdat/wvd/tabelb.htm Vízállások az Elbán]; A Német Szövetségi Tengerhajózási és Hidrográfiai Hivatal honlapja; Elérés: 2007. január 18.</ref>
 
40. sor:
 
=== Éghajlata ===
[[Fájl:Hafen 3025.JPG|thumb|rightbélyeg|200px|Beálló jég az Elbán, 2006 február]]
Hamburg [[mérsékelt öv|mérsékelt égövi]] [[óceáni éghajlat]]ú város, ezért egész évben gyakori a csapadék és kicsi a hőingás. A nyár viszonylag hűvös. A legmelegebb hónap a július, amikor 17,3&nbsp;°C az átlaghőmérséklet. [[2006]]. [[július 6.|július 6-a]] volt a város történetének eddigi legmelegebb napja, akkor 38,5&nbsp;°C-os hőséget regisztráltak.<ref>[http://www.abendblatt.de/daten/2006/07/29/591775.html 38,5 Grad, 330 Sonnenstunden - der Juli bricht alle Rekorde] ''(38,5&nbsp;°C, 330 napos óra – Július minden rekordot megdöntött)''; az Abendblatt írása; 2006. július 29; Elérés: 2008. január 15.</ref> A hűvös nyarakat enyhe telek követik, januárban is 1,3&nbsp;°C az átlagos hőmérséklet. A bár gyakori, de nem sok csapadék egyenletesen oszlik el az év hónapjai között; sokéves átlaga 774 milliméter. December legesősebb, február a legszárazabb hónap.
 
160. sor:
=== Középkor ===
==== Függetlenség és felvirágzás ====
[[Fájl:Hamburg in 1150.jpg|thumb|rightbélyeg|200px|Hamburg látképe 1150 körül]]
[[810]]-ben [[I. Károly frank császár|Nagy Károly]] templomot építtetett az [[Alster]] és a [[Bille]] közötti területen. A Szent Péter templomtól délre hamarosan ([[832]]-re) felépült a szomszédos törzsek elleni védekezésül szolgáló, [[Hammaburg]] nevű erődítmény is. Falai 15 méter szélesek és 5 méter magasak voltak.<ref>[http://www.szene-in-hamburg.de/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=16/ Hamburg Története, I. rész]; a www.scene-in-hamburg.de cikke; Elérés: 2008. január 14.</ref> [[831]]-ben [[I. Lajos frank császár|Jámbor Lajos]] megalapította a püspökséget. A [[983]]-ban kitört felkelések, illetve a [[vikingek]] támadásai elpusztították az erődöt, ám a kialakuló város fejlődését ez sem vetette vissza jelentősen. [[1037]]-ben elkezdődött a Marienkirche építése. A város területe is bővült, egyre újabb várfalak épültek a környéken. A felvirágzó városnak és a meginduló polgárosodásnak egyáltalán nem örültek a környék feudális urai, akik többször is megkísérelték a város megadóztatását.
 
178. sor:
 
==== A 18. század ====
[[Fájl:Hamburg 1735.jpg|thumb|rightbélyeg|180px|Hamburg a 18. században]]
Ebben a században a város a nyugodt fejlődés útját járta. [[1712]]-ben életbe lépett az ún. első Alkotmány. [[1716]]-ban Hamburg kereskedelmi szerződést írt alá [[Franciaország]]gal. 1737-ben jött létre az első német [[Szabadkőművesség|szabadkőműves]] páholy, a ''Loge d'Hambourg''. 1749-ben megalapították a tengerészeti főiskolát, majd 22 évvel később a kereskedelmi főiskolát. 1769-ben Hamburg szabad birodalmi városi rangot kapott. 1675-ben a város tehetős polgársága megalapította a napjainkig működő Hazafias Egyesületet, amelynek célja a művészek és tudósok támogatása. 1770-ben vezették be az általános adókötelezettséget, az ún. fejadót. A század végére a város lélekszáma túllépte a 100&nbsp;000 főt.
 
187. sor:
==== Az egységes Németország bukásáig ====
[[1867]]-ben Poroszország része lett. A egyesülő [[Németország]]ban Hamburg kulcsszerephez jutott: ipari központ és [[Bréma (település)|Bréma]] mellett a gyarmatosítás egyik kiindulópontja lett. A város hatalmas tömegeket vonzott, egész családok költöztek a Hanza-városba. Az egyesítéskor még a város határán kívül eső falvakat körülnőtte a város. [[1894]]-ben Barmbek, Eilbek és Eimsbüttel településeket Hamburghoz csatolták, területükön új városrészeket építettek. Az [[1867]]-es 300&nbsp;000 fős népesség [[1914]]-re 1 millióra nőtt.<br />
[[Fájl:Hamburger Hafenarbeiterstreik 1896 97 Versammlung Staatskaiarbeiter.jpg|thumb|rightbélyeg|200px|Sztrájkoló kikötői munkások, 1896]]
A városba áramló embertömeget a kikötői építkezéseken, hajógyárakban és a gomba módra szaporodó ipari üzemekben foglalkoztatták. A rohamosan növekvő kikötői forgalom számára ekkor nyitották meg a Wilhelmsburg szigeten épült új dokkokat. Ebben az időben Hamburg sokat profitált a [[Német Császári Haditengerészet|Kaiserliche Marine]] jelenlétéből. A városi kikötőhöz köthető iparból elsősorban a nagypolgárság hatalma növekedett. Az ipari munkások élet- és munkakörülményei azonban továbbra is igen rosszak voltak. A rossz egészségügyi állapotok miatti [[kolera]] és a szociális feszültségek miatt időről időre kirobbanó erőszakos [[sztrájk]]mozgalmak is áldozatokat követeltek. Hamburg a német munkásmozgalom egyik központja lett.
 
Hamburg kikötőjében nem csak az áruforgalom volt jelentős; rajta keresztül indult [[Amerika (szuperkontinens)|Amerikába]] az [[európa]]i kivándorlók 10%-a, mintegy 5 millióötmillió ember. Ezt csak [[Bréma (település)|Bréma]] forgalma tudta felülmúlni. Az [[első világháború]] alatti brit tengeri blokád tönkretette a virágzó kereskedelmet. Negyvenezer hamburgi halott maradt a háború csataterein, miközben a városban éhínség uralkodott. A [[első világháború|háború]] végén a város irányítását a szociáldemokraták vezette katonai- és munkástanács vette át. [[1919]] tavaszán a szabad választásokon a szociáldemokraták győztek, de a városban továbbra is nyugtalanság honolt.
[[Fájl:Bombing of Hamburg.ogg|thumb|rightbélyeg|200px|Hamburg bombázása (1943)]]
[[1919]] nyarán diáklázadás, [[1923]] októberében pedig [[kommunizmus|kommunista]] hatalomátvételi kísérlet játszódott le. A [[nagy gazdasági világválság]] idején növekedett meg a [[nemzetiszocializmus|nácik]] népszerűsége. Az [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt|NSDAP]] hatalomátvétele után a város szenátusát feloszlatták, a polgármestert pedig megfosztották hivatalától. A közigazgatási átszervezés során Hamburg megőrizte önállóságát. [[1937]]-ben a város területét a környező kis települések beolvasztásával megnövelték.
 
197. sor:
 
=== Hamburg 1945 után ===
[[Fájl:Royal Air Force Bomber Command, 1942-1945. CL3400.jpg|thumb|rightbélyeg|200px|Hamburg romjai 1945-ben]]
Hamburg [[1945]]-ben romokban hevert. A bombázások során csaknem teljesen megsemmisült a városi infrastruktúra. A brit megszállási zónába került Hanza-várost az [[1946]]. [[május 15.|május 15-én]] tartott népszavazáson elfogadott új alkotmány alapján önálló városállammá szervezték, majd október 13-án megtartották az első szabad választásokat, amelyet a [[Németország Szociáldemokrata Pártja|szociáldemokraták]] nyertek meg. [[1949]]-ben Hamburg az újonnan megalakított [[Nyugat-Németország|NSZK]] önálló tartománya (és legnépesebb városa) lett. Az [[1950-es évek|50-es évek]] német gazdasági csodája újjáélesztette a város iparát és kereskedelmi kikötőjét. Ezekben az években Hamburg vált [[Németország]] külkereskedelmének első számú központjává. A kereskedelem mellett a város lett a német [[média (kommunikáció)|média]] egyik fellegvára. A lerombolt belváros helyét modern épületek foglalták el, ekkor készültek el a város látképét a mai napig meghatározó toronyházak. [[1962]]-ben a hatalmas károkat okozó [[hamburgi szökőár]] 300 ember halálát okozta.
A hetvenes években a kikötő környékén indultak nagyszabású beruházások. Ekkor épült a [[Köhlbrandbrücke]] és az [[Új Elba-alagút]]. A kikötő a [[1980-as évek|80-as években]] átalakult. Az [[Elba (folyó)|Elba]] szigeteit nagy területű konténerterminálok foglalták el, amelyeknek a terjeszkedése a mai napig tart. Ezzel egy időben a belváros peremén épült vámraktárakat egyre kevesebbet látogatták a kereskedelmi hajók. A városrész felélesztésére a szenátus HafenCity néven reorganizációs projektet indított útjára. A [[hidegháború]] befejeződése a kikötő újabb növekedéséhez vezetett, mivel Hamburgon keresztül bonyolódik a tengerpart nélküli [[Közép-Európa|közép-európai]] országok tengeren túli kereskedelmének jelentős része.
 
210. sor:
 
==== Evangélikusok és reformátusok ====
[[Fájl:Nikolaikirche001.jpg|thumbbélyeg|200px|right|A St. Nikolai, az evangélikus egyház hamburgi főtemploma ma és a háború előtt]]
Hamburg és vidéke a reformáció óta az [[evangélikus kereszténység|evangélikus]] egyház bástyája. A város [[1522]]-ben tért át a protestáns szertartásra. 1526-ra csaknem a teljes polgárság, 1528-ra a városi tanács minden tagja [[evangélikus kereszténység|evangélikus]] hitre tért. 1529-ben alakult meg Hamburg Állam Evangélikus Egyháza, amelyet a város által választott [[szuperintendens]] vezetett. Hamburg állam hivatalosan is államvallássá emelte az evangélikus kereszténységet, más vallást gyakorlók csak a városfalon kívül eső Altona templomát használhatták. A hollandok védelmét élvezve mindössze egy kis református közösség vert gyökeret a városban. A vallási szigor csak [[1785]]-ben enyhült, amikor a város engedélyezte, hogy magánlakásokban nem evangélikus istentiszteletet is tartsanak. Az evangélikus egyházat csak [[1918]]-ban választották el a városállam világi szervezeteitől. 1977-ben a hamburgi evangélikus egyház elveszítette önállóságát, miután összevonták a [[Schleswig-Holstein|schleswig-holsteini]] testvéregyházzal.
 
217. sor:
 
==== Zsidók ====
[[Fájl:Hh-Talmud-Tora-Schule.jpg|thumb|rightbélyeg|200px|Az 1913-ban épült tóraiskola ma is zsidó iskolaként működik]]
Hamburgban az [[1600-as évek]]ben jelentek meg a [[Portugália|Portugáliából]] menekülő szefárd [[zsidók]]. A polgárság szívesen fogadta a vagyonos [[zsidó vallás|izraelitákat]], akikből idővel kereskedők és hajózási ügynökök lettek. [[1611]]-ben 125, 1663-ban már 600 zsidó élt a városban. Bár a zsidóknak évente 1000 márka tartózkodási díjat kellett fizetniük és a zsinagóga építését is tiltották a szigorúan evangélikus városban, cserébe viszont otthonaikban szabadon gyakorolhatták vallásukat.<ref>[http://www.hamburgmuseum.de/d/htm_d/textversion/t-juden-ersten.html Az első zsidók Hamburgban]; Hamburg Város múzeumának honlapja; Elérés: 2008. január 29.</ref> A hamburgi zsidók először az [[1806]] és [[1813]] közötti napóleoni megszállás alatt élveztek teljes egyenjogúságot. 1848-ig dúlt politikai küzdelem a zsidók jogállása körül. Az [[1848]]-as hamburgi forradalom után a zsidók a város egyenjogú polgárai lettek, és [[1859]]-ben már a városi törvényhozás 192 küldötte közül 10-en izraeliták voltak.<ref>[http://www.hamburgmuseum.de/d/htm_d/textversion/t-juden-aufklaerung.html Felvilágosodás és emancipáció]; Hamburg Város múzeumának honlapja; Elérés: 2008. január 29.</ref> A [[Német Birodalom|Német Császárság]] kikiáltása és az első világháború között Hamburggal együtt virágzott fel a helyi zsidó közösség is. [[1909]]-ben a városban [[Cionizmus|cionista]] világkongresszust rendeztek. A nácik a háború elején a város teljes zsidó lakosságát négy vasúti szerelvényre zsúfolva [[Lengyelország]]ba deportálták. A város 17&nbsp;000 zsidó polgára közül csak 632 élteérte meg a háború végét.<ref>[http://www.hamburgmuseum.de/d/htm_d/textversion/t-juden-verfolgung.html Üldözés és megsemmisítés]; Hamburg Város múzeumának honlapja; Elérés: 2008. január 29.</ref><ref>[http://www.ballinstadt.de/de/BallinStadt/auswanderung_HH.htm Kivándorlás Hamburgon át]; A balinstadt.de cikke; Elérés: 2008. január 29.</ref><br />
A város hagyományosan zsidók által lakott [[Hamburg kerületei|területe]] Eimsbüttel déli és Altona keleti része.
A háború előtt e városrészeket Kis-Jeruzsálemnek nevezték az ott élő zsidók nagy száma miatt.<ref>[http://www.hamburgmuseum.de/d/htm_d/textversion/t-juden-wohngebiete.html Wohngebiete und Wohnverhältnisse]; Hamburg Város múzeumának honlapja; Elérés: 2008. január 29.</ref> A háborúban megfogyatkozott zsidók száma ma újból növekszik. Az izraeliták 70%-a a volt [[Szovjetunió]]ból érkezett bevándorló.<ref>[http://www.davidstern.de/Soz_ger.html A Hamburgi Liberális Zsidó közösség honlapja]; Elérés: 2008. január 29.</ref>
 
==== Muzulmánok ====
Hamburg a [[németország]]i [[iszlám|muzulmán]] közösség központja. Menekültként, vendégmunkásként és diákként számos országból érkeztek [[iszlám|muzulmánok]] a városba. A [[iszlám|muszlim]] közösség etnikailag igen tagolt, a különböző országokból érkezők vallásuk gyakorlása közben is elkülönülnek egymástól. A városban összesen 26 [[mecset]] működik, melyek közül a legidősebb a [[törökök]] által alapított Ali Imám-mecset.<ref>[http://www.schura-hamburg.de/ A hamburgi muszlim tanács honlapja]; Elérés: 2008. február 8.</ref> A muszlimok [[1999]]-ben alapították meg a Hamburgi Iszlám Közösségek Tanácsát, hogy az segítse a [[iszlám|muzulmánok]] többségi társadalomba történő integrációját és a [[iszlám|muzulmán]] vallással szembeni bizalmatlanság eloszlatását. Jelen vannak ugyanakkor a városban a radikális [[iszlám]]ot követők is; 2001-ben Hamburgból indult útjára a [[2001. szeptember 11-ei terrortámadások|newNew yorkYork-i repülőgépes támadásokat]] kivitelező csoport vezetője, [[Mohamed Atta]] is.<ref>[http://www.nol.hu/cikk/414658/ A merénylők köztünk vannak?]; A Népszabadság írása, 2006. augusztus 22.; Elérés: 2008. február 8.</ref>
 
=== Etnikumok ===
A város lakosságának 85%-a német állampolgár, míg a külföldiek aránya 15%, amely negyedmillió embert jelent. Közöttük legtöbben a [[törökök]] (60&nbsp;000), a [[lengyelek]] (20&nbsp;000) és a [[szerbek]] (18&nbsp;000) vannak. Hamburgban él [[Németország]] legnagyobb [[Afganisztán|afgán]] közössége, 14&nbsp;000 fő. Jelentős még az irániak, [[portugálok]], [[görögök]], ghánaiak, [[oroszok]], [[olaszok]], amerikaiak és a [[Han kínaiak|kínaiak]] száma, 40-nél több ország polgára él a Hanza-városban.<ref>[http://www.abendblatt.de/daten/2005/11/26/507350.html 255 067 Ausländer aus 43 Nationen leben in Hamburg]; ''(43 ország 255 067 polgára él Hamburgban)''; az Abendblatt írása; 2005. november 26; Elérés: 2008. január 15.</ref> Ha a már német állampolgárságot kapott külföldieket is számoljuk, akkor a külföldiek aránya 26,8%, a 18 év alattiak körében 45%.<ref>[http://www.abendblatt.de/daten/2006/09/01/605259.html Ausländeranteil bei etwa 14 Prozent]; ''(A Külföldiek aránya 14% körüli)''; az Abendblatt írása, 2006 szeptember 1; Elérés: 2008. január 15.</ref> A külföldi állampolgárságú lakosok száma és aránya [[1999]] (273&nbsp;000 fő) óta évről évre kis mértékben csökken, illetve a külföldieken belül növekszik az EU-tagállamokból érkezők aránya.<ref>[http://www.statistik-nord.de/index.php?id=749 A Schleswig-Holstein – Hamburg Tartományi Statisztikai Hivatal honlapja]; Elérése: 2008. január 15.</ref><ref>[http://www.statistik-nord.de/fileadmin/regional/regional.php?AUSGABE=A&BEVOELKERUNG=CHECKED&AUSWAHL=Auswahl+durchf%FChren Hamburgi Statisztikai Adatbázis]; Elérés: 2008. január 15.</ref><ref>[http://www.statistik-nord.de/index.php?id=531&tx_ttnews[tt_news&#93;=900&tx_ttnews[backPid&#93;=471&cHash=eb93c079b7 A Hamburg-Schleswig-Holsteini Statisztikai Hivatal honlapja] a külföldi lakosok összeírása; Elérés: 2008. január 18.</ref> Hamburgban [[2004]]-ben 800 magyar élt.<ref>[http://www.statistik-nord.de/index.php?id=531&tx_ttnews[tt_news&#93;=89&tx_ttnews[backPid&#93;=471&cHash=bf81943882] A Hamburg-Schleswig-Holsteini Statisztikai Hivatal honlapja; a külföldi lakosok összeírása, Elérés: 2008. január 16.</ref>
 
== Politikai élete ==
=== Bürgerschaft és Szenátus ===
[[Fájl:HH Rathaus pano1.jpg|thumbbélyeg|A városháza a Bürgerschaft székhelye]]
[[Fájl:Hamburger Senat.jpg|thumbbélyeg|A Szenátus ülésterme]]
Hamburg [[Németország]] második legkisebb [[Németország tartományai|tartománya]], így a városi képviselőtestület, a 121 tagú Bürgerschaft egyben a tartományi parlament szerepét is betölti. A Bürgerschaftba a választásokon 5% fölötti eredményt elérő pártok kerülhetnek be. Választásokat a törvény szerint 4 évente tartanak, ám a politikai csatározások miatt az eddig létezett 18 Bürgerschaftból 4 nem tudta idejét kitölteni.
 
250. sor:
|-
!style="text-align:left;"|[[1946]]. [[október 13.]]
||26,7% (83)||43,1% (83)||18,2% (7)|| - || [[Németország Kommunista Pártja|KPD]] 10,4% (4)||SPD–FDP–KPD
|-
!style="text-align:left;"|[[1949]]. [[október 16.]]
308. sor:
 
=== Külpolitikai aktivitás ===
A város kereskedelmi kulcspozíciója révén fontos a [[németország]]i diplomáciai testületek számára is. [[2007]]-ben 104 állam tartott fenn képviseletet a Hanza-városban (34 fő- és 67 tiszteletbeli konzulátus). Hamburg [[New York]] után a világ második diplomáciailag legaktívabb nem fővárosi rangú települése. Hamburgban elsősorban olyan országok nyitnak külképviseletet, amelyek [[Németország]]galNémetországgal folytatott külkereskedelme a város kikötőjén keresztül zajlik. [[Magyarország]] tiszteletbeli konzulátust tart fenn.
 
=== A városállam jelképei ===
364. sor:
== Oktatás és kutatás ==
=== Oktatási rendszer ===
Hamburg [[Németország]] önálló [[Németország tartományai|tartományaként]] önállóan dönthet a város oktatási struktúrájának kialakításáról. Az oktatási rendszer jelenleg négyosztatú. A legalsó oktatási szint a „elemi szint” ''(Elementarstufe)'', amelybe a bölcsődék, óvodák és az iskolára felkészítő intézmények ''(Vorschule)'' tartoznak és a magyarországi gyakorlathoz hasonlóan nem kötelező részei az oktatási rendszernek. A gyermekek 6 éves korukban kerülnek az ún. „első szintű” iskola (Primärstufe) padjaiba, amely a magyar alsó tagozatnak felel meg. 10 éves korukban a diákok a „másodszintre” (Sekundärstufe) lépnek. A második szinten a felsőoktatásban való részvételre jogosító érettségit adó nyolcosztályos gimnáziumok, a szakmunkás, illetve szakközépiskolai bizonyítványokat adó szakiskolák vannak. A diákoknak 12 éves korukban még választhatnak az iskolatípusok között. A negyedik szinten találhatóak a Hanza-város felsőoktatási intézményei.
 
A városban 465 iskola található.<ref name=autogenerated1>[http://www.marketing.hamburg.de/index.php?id=102 Hamburg város honlapja]; Elérés: 2008. április 19.</ref> Ezek között 233 első szintű iskola, 73 gimnázium, 66 szakképző iskola és 14 állami tulajdonú felsőoktatási intézmény található.
 
=== Felsőoktatási intézmények ===
[[Fájl:Siegel-Univ-HH.jpg|thumbbélyeg|leftbal|100px|A Hamburgi Egyetem pecsétje]]
A városban körülbelül 70&nbsp;000 ember jár főiskolára vagy egyetemre.<ref name=autogenerated1 />
Az [[1919]]-ben alapított Hamburgi Egyetem ''(Universität Hamburg; UHH)'' egyike a legnagyobb német egyetemeknek. Minden évben 39&nbsp;000 hallgató látogatja, akiknek nagy része Németország határain túlról érkezett. A város második legnagyobb egyeteme a Harburg városrészben működő, 4700 hallgatót oktató Hamburgi Műszaki Egyetem ''(Technische Universität Hamburg-Harburg)''. Itt találhatjuk a [[Németország hadereje|Bundeswehr]] Észak-németországi egyetemét (Helmuth-Schmidt Universität), illetve a vezérkari tiszteket oktató Főtiszti Akadémiát ''(Führungsakademie der Bundeswehr)''
376. sor:
 
=== Kutatóintézetek ===
[[Fájl:Hamburg Deutsche Zentralbibliothek für Wirtschaftswissenschaften 01.jpg|thumb|rightbélyeg|200px|A Német Közgazdaságtani Könyvtár központi épülete]]
 
A jelen lévő kutatóintézeteknek köszönhetően a Hanza-város tekintélyes helyet vívott ki magának a nemzetközi tudományos életben. Főképpen a mezőgazdasági, [[fizika]]i és a közgazdaságtudományi területen tevékenykedő intézetek központjai telepedtek meg az Elba partján. Ezek közül a jelentősebbek:
388. sor:
 
== Gazdaság és infrastruktúra ==
Hamburg gazdasági, közlekedési és szolgáltatási központként messze saját határain túlnyúló hatást fejt ki környezetére és [[Németország]] legjelentősebb ipari központjai közé tartozik. 2007-ben [[London]], [[Brüsszel]] és [[Luxemburg]] után a negyedik legnagyobb GDP-vel rendelkező régió volt az [[Európai Unió]]ban: a városban az egy főre jutó előállított érték vásárlóerő-egyenértéken az EU átlagának 192%-a, 47 800 €/fő volt.<ref>[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_PUBLIC/1-18022010-AP/DE/1-18022010-AP-DE.PDF Eurostat Pressemitteilung, 25/2010 - 18. Februar 2010]; Elérés: 2010. szeptember 25.</ref>
A hamburgiak vásárlóereje országos szinten a második helyen áll [[Hessen]] tartomány mögött. A nagyvárosok között is csak [[Frankfurt am Main|Majna-Frankfurt]] és [[München]] lakóinak vásárlóereje haladja meg a hamburgiakét.<ref>[http://www.acxiom.de/quick_links/News/presseartikel/2006/Kaufkraft_2006/index.html Kaufkraft 2006 steigt: Hessen ist Spitzenreiter]; az axicom.de írása 2006. május 5.; Elérés: 2008. január 23.</ref>
 
=== Kikötő ===
{{bővebben|Hamburgi kikötő}}
[[Fájl:HH-Hafen-mit-Koehlbrandbruecke2.png|center|1100px|Blick auf den Hamburger Hafen vom Altonaer Balkon (07.2006)|thumbbélyeg|A hamburgi kikötő látképe, baloldalt az Északi-Elba, szemben a Köhlbrand és a fölötte átívelő [[Köhlbrandbrücke]]]]
{{széles kép|Port hamburg panorama.jpg|1250px|<center>A kikötő egy más nézetből</center>}}
Hamburg már a [[14. század]]ban az [[Északi-tenger]] legjelentősebb Hanza-városa volt.
A városi kikötő ma [[Németország]] legnagyobb tengeri kapuja. Áruforgalmát tekintve [[Rotterdam]] és [[Antwerpen]] után Európa harmadik, míg a gyorsan növekvő konténerforgalmat tekintve második legnagyobb kikötője. A konténerforgalmat tovább bővítik, Hamburgban működik a világ legmodernebb, teljesen automatizált konténerkikötője, a [[2003]]-ban megnyílt Altenwerder Terminál. [[2007]]-ben 140 millió tonna árut rakodtak át a város rakpartjain. A kikötő 68&nbsp;000 embernek ad munkát, a környező területeken 154&nbsp;000 állás függ a kikötőgazdaságtól. Hamburg ún. általános kikötő, ahol bármely áruféleséget ki lehet rakodni.
 
=== Sajtó ===
402. sor:
 
==== Nyomtatott sajtó ====
[[Fájl:Hamburg Der Spiegel Verlagshaus 01 KMJ.jpg|thumb|rightbélyeg|150px|A DER SPIEGEL székháza]]
A [[második világháború]] után a nyugatnémet sajtó zászlóshajói választották székhelyüknek az [[Elba (folyó)|Elba]]-parti nagyvárost. [[1946]] óta Hamburg a székhelye a ''Die Zeit'' című liberális hetilapnak, a baloldali ''Der Spiegel''nek és ''Stern''nek, illetve a feltörekvő ''Focus''nak. A napilapok közül a legnagyobbak közé számít az Abendblatt és [[2008]]. [[március 19.|március 19-éig]] itt volt a legnagyobb német [[Bulvársajtó|bulvárlap]], a BILD szerkesztősége is.<ref>[http://medien.hamburg.de/news.do?ok=20898&teaserId=587042&cid=6572338 "Bild"-Umzug nach Berlin geht in heiße Phase]; Hamburg médiaportálja; Elérés: 2008. március 19.</ref>
 
411. sor:
 
=== Ipar ===
[[Fájl:Schiffbau Sietas Neuenfelde2.jpg|thumb|rightbélyeg|180px|Hajó épül a Sietas dokkjában]]
Hamburg [[ipar]]i teljesítménye a metropolisz nagysága ellenére elmarad a [[Ruhr-vidék]] és más német iparvárosok mögött. A város nagy ipari üzemei többnyire a [[kikötő]]n át történő exportra termelnek, vagy éppen a kikötőbe behozható olcsó nyersanyag miatt telepedtek le a városállamban.<br />
Hamburgban a hajógyártás a 80-as években hanyatlásnak indult, mára csak két hajógyár működik a Hanza-város határain belül. A nagyobbik a városba érkező teherhajókat javító és szállodahajókat gyártó [[Blohm & Voss]]. A nagy hagyományokkal rendelkező üzemnek hét [[Elba (folyó)|elbai]] dokkja szolgálja ki a hajókat.<ref>[http://www.blohmvoss-repair.com/index.php?level=2&CatID=15.7&inhalt_id=7 A Blohm+Voss Hajógyár honlapja]; Elérés: 2008. április 20.</ref> A kisebbik, 900 főt foglalkoztató Sietas Hajógyár főként a [[Balti-tenger]]re szánt kisebb [[konténer]]szállító hajók építésével foglalkozik.<ref>[http://www.sietas-werft.de/en/produkte/main.htm Sietas Hajógyár honlapja]; Elérés. 2008. április 20.</ref>
 
Hagyományosan erős a városban a repülőgépgyártás és -javítás. [[Németország]] repülőgép-ipari dolgozóinak majdnem fele, mintegy 14&nbsp;000 fő dolgozik Hamburg repülőgépgyáraiban és javítóüzemeiben.<ref>[http://www.hamburg-luftfahrtstandort.de/index.php?id=64 "Hamburg légi forgalmi telephelyváros" honlapja]; Elérés: 2008. április 20.</ref> Ebből 10&nbsp;000 főt foglalkoztat az [[Airbus]], amely itt gyártja világ legnagyobb utasszállító gépének, az [[A380]]-asnak a főalkatrészeit, amelyeket a kikötőből hajón juttatnak el a [[franciaország]]i összeszerelés helyére.<ref>[http://www.airbus.com/en/worldwide/airbus_in_germany.html Az AIRBUS honlapja]; Elérés: 2008. április 10.</ref> A városi repülőtéren működik a [[Lufthansa]] technikai szolgáltató központja, ahol a repülőgépek felkészítését, javítását és az ún. VIP-repülők átalakítását végzik.<ref>[http://www.hamburg-luftfahrtstandort.de/index.php?id=63 "Hamburg„Hamburg légi forgalmi telephelyváros"telephelyváros” honlapja]; Elérés: 2008. április 20.</ref>▼
<br />
▲Hagyományosan erős a városban a repülőgépgyártás és -javítás. [[Németország]] repülőgép-ipari dolgozóinak majdnem fele, mintegy 14&nbsp;000 fő dolgozik Hamburg repülőgépgyáraiban és javítóüzemeiben.<ref>[http://www.hamburg-luftfahrtstandort.de/index.php?id=64 "Hamburg légi forgalmi telephelyváros" honlapja]; Elérés: 2008. április 20.</ref> Ebből 10&nbsp;000 főt foglalkoztat az [[Airbus]], amely itt gyártja világ legnagyobb utasszállító gépének, az [[A380]]-asnak a főalkatrészeit, amelyeket a kikötőből hajón juttatnak el a [[franciaország]]i összeszerelés helyére.<ref>[http://www.airbus.com/en/worldwide/airbus_in_germany.html Az AIRBUS honlapja]; Elérés: 2008. április 10.</ref> A városi repülőtéren működik a [[Lufthansa]] technikai szolgáltató központja, ahol a repülőgépek felkészítését, javítását és az ún. VIP-repülők átalakítását végzik.<ref>[http://www.hamburg-luftfahrtstandort.de/index.php?id=63 "Hamburg légi forgalmi telephelyváros" honlapja]; Elérés: 2008. április 20.</ref>
 
Az autógyárak közül a Daimler 3000 fős üzeme a [[Mercedes-Benz|Mercedesek]] alkatrészeit gyártja az altenwerderi konténerterminál közelében.<ref>[http://www.daimler.com/dccom/0-5-535024-49-36799-1-0-0-0-0-0-12075-7145-0-0-0-0-0-0-0.html A Daimler honlapja]; Elérés: 2008. április 20.</ref>
430 ⟶ 429 sor:
 
=== Vasúti közlekedés ===
[[Fájl:Hamburger Hauptbahnhof.jpg|thumb|rightbélyeg|200px|Hamburg főpályaudvara]]
[[Fájl:MAS PIC0.jpg|thumb|rightbélyeg|200px|A mascheni teherpályaudvar]]
A Hanza-város Észak-[[Németország]] fő vasúti csomópontja. Itt kereszteződnek az ország közepén futó észak-déli és a tengerpart közelében futó kelet-nyugati vasútvonalak. Nagy sebességre (280&nbsp;km/h) kiépített vasútvonalak kötik össze [[Berlin]]nel és [[Hannover]]en keresztül Dél- és Közép-[[Németország]] nagyvárosaival, amelyeken az [[ICE]]-szuperexpressz közlekedik. Kétvágányú [[villamos vontatás|villamosított]] pálya köti össze [[Kiel]]lel, [[Flensburg]]gal, [[Bréma (település)|Brémával]] és [[Bremerhaven]]nel. A város fő vasúti csomópontja az [[1906]]. [[december 6.|december 6-án]] megnyílt Főpályaudvar ([[Hamburg Hauptbahnhof]]). Az állomáson naponta 450&nbsp;000 utas száll át. Jelentős vasútállomás még a város nyugati részét kiszolgáló [[Hamburg-Altona vasútállomás]], illetve a [[Hamburgi kikötő|kikötőbe]] [[ingázás|ingázó]] munkásokat fogadó [[Bahnhof Hamburg-Harburg|Hamburg-Harburg állomás]] és a [[Bahnhof Hamburg Dammtor|dammtori állomás]]. Hamburg [[Németország]] egyik legjelentősebb teherforgalmi csomópontja. Magában a városban több teherpályaudvar is található, míg a város déli határában fekvő mascheni teherpályaudvar [[Európa]] egyik legnagyobb ilyen létesítménye.
 
A városi tömegközlekedés legtöbb utast szállító hálózata az S-Bahn, amelyet a [[Deutsche Bahn]] hamburgi regionális igazgatósága üzemeltet. Az első városi vonat [[1907]]-ben állt üzembe, azóta már 6 vonalon indult meg a közlekedés, legutóbb az [[Elba (folyó)|Elba]]-parti Stade előváros irányába [[2007]]. [[december 7.|december 7-én]]. Jelenleg is építés alatt áll a városközpont és a repülőtér közötti vonal. A városközpontba érkezvén az S-Bahn szerelvényei alagutakba futnak be, és földalatti vasútként érintik Hamburg legforgalmasabb csomópontjait. Összesen 9 földalatti S-Bahn állomás van.
 
101 kilométer hosszan kígyóznak a Hanza-városban az [[metró|U-Bahn]] vonalai. Sok más várossal ellentétben nem csaknemcsak a föld alatt, hanem (az [[Elba (folyó)|Elbához]] közeli szakaszokon és [[St. Pauli]] városrészben) az utcaszint fölé emelt magasvasútként is jár a metró. [[1912]]-ben nyílt meg, ezzel a világ ötödik legrégebbi földalatti vasútja. Naponta 730&nbsp;000 utast szállít 3 vonalon. A negyedik metróvonal a [[2012]]-től köti majd össze a városközpontot a kikötőben épülő új városrésszel.<ref>[http://www.abendblatt.de/daten/2007/06/08/752493.html Senat und Hochbahn unterzeichnen Vertrag für Hafencity-U-Bahn]; Az Abendblatt írása; Elérés: 2008. május 4.</ref>
 
Valaha Hamburg rendelkezett a német városok között az egyik legkiterjettebb villamoshálózattal. Az első vonalat [[1894]]-ben adták át, a hálózat hossza [[1909]]-re 167&nbsp;km-re növekedett. [[1955]]-ben még 19 vonalon szállította [[villamos]] az utasokat.<ref>[http://www.abendblatt.de/daten/2008/03/27/862376.html 1978 ersetzten Busse die letzte Straßenbahnlinie]; Az Abendblatt írása, 2008. március 27.; Elérés: 2008. május 4.</ref> [[1958]]-ban a szenátus a hálózat fokozatos leépítéséről döntött. [[1978]]. [[szeptember 30.|szeptember 30-án]] az utolsó hamburgi villamosvonalat is bezárták. Azóta többször is napirendre került új villamoshálózat építése.<ref>[http://www.horstbu.de/chronik/chro1885.htm A hamburgi villamos története]; Horst Buchholz honlapja a hamburgi villamosról; Elérés: 2008. május 4.</ref> [[2001]]-ben a város meg is rendelte az új villamosvonal terveit, ám a [[2004]]-es választások után felálló új kormány elhalasztotta a terv megvalósítását.<ref>[http://www.abendblatt.de/daten/2002/09/12/68360.html Vierte U-Bahn-Linie bis 2012]; az Abendblatt cikke; Elérés: 2008. május 4.</ref> 2008. áprilisában újabb politikai döntés született, ezúttal a villamos megvalósításáról.<ref>[http://www.hamburg.gruene-partei.de/cms/default/dokbin/229/229457.koalitionsvertrag.pdf Vertrag über die Zusammenarbeit in der 19. Wahlperiode der Hamburgischen Bürgerschaft]; Elérés: 2008. június 22.</ref> Az elképzelések alapján az első vonal 2011 végére készülne el, nagytávon a hálózat összhossza 40&nbsp;km lenne.
 
=== Vízi közlekedés ===
[[Fájl:Faehrenglp.jpg|thumb|rightbélyeg|200px|Kompok a [[Landungsbrücken]]nél]]
 
A város saját komptársaságát, a HADAG-ot ('''''Ha'''fen '''D'''ampfschiffahrts '''A'''ctien '''G'''esellschaft'') [[1888]]-ban alapították. Korábban ez a társaság üzemeltette a [[helgoland]]i kompot és repülőjáratokat, ma már csak a tömegközlekedésben tevékenykedik. Napjainkban 17 modern [[komp]] öt vonalon járja az [[Elba (folyó)|Elba]] szigeteit. [[1958]]-ban még 21,3 millió utas szált fel a kikötői hajójáratokra, mára ez a szám évi 5,6 millióra csökkent. A HADAG a hamburgi közlekedési szövetség (HVV) tagja. A város legnagyobb hajóállomása a [[Landungsbrücken]], itt lehet a hajókról a metró és az S-Bahn szerelvényeire átszállni, és innen indulnak a számos turistát vonzó kikötőnéző hajótúrák is. A legtávolabbi hajóállomás a városközponttól mindössze félórányi hajóútra a város peremén fekvő Finkenwerder-szigeten van.
 
=== LégiközlekedésLégi közlekedés ===
 
Az [[1911]]-ben megnyílt [[Hamburgi repülőtér|Hamburgi nemzetközi repülőtér]], [[Németország]] legrégebbi és utasforgalma alapján ötödik legforgalmasabb légikikötője. Az új terminál [[2005]]-ös megnyitása óta Európa legmodernebb repterei közé számít, [[2007]]-ben 175&nbsp;000 repülőgép érkezett és indult a Hanza-városból.<ref>[http://www.airport.de/de/flugdaten.html Verkehrszahlen]; A Hamburgi repülőtér statisztikája; Elérés: 2007. március 19.</ref> A repülőtéri terminálok mindössze 8nyolc kilométernyire találhatók a város központjától; [[2009]]-ben volt esedékes a Főpályaudvar és a repülőtér között ingázó S-Bahn vonal megnyitása. Ez alatt zajlott a légikikötő kibővítése, melynekaminek eredményeként 2009 végére szállodák, bevásárlóközpontok és parkolóházak épültek(?) az új terminál közelében.<ref>[http://www.airport.de/de/wir_bauen_fuer_die_zukunft.html A HAM21 projekt]; a hamburgi repülőtér honlapja; Elérés: 2008. március 19.</ref>
 
== Látványosságok, nevezetességek ==
* [[Cap San Diego (hajó)|Cap San Diego]] – múzeumhajó
* [[U 434 , Tengeralattjáró Múzeum]]
* [[Halvásárcsarnok (Hamburg)|Halvásárcsarnok]] -– Az egykori halpiac ma kulturális intézmény
* [[Herbertstraße (Hamburg)|Herbertstraße]] – Hamburg vöröslámpás utcája
* [[Köhlbrandbrücke]] – a Köhlbrand fölött 53 méteres magasságban átívelő híd.
468 ⟶ 467 sor:
== Kultúra és sport ==
=== Fesztiválok, rendezvények és városi ünnepek ===
[[Fájl:Altonaer fischmarkt 12-10-2003.jpg|thumb|rightbélyeg|200px|Kikiáltó az altonai halpiacon]]
[[1664]]-ben a környéket uralmuk alá hajtó [[dánok]] megadták Altonának a városi jogállást, hogy a tőlük független Hamburgnak konkurenciát állítsanak. A városi jog vásártartási joggal is járt. Hamburg Szenátusa hevesen ellenkezett, de tehetetlen volt a város nyugati kapui előtt kialakuló vasárnapi piaccal szemben. A vásáron eredetileg csak halat árultak, de a kínálat folyamatosan bővült. Az '''Altonai Halpiacot''' a mai napig minden vasárnap reggel 5 és 10 óra között tartják meg a [[Landungsbrücken]] és a [[Halvásárcsarnok (Hamburg)|Halvásárcsarnok]] környékén.<ref>[http://fhh.hamburg.de/stadt/Aktuell/bezirke/altona/gesundheit-verbraucherschutz/fischmarkt/fischmarkt-damals/zeitleiste/zeitleiste-3.html Az Altonai Halpiac története Hamburg város honlapján]; Elérés: 2008. április 19.</ref><br />
Egész [[Németország]]ban kedveltek a mutatványosokkal, körhintákkal és lacikonyhákkal csábító szabadtéri népünnepélyek, melynek hamburgi változata az évente háromszor megrendezett '''Dómpiac'''. A 14. században még csak novemberben tartották a dóm körül rendezett vásárt. A rendezvény egyre növekedett, majd a századfordulón St. Pauli városrészben találta meg mai helyét. A [[második világháború]] után a novemberi eseményt egy tavaszi és egy nyár közepi vásárral egészítették ki.<ref>[http://www.hamburg-tourism.de/en/themes-tours/lifestyle-scene/hamburger-dom/A Dómpiac honlapja]; Elérés: 2008. április 19.</ref>
475 ⟶ 474 sor:
 
=== Színházak és hangversenytermek ===
[[Fájl:Hamburg Musicaltheater.jpg|thumb|rightbélyeg|180px|A Musicalteather, Hamburg legnagyobb színháza]]
 
Hamburg [[Németország]] musical-fővárosa. Itt volt [[Andrew Lloyd Webber]] ''Macskák'' című musicaljének német ősbemutatója. Az Elba partján felépült Musicalteather a legnépszerűbb darabok nagyszabású bemutatóit rendezi. A hatalmas színházi sátorban egy-egy előadást évekig játszanak. Több apró, musicaleket játszó színház csoportosul [[St. Pauli]] vigalmi negyedében, legismertebbek a ''Schmidt's Tivoli'' és az ''Operettenhaus''. E kis színházak a nagy külföldi klasszikusok szerzeményei mellett több helyi musicalt is sikerrel játszottak éveken át.
 
Németország első nyilvános operaházát [[1678]]. [[január 2.|január 2-án]] Hamburgban nyitották meg. Az első Operaház fából épült, az 1830-as években lebontották és a mai helyén már kőszínházként épült meg az új Operaház. Az új épület alig 100 évig szolgálhatta a közönséget; a második világháborúban több bombatalálat is érte, az épület összeomlott. Helyére az 1960-as években húzták fel a korszakot jellemző beton-üveg palotát, amelyben ma Hamburgi Állami Opera néven várja a közönséget. Az operaház egyike a világ legfelkapottabb operaházainak. Olyan jelentős művészek adtak koncertet falai között, mint [[Luciano Pavarotti]], [[Maria Callas]], de itt kezdődött [[Plácido Domingo]] [[európa]]ieurópai karrierje is.
 
Carl Heinrich Laeisz hajógazda [[1901]]-ben hatalmas összeget adományozott egy „nemes zene otthonául szolgáló épület” létrehozására.<ref>[http://www.abendblatt.de/daten/2004/09/21/343460.html CARL HEINRICH LAEISZ: KAUFMANN, REEDER UND MÄZEN]; az Abendblatt cikke; 2004. szeptember 21; Elérés: 2008. április 21.</ref> [[1908]]-ban nyílt meg a nagylelkű mágnás nevét viselő Laeiszhalle, ahol a mai napig kamarazenei és kóruskoncerteket, újabban pedig [[dzsessz|jazzelőadásokat]] tartanak. Az épület a Hamburgi Szimfonikusok és az NDR-kórus otthona is. Jelenleg is tervezik a város második nagy zeneházát.
536 ⟶ 535 sor:
 
=== Hamburgi nyelvi kincs ===
''Moin!'' -– így üdvözlik egymást Hamburg és környékének lakói reggelente és kora délelőtt. A Moin szó a [[fríz nyelv|fríz]] nyelvből került át a németbe. Eredeti jelentése "szép„szép dolog"dolog”, tehát az egymást így üdvözlők szép napot kívánnak egymásnak. A ''Moin!'' köszönést ''Moin, Moin!'' válasszal illik viszonozni.
 
Teljesen hamburgi eredetű egy másik városi köszöntés. Az üdvözlés Johann Wilhelm Bentz vízhordótól származik, akit ''Hummel, Hummel!'' felkiáltással üdvözöltek a 18. században a városlakók. (A ''Hummel'' német szó dongót jelent; ez volt a vízhordó gúnyneve.) A köszöntésre ''Mors, mors!''-szal válaszoló Bentz a városnak oly' jellegzetes alakja volt, hogy köszönése halála után is megmaradt a városban, és a közbeszéd része napjainkig.
 
A Hamburgi viccek szereplői a dokkmunkásdokkmunkások '''Hein és Fiete''', akik a viccfaragók történetei szerint nem tartoznak a Hanza-város legintelligensebb lakói közé. Heinről és Fietéről nevezték el a hamburgi melegek társadalmi szervezetét is. A városban keringő naiv és abszurd viccek főszereplője a 6-8 éves '''Kicsi Erna'''. Kitalálója Erna Nilsen, aki hamburgi kabarékban lépett fel a kislány történeteivel. Kicsi Erna azonban önálló életre kelt és a viccköltészet népszerűségnek örvendő figurájává vált.
 
A városnak saját himnusza is van, a Hammonia, amelyet a [[Hamburger SV]] szurkolói a mérkőzések szünetében énekelnek. Hamburg egyáltalán nem hivatalos, ám városszerte ismert dala az ''„Auf der Reeperbahn nachts um halb eins”'' (A [[Reeperbahn]]on éjjel fél egykor), amely a bohémnegyed éjszakai életét örökíti meg rímbe szedve.<ref>[http://cazoo.org/folksongs/reeperbahn.htm Auf der Reeperbahn nachts um halb eins]; Elérés: 2008. április 20.</ref>
546 ⟶ 545 sor:
=== Hamburgi konyha ===
A Hanza-város konyhai tradíciói főként az [[Elba (folyó)|Elbából]] és az [[Északi-tenger]]ből fogott különféle halakra, illetve a környéken termesztett zöldségekre épülnek. Jelentős hatással voltak a hamburgi háziasszonyokra a kikötőbe nagy mennyiségben behozott fűszerek, [[trópusok|trópusi]] és [[szubtrópusok|szubtrópusi]] gyümölcsök.<br />
A halételek között a sült ''lepényhal finkenwerderi módra'' örvend nagy népszerűségnek. A lepényhalat egy szelet szalonnával, hagymával és a tengerből fogott garnélákkkalgarnélákkal, fűszerekkel töltik meg, majd serpenyőben szalonnaszeletek társaságában nagy hőmérsékleten kisütik. Köretként zöldségsalátát szolgálnak fel mellé.<ref>[http://www.rezepte-meile.de/Hauptgerichte/haupt2_1418.html A finkenverderi lepényhal elkészítése (németül)]; a Recept-Meile írása; Elérés: 2008. március 18.</ref><br />
[[Fájl:Birnen, Bohnen und Speck.jpg|thumb|rightbélyeg|200px|Hamburgi specialitás: Szalonnás körtés bab]]
Elképzelhetetlen a hamburgi család karácsonyi vacsorája [[ponty]] nélkül. A pontyhalászati szezon minden évben Szent Márton napján ([[november 11.|november 11-én]]) kezdődik. A ponty felszeletelve és sült krumplival tűnik felkerül az ünnepi asztalokonasztalokra.<br />
A városban nyáridőben utcai standokon árulják a folyamból kifogott, majd ropogósra megsütött apró halakat.
 
Nem csakNemcsak a tenger és az [[Elba (folyó)|Elba]], de a környék terményei is kedveltek. Az egyik jellemző egytálétel a [[Kárpát-medence]]i emberek számára igencsak furcsának tűnő ''szalonnás körtés bab''. Elkészítéséhez a szalonnát megfőzzük, majd a forró vízhez feldarabolt zöldbabot adunk. A körtéket hámozatlanul, két evőkanál liszt társaságában adjuk hozzá a forrásban lévő leveshez. Főtt krumplival és hideg sörrel tálaljuk.
 
Hamburg nemzeti itala kétségkívül a [[sör]]. Már a középkorban is sörfőzdék százai működtek a városban. Hamburgi találmány, hogy a sörfőzéshez [[Komló (növénynemzetség)|komlót]] adtak. A [[Komló (növénynemzetség)|komlóval]] készített [[sör]] receptje sokáig államtitoknak számított és idegeneknek történő kiszolgáltatásáért [[halálbüntetés]] járt. Ma a város legjelentősebb sörfőzdéje az [[Európa]]-szerte ismert [[Holsten]] márkát előállító Holsten Brauerei.
 
=== Sportélet ===
[[Fájl:Hamburg AOL-Arena HSV-SGE.jpg|thumb|rightbélyeg|A [[Hamburger SV]] otthona]]
 
Hamburgban – [[Európa]] nagyvárosaihoz hasonlóan – a [[labdarúgás]] vonzza a legtöbb nézőt. A város legnagyobb és legsikeresebb csapata az [[1919]]-ben alapított [[Hamburger SV]]. A csapat otthona az 51&nbsp;000 nézőt fogadni képes [[Imtech Arena|HSH Nordbank Arena]], e stadionban tartották a [[2006-os labdarúgó-világbajnokság]] több meccsét. A [[Hamburger SV]] hétszer nyerte meg a német bajnokságot és háromszor a német kupát. Legnagyobb sikereik azonban a Bajnokcsapatok Európa Kupájának (az [[UEFA-bajnokok ligája|Bajnokok Ligája]] elődje) [[1982]]-es, illetve a [[Kupagyőztesek Európa-kupája|Kupagyőztesek Európa-kupájának]] [[1977]]-es elhódítása. A csapat jelenleg is a [[Német labdarúgó-bajnokság (első osztály)|Bundesliga I-ben]] játszik.<br />
Hamburg kisebbik csapata az [[FC St. Pauli]]. A [[Német labdarúgó-bajnokság (első osztály)|Bundesligában]] már 7hét idényt eltöltött csapat jelenleg a Bundesliga II-ben játszik. A csapat otthona az átépítés alatt álló Millerntor-Stadion.
 
Hamburg legtöbb nézőt vonzó sporteseményei azonban nem a stadionokban, hanem magának a városnak az utcáin zajlanak. A Hanza-város évente ismétlődő és világhírű kerékpáros eseménye a Cyclassics nevű kerékpárverseny. Az [[UIC]] versenynaptárába illeszkedő versenyen a profik mellett – külön versenyszámként – amatőrök és rövidebb távokat vállaló kerékpárbarátok is indulhatnak.<ref>[http://www.vattenfall-cyclassics.de/ A Cyclassics honlapja]; Elérés: 2008. április 18.</ref> [[1985]] óta minden év áprilisában rendezik meg a Hamburgi Maratont. A [[Köhlbrandbrücke|Köhlbrandbrückével]] nehezített távot 2007-ben 23&nbsp;000 sportember teljesítette.<ref>[http://www.hamburg.de/index.do?ok=21802&uk=20596 Hamburg város honlapja]; elérés: 2008. április 18.</ref>
577 ⟶ 576 sor:
== Hamburghoz köthető híres személyek ==
* [[Susanne Albrecht]] – a [[Vörös Hadsereg Frakció]] egykori tagja
<!--* [[Mohamed Atta]] – muszlim terrorista, egyetemi hallgató-->
* [[Franz Beckenbauer]] – világbajnok labdarúgó, 1980-82 között a [[Hamburger SV]] játékosa
* [[Ole von Beust]] – Hamburg jelenlegi első polgármestere
597 ⟶ 596 sor:
* [[Sandra Völker]] – világbajnok és olimpiai érmes úszó
* Innen indult útjára 1993-ban a [[Scooter]].
* [[Kai Hansen]] -– zenész, a legendás Helloween, majd a Gamma Ray együttes gitárosa és énekese
 
== Érdekességek ==
604 ⟶ 603 sor:
* Hamburgon halad át a 10. keleti [[hosszúsági kör]], amelyet a Kennedy-hídon meg is jelöltek.<ref>[http://www.hamburg.de/artikel.do?ok=21764&teaserId=125677&uk=21324&cid=6504286 Oh Du wunderschöne Alster…]; Hamburg honlapja; Elérés: 2008. március 25.</ref>
* A HT 16 (teljes nevén: ''Die Hamburger Turnerschaft von 1816 r. V'') a világ legidősebb ma is működő sportegylete. Az [[1816]]-ban alapított egyesületnek napjainkban 6000 tagja van.<ref>[http://www.ht16.de/homepage/profil/index.php A HT 16 honlapja]; Elérés: 2008. március 29.</ref>
* A kikötőben fekvő 300 hektáros ''Moldauhafen'' [[Csehország]] [[enklávé és exklávé|exklávéexklávéja]]ja. [[1919]]-ben a [[versailles-i békeszerződés|versailles-i szerződésben]] a győztes [[antant]]hatalmak rögzítették, hogy Csehszlovákia területhez jut a hamburgi és a [[szczecin|stettin]]i kikötökben. A Moldauhafent [[1929]]-ben 99 évre bérelte ki [[Csehszlovákia]], tehát [[2028]]-ig birtokolja a rakpartokat. A Moldauhafen területén kötöttek ki [[Csehszlovákia]] tengeri hajói, és itt rakodták át az árut a [[Prága]] felé induló belvízi uszályokra. [[1993]]-ban [[Csehország]] örökölte meg a kikötőt, ám annak forgalma visszaesett. [[Németország]] a megnövekedett kamionforgalom miatt szorgalmazza az [[Elba (folyó)|elbai]] áruszállítás újraélesztését és a cseh területen fekvő kikötő jobb kihasználását.<ref>[http://www.documentarchiv.de/wr/vv12.html#Kapitel%20V A Versaillesi Szerződés]; Elérés: 2008. április 20.</ref><ref>[http://www.radio.cz/de/artikel/58990 Hamburg fordert bessere Nutzung des tschechischen Hafengeländes] (Hamburg városa a cseh kikötőterület jobb kihasználását követeli); A prágai rádió német nyelvű honlapja; 2004. október 8.; Elérés: 2008. április 20.</ref>
 
== Jegyzetek ==
614 ⟶ 613 sor:
* [http://vrhamburg.mheitmann.ch Virtual Visit]
* [http://www.hamburginfo.hu Hamburg magyar nyelvű útikalauz]
* [http://www.stadtpanoramen.de/hamburg/index.html Hamburg Stadt-Panoramen] -– Képek Hamburg {{de}}
* [http://fhh.hamburg.de/stadt/Aktuell/senat/service/buergermeister-seit-1293/start.html#headline0.7. Polgármesterek listája] {{de}}
* [https://www.facebook.com/groups/hamburgi.magyarok/ Hamburgi Magyarok (független, online közösségi csoport)]
* [http://www.hamburgi-magyarok.de Hamburgi Magyarok Egyesülete]
* [http://www.airport.de/index.phtml Hamburgi Nemzetközi Repülőtér honlapja] {{de}}
* [http://nemetvarosok.lap.hu/ Német városok.lap.hu -– linkgyűjtemény]
* [http://www.hamburgportal.de független városi portál]
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Hamburg”