„Hegyi gorilla” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A lap tartalmának cseréje erre: {{Taxobox | name = Hegyi gorilla | status = CR | extinct = | image = Walking boss.jpg | regnum = Állatok ''(Animalia)'' | phylum = Gerincesek ''(Chordat… Címkék: Oldal nagy része eltávolítva Vizuális szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 80.98.60.181 (vita) szerkesztéséről XXLVenom999 szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
22. sor:
| range_map = Gorilla distribution4.png
}}
A '''hegyi gorilla''' ''(Gorilla beringei beringei)'' a [[keleti gorilla]] három alfajának egyike. A hegyi gorillák [[Közép-Afrika|Közép-Afrikában]] két területen, két csoportban élnek. Az egyik csoport a [[Virunga-hegység]]ben él négy nemzeti park területén: az [[Uganda]] délnyugati részén fekvő [[Mgahinga Gorilla Nemzeti Park]]ban, a [[Ruanda]] északnyugati részén fekvő [[Volcanoes Nemzeti Park]]ban, és a [[Kongói Demokratikus Köztársaság]] keleti szélén található [[Virunga Nemzeti Park]]ban, illetve a [[Kahuzi-Biéga Nemzeti Park]]ban. A másik csoport az ugandai [[Bwindi Nemzeti Park|Bwindi Áthatolhatatlan Nemzeti Parkban]] él. Egyes vélemények szerint a Bwindi csoport önálló alfajt alkot. A hegyi gorillák a kihalás szélén élő állatok, a [[Természetvédelmi Világszövetség]] (IUCN) [[Vörös lista|Vörös listáján]] a „kritikusan veszélyeztetett fajok” között tartják nyilván őket. Számuk az elmúlt 10 évben kis mértékben növekedett, jelenleg mintegy 740 egyed él a Virunga Nemzeti Parkban.
== Megjelenése ==
A hegyi gorillának más [[gorilla]] fajokkal összehasonlítva hosszabb és sötétebb szőrzete van, így olyan területeken is megél, ahol a hőmérséklet fagypont alá süllyed. Több időt tölt a talajon, mint bármely más főemlős, lába hasonlít az emberére. Arcán, tenyerén és talpán nincs szőr, az idősebb hímeknek a mellkasa is csupasz. A gorillák egyedi orr-rajzolatuk, „orrlenyomatuk” alapján is megkülönböztethetők.
A hímek tömege általában kétszerese a nőstényekének, eléri a 195 kg-ot, a gorillák közül ez az alfaj a legnagyobb. A nőstények mindössze 100 kg tömegűek.<ref name=Wood1983>{{cite book |author=Wood |title=The Guinness Book of Animal Facts and Feats |publisher=Sterling Publishing |year=1983 |isbn=978-0851122359}}</ref> A kifejlett hímek koponyája tetején és hátulján csontos kiemelkedés van, ettől fejük kúpos alakúnak tűnik. Ehhez a kiemelkedéshez tapadnak az erőteljes rágóizmok, melyek az alsó állkapocshoz csatlakoznak. A kifejlett nőstényeken is megtalálható a csontos kiemelkedés, de náluk kevésbé erőteljes.
A kifejlett hímeket ''ezüsthátúnak'' is hívják, mivel koruk előrehaladtával szürkés vagy ezüstös szőr fejlődik hátukon. Hátszőrzetük rövidebb, mint testük többi részén, karjukon viszont különösen hosszú. A hátsó lábukra állt hímek akár az 1,7 m magasságot is elérhetik, karjuk fesztávja 2,3 m, tömegük elérheti a 155 kg-ot. A legmagasabb ezüsthátú gorilla 1,95 m magas volt (1938-ban lőtték le [[Észak-Kivu tartomány|Észak-Kivuban]]), a legnehezebb gorilla pedig 1,83 m magas és 267 kg tömegű volt.<ref name=Wood1983/>
A hegyi gorilla alapvetően a talajszinten él, négy lábon jár. Gyümölcsökért képes azonban fára is mászni, ha a fa elbírja a súlyát, és rövid távon két lábon is képes járni. Mint az összes főemlősnek (kivéve az embert), a gorillának is hosszabb a karja mint a lába (15-20%-kal). Ujjízületeire támaszkodva jár (mint a [[csimpánz]], de nem úgy, mint a [[bonobó]] és az [[orangután]] fajok), súlyát begörbített ujjainak hátulja tartja és nem a tenyere.
A hegyi gorilla [[nappali életmód]]ot folytat. Aktív óráinak többségét táplálkozással tölti, mivel nagy mennyiségű élelemre van szüksége nagy méretű testének fenntartásához. A reggeli órákban szerzi meg élelmét, késő délelőtt és a déli órákban általában pihen, a délutánt ismét élelemszerzéssel tölti. A gorillák növényekből építenek maguknak minden este új fészket. Csak a fiatalok alszanak anyjukkal egy fészekben. Fészkelő helyüket napkeltekor hagyják el, kivéve ha hideg és felhős idő van, ilyenkor szívesen maradnak fészkükben.<ref name=Schaller>{{cite book | author = Schaller, G.B. | year = 1963 | title = The mountain gorilla: Ecology and behavior | location = Chicago | publisher = Univ. Chicago Press | isbn = 0226736350}}</ref>
== Élőhely és táplálkozás ==
A hegyi gorillák az [[Albert-hasadék]]ban emelkedő [[Virunga-hegység]] montán erdőiben élnek 2225 – 4267 m magasságon. Legtöbbjük három kihunyt tűzhányó hegyoldalain él: a [[Karisimbi]], a [[Mikeno]] és a [[Bisoke]] hegyeken.<ref name=MtnGor>{{cite web | title = Mountain Gorillas | work = Exploring the Environment – Modules and Activities | url = http://www.cotf.edu/ete/modules/mgorilla/mgorilla.html}}</ref> A hegyek lábainál a növényzet nagyon sűrű, magasabbra érve ritkuló, az erdők, ahol a hegyi gorillák élnek, gyakran felhőkbe burkolóznak, párásak és hűvösek.<ref name=Life>{{cite web | title = The Life of Mountain Gorillas | year = 2002 | work = The Dian Fossey Gorilla Fund International | url = http://www.gorillafund.org/005_gorilla_frmset.html}}</ref>
A hegyi gorilla elsősorban növényevő: táplálékának nagy részét 142 növényfaj levelei, rügyei és növényi szárai alkotják (85,8%). Elfogyasztja a fakérget (6,9%), gyökereket (3,3%), virágokat (2,3%), gyümölcsöket (1,7%), valamint kisebb gerincteleneket is (0,1%).<ref name=FosseyHarcourt>{{cite book | author = Fossey, D., & Harcourt, A.H. | year = 1977 | chapter = Feeding ecology of free ranging mountain gorillas (Gorilla gorilla beringei) | editor = Clutton Brock (Ed.) | title = Primate ecology: Studies of feeding and ranging behaviour in lemurs, monkeys and apes | location = London | publisher = Academic Press}}</ref> A kifejlett hím akár 34 kg növényi táplálékot is elfogyaszt egy nap, a nőstények 18 kg-ot.
Az egy-egy gorillacsoport által használt terület mérete nagymértékben függ az élelemforrástól, és általában több vegetációs zónát is magába foglal. [[George Schaller]] tíz eltérő zónát különböztetett meg, ezek: bambuszerdő 2225–2804 m között; [[Hagenia]] (koszó-fa) erdők 2804–3353 m között; és az óriás aggófű zóna 3444–4267 m között.<ref name=Schaller/> A hegyi gorillák idejük nagy részét a Hagenia erdőkben töltik, ahol ''[[Galium]]''-fajok találhatók az év minden szakában. Ezeknek a növényeknek minden részét elfogyasztják: leveleit, szárát, virágját és bogyóit. A gorillák a [[bambusz]]erdőket is meglátogatják, amikor a friss hajtások kihajtanak; a szubalpin területekre is felmásznak az óriás [[senecio]]-fák lágy középső részéért.<ref name=MtnGor/>
== Szaporodása ==
[[Fájl:Gorilla mother and baby at Volcans National Park.jpg|thumb|right|360px|Anya és kölyke a [[ruanda]]i [[Volcanoes Nemzeti Park]]ban]]
Az újszülött gorilla tömege kb. 1,8 kg, élete első néhány hónapját anyjával folytonos fizikai kontaktusban tölti. Első néhány hónapjában a fiatal gorilla anyja hátán utazik. Négy-öt hónapos korában kezd járni, az első növényi táplálékot négy-hat hónapos korában fogyasztja el. Nyolc hónapos korában már rendszeresen szilárd táplálékot eszik.<ref name=Watts1985>{{cite journal | author = Watts, D.P. | year = 1985 | title = Observations on the ontogeny of feeding behavior in mountain gorillas (Gorilla gorilla beringei) | journal = American Journal of Primatology | volume = 8 | pages = 1 | doi = 10.1002/ajp.1350080102}}</ref> Az elválasztás hároméves koruk körül történik, bár a fiatal gorillák gyakran még évekig anyjukkal maradnak.<ref name=LindsleySorin>{{cite web | author = Lindsley, T., & Sorin, A. | year = 2001 | title = Gorilla gorilla beringei | work = [http://animaldiversity.ummz.umich.edu Animal Diversity Web] | url = http://animaldiversity.ummz.umich.edu/site/accounts/information/Gorilla_gorilla_beringei.html.}}</ref>
Mind a hím mind a nőstény fiatal gorillák hároméves korukig tekinthetők kölyöknek, három és hatéves koruk között fiatalkorúnak, hat és nyolcéves kor között serdülőnek. A fekete hátú hímek ivaréretlenek nyolcéves koruktól mindaddig, amíg az ezüstös hátszőrzet meg nem jelenik rajtuk és a szemfoguk ki nem nő.<ref name=GrovesMeder>{{cite journal | author = Groves, C., & Meder, A. | year = 2001 | title = A model of gorilla life history | journal = Australian Primatology}}</ref> A nőstényeknél 7-8 éves korban kezdődik meg a peteérés, első kölykük általában 10-12 éves koruk között születik. A hímek általában nem kezdik el az utódnemzést 15 éves koruk előtt.<ref name=IGCP>{{cite web | title = ''The International Gorilla Conservation Programme | url = http://www.mountaingorillas.org/gorillas/gorillas_mountain.htm}}</ref>
A hegyi gorilláknál nincsen párosodási időszak, általában a nőstények kezdeményezik a párzást. Ciklusuk időtartama általában 28 nap, 1-3 termékeny nappal, a peteérés az ellés után általában 3–5 évig szünetel. A vemhesség ideje nyolc és fél hónap. A nőstényeknek általában 6-8 évente születik egy kölykük, 40 éves élettartamuk alatt 2–6 utódot hoznak a világra. A hímek, melyek háreme 3–4 nőstényből állhat, 40 év alatt 10-20 utódot nemzenek.<ref name=LindsleySorin/>
== Szociális felépítés ==
[[Fájl:Kahuzi gorilla.jpg|thumb|left|250px|Hegyi gorilla a [[Kahuzi-Biéga Nemzeti Park]]ban]]
A hegyi gorillák rendkívül szociális lények, viszonylag stabil, összetartó csoportokban élnek, melyeket a felnőtt hímek és nőstények közötti hosszan tartó kapcsolatok tartanak egyben. A nőstények közötti kapcsolat viszonylag gyenge.<ref name=StewartHarcourt>{{cite book | author = Stewart, K.J., & Harcourt, A.H. | year = 1987 | chapter = Gorillas: variation in female relationships | editor = B. B. Smuts, D.L. Cheney, R.M. Seyfarth, R.W. Wrangham and T.T. Struhsaker (Eds.) | title = Primate Societies | location = Chicago | publisher = University of Chicago Press}}</ref> A csoportok rendszerint nem territoriálisak, az ezüsthátú hím inkább a csoportját védi és nem a területét. A Virunga-hegységben élő gorillák között a domináns ezüsthátú hím átlagos csapatvezető státusza 4,7 évig tart.<ref name=Robbins1993>{{cite journal | author = Robbins, M.M. | year = 1995 | title = A demographic analysis of male life history and social structure of mountain gorillas | journal = Behaviour | volume = 132 | pages = 21 | doi = 10.1163/156853995X00261}}</ref>
A csoportoknak 61%-a egy felnőtt hímből és több nőstényből áll, 36%-ában több mint egy felnőtt hím van. A többi gorilla vagy magányos hím, vagy csak hímekből álló csoportban él, melyeket általában egy felnőtt és több fiatal hím alkot.<ref name=Harcourt1988>{{cite journal | author = Harcourt, A.H. | year = 1988 | title = Bachelor groups of gorillas in captivity: The situation in the wild | journal = Dodo}}</ref> A csoportok mérete öt és harminc egyed között változik, az átlag tíz egyed. Egy tipikus csoportot egy ezüsthátú hím, a csoport elvitathatatlan vezetője, egy vagy két fekete hátú hím, az őrszemek, három-négy ivarérett nőstény, akik általában életük végéig az ezüsthátú hímhez kötődnek, és három-hat ifjú vagy kölyök gorilla alkot.<ref name=Fossey1983>{{cite book | author = Fossey, D. | year = 1983 | title = Gorillas in the mist | location = Boston | publisher = Houghton Mifflin Company | isbn = 0395282179}}</ref>
A hímek többsége és a nőstények mintegy 60%-a elhagyja azt a csoportot, amelyben felnőttek. A hímek általában 11 éves korukban távoznak, az elválási folyamat gyakran igen lassú: egyre több időt töltenek a csoport perifériáján, amíg végül is örökre elhagyják csoportjukat.<ref name=LindsleySorin>Általában egyedül vagy egy, csak hímekből álló csoporttal vándorolnak 2-5 évig, mielőtt nőstényeket vonzanak magukhoz és új csoportot alkotnak. A nőstények jellemzően 8 éves korukban hagyják el csoportjukat, vagy közvetlenül egy már létező csoporthoz csatlakozva, vagy egy magányos hímmel új csoportot alkotva. A nőstények gyakorta többször is csoportot váltanak, mielőtt végleg egy ezüsthátú hímhez csatlakoznak.</ref><ref name=Watts1990>{{cite journal | author = Watts, D.P. | year = 1990 | title = Ecology of gorillas and its relation to female transfer in mountain gorillas | journal = International Journal of Primatology | volume = 11 | pages = 21 | doi = 10.1007/BF02193694}}</ref>
Általában a domináns ezüsthátú hím határozza meg a csoport mozgását, az év különböző szakaszaiban a megfelelő táplálékszerző helyre vezetve a csoportot. A csoportban kialakuló konfliktusok rendezésében is szerepet vállalal, és védi a csoportot a külső fenyegetésektől.<ref name=Life/> A pihenő során ő a figyelem középpontja, a fiatalok gyakorta a közelében tartózkodnak és játékukba bevonják. Ha egy anya elpusztul vagy elhagyja a csoportot, általában az ezüsthátú hím az, aki az elhagyott ivadékot gondozza, néha még azt is megengedi, hogy a fészkében aludjon.<ref name=Stewart2001>{{cite book | author = Stewart, K.J. | year = 2001 | chapter = Social relationships of immature gorillas and silverbacks | editor = M.M. Robbins, P. Sicotte, K.J. Stewart (Eds.) | title = Mountain Gorillas: Three decades of research at Karisoke | location = New York | publisher = Cambridge Univ Press | isbn = 0521019869}}</ref> A gyakorlott ezüsthátú hímek még a vadorzók hurkait is képesek eltávolítani a csoport tagjainak végtagjairól.<ref name=BRD>{{cite web | title = Berggorilla & Regenwald Direkthilfe | year = n.d. | url = http://www.berggorilla.org/english/frame.html}}</ref>
Ha a domináns ezüsthátú hím betegség, baleset, vagy vadorzók miatt elpusztul, a csoportot alkotó család szétszakadhat.<ref name=MtnGor/> Hacsak nem hagy maga után olyan utódot, aki képes szerepének átvételére, a csoport vagy szétszakad, vagy teljes egészében átveszi egy idegen hím. Ha egy új ezüsthátú hím veszi át egy csoport irányítását, előfordulhat, hogy megöli az elpusztult hím összes kölykét.<ref name=Fossey1984>{{cite book | author = Fossey, D. | year = 1984 | chapter = Infanticide in mountain gorillas (Gorilla gorilla beringei) with comparative notes on chimpanzees | editor = G. Hausfater, S. B. Hrdy (Eds.) | title = Infanticide: Comparative and evolutionary perspectives | location = New York | publisher = Aldine Publishing Company}}</ref> Ez a kölyökgyilkos gyakorlat egy hatékony szaporodási stratégia része, mert az újonnan megszerzett nőstények képesek hamarabb megfoganni és az új hím utódjait világra hozni. A kölyökgyilkosságot nem figyelték meg stabil csoportok esetében.
== Viselkedés ==
=== Agresszió ===
A durva agresszió ritka a stabil csoportokban, de két hegyi gorilla csoport összeütközésekor a csoportok ezüsthátú hímjei gyakran vérre menő, halálos küzdelmet folytatnak, szemfogukkal okozhatnak mély sebeket.<ref name=Fossey1983>Emiatt a konfliktusokat gyakran csak erőfitogtatással és fenyegető viselkedéssel oldják meg, melyek funkciója a másik fél megfélemlítése. A rituális erőfitogtatás a gorillák jellegzetes és egyedi tulajdonsága.</ref> A forgatókönyv kilenc lépése a következő: (1) fokozatosan gyorsuló üvöltés ''(hooting)'', (2) szimbolikus táplálkozás, (3) két lábra állás, (4) növényi darabok hajítása, (5) a mellkas ütögetése ököllel, (6) rúgás egy lábbal, (7) oldalirányú futás, két lábon és négy lábon, (8) a növényzet csapkodása és tépkedése (9) az erőfitogtatás befejezéseképpen a föld ütögetése tenyérrel.<ref name=MapleHoff>{{cite book | author = Maple, T.L., & Hoff, M.P. | year = 1982 | title = Gorilla Behavior | location = New York | publisher = Van Nostrand Reinhold Company}}</ref>
=== Kapcsolatok ===
A déli pihenő fontos szakasz a csoporton belüli kapcsolatok ápolásában és erősítésében. A kölcsönös [[kurkászás]] erősíti a szociális kötödést és segít a szőrzet piszoktól és élősködőktől való megtisztításában. A kurkászás a gorillák között nem annyira általános, mint más főemlősök esetében, bár a nőstények rendszeresen kurkásszák utódaikat. A fiatal gorillák gyakran játszanak, idejük nagyobb részét töltik a fákon, mint a felnőttek. A játék során megtanulják, hogyan kommunikáljanak és viselkedjenek a csoporton belül. Tevékenységük során birkóznak, egymást üldözik és bukfenceznek. Az ezüsthátú hím és nőstényei elviselik játékukat, sőt gyakran részt is vesznek benne.
=== Hangadás ===
Huszonöt különböző hangtípust használnak, melyek közül számos a csoport sűrű erdőn belüli kommunikációjára szolgál. Vándorlás közben morgásra és vakkantásra hasonló hangokat adnak ki, ezekkel jelzik a csoport tagjainak hollétüket.<ref name=HarcourtSH>{{cite journal | author = Harcourt, A.H., Stewart, K.J., Hauser, M. | year = 1993 | title = Functions of wild gorilla 'close' calls. I. Repertoire, context, and interspecific comparison | journal = Behaviour | volume = 124 | pages = 89 | doi = 10.1163/156853993X00524}}</ref> Az ilyen hangokat használhatják társas kapcsolatok esetén, amikor figyelemre van szükség. Sikolyok és ordítások veszélyre figyelmeztetnek, ezeket a hangokat többnyire az ezüsthátú hímek adják ki. Mély, morgó böffenés megelégedést fejez ki, ez a hang gyakran hallható a táplálkozás és a pihenés során. Ezek a csoportközi kommunikáció legfontosabb hangjai.<ref name=Fossey1983/>
=== Félelem ===
Ismeretlen okok miatt a megfigyelt hegyi gorillák természetüktől fogva félnek bizonyos hüllőktől. A kölyök gorillák, akiknek természetes viselkedése, hogy mindent üldöznek, ami mozog, kikerülik a [[Kaméleonfélék|kaméleonokat]] és a [[hernyó]]kat. Félnek a víztől is, és csak akkor kelnek át vízfolyásokon, ha száraz lábbal megtehetik, például farönkökön át. [[Dian Fossey]] megfigyelte a hegyi gorillák nyilvánvaló ellenszenvét az eső iránt.<ref name=Gorillas>{{cite book | author = Sara Godwin | year = 1990 | title = Gorillas}}</ref>
== Kutatás ==
1902 októberében [[Robert von Beringe]] kapitány (1865-1940) két nagy gorillát lőtt le Német Kelet-Afrika határait kereső expedíciója során.<ref name=Schaller/> Az egyik gorillát megőrizték és a berlini Zoológiai Múzeumba szállították, ahol [[Paul Matschie]] professzor (1861-1926) az állatot a gorillák egyik új fajaként osztályozta és felfedezője után ''Gorilla beringei''-nek nevezte el.<ref name=BRD/> 1925-ben [[Carl Akeley]], az [[Amerikai Természetrajzi Múzeum]] vadásza, aki a gorillákat kívánta tanulmányozni, meggyőzte a belga [[I. Albert belga király|I. Albert]] királyt, hogy a Virunga-hegységbeli gorillák védelmére hozza létre az [[Albert Nemzeti Park]]ot.<ref name=DFGFUK>{{cite web | title = Dian Fossey Gorilla Fund – UK | url = http://www.gorillas.org}}</ref>
[[George Schaller]] [[1959]]-ben kezdett hozzá 20 hónapos megfigyeléssorozatához, melynek eredményeképpen két könyvet is kiadott, ''A hegyi gorilla'' és a ''Gorilla éve'' címmel. Kutatásai előtt, melyek leírják a hegyi gorillák társadalmi szerveződését, életét és viselkedését, keveset tudtunk erről a fajról.<ref name=DFGFUK/> Schallert követően [[1967]]-ben [[Dian Fossey]] kezdett bele 13 évig tartó tanulmánysorozatába. Fossey új megfigyeléseket végzett, elvégezte létszámuk első pontos felmérését, és aktív természetvédelmi intézkedéseket, például orvvadászok elleni őrjáratokat vezetett be. Fossey kutatómunkáját Ruth Keesling folytatta, miután Fosseyt [[1985]]-ben meggyilkolták. Fosseyt a [[Karisoke]] Kutatóállomáson temették el.<ref name=Darkness>{{cite web |url=http://www.kirasalak.com/Darkness.html |title="PLACES OF DARKNESS: AFRICA'S MOUNTAIN GORILLAS" |last=Salak |first=Kira |publisher=National Geographic Adventure }}</ref> Keesling vette át a Digit Alapítványt (Digit Fossey kedvenc ezüsthátú hímje volt, akit vadorzók öltek meg) és átnevezte Dian Fossey Gorilla Alapítványnak.
2007 áprilisában jelentették, hogy az ugandai Bwindi Nemzeti Parkban a hegyi gorillák létszáma 6%-kal nőtt a 2002-es számlálás óta.<ref>{{cite news | title = Uganda's mountain gorillas increase in number | url = http://newswise.com/articles/view/529230/ | work = Newswise | accessdate = 2008-06-23}}</ref>
== Természetvédelem ==
[[Fájl:KahuziBiegaSign.jpg|thumb|right|360px|A [[Kahuzi-Biéga Nemzeti Park]] bejárata]]
A hegyi gorillákat az [[orvvadászat]], élőhelyük elvesztése és az emberről terjedő betegségek fenyegetik.
* '''Orvvadászat:''' A hegyi gorillákat többnyire nem húsukért vadásszák, de gyakran megcsonkítják vagy megölik őket a más állatok számára elhelyezett csapdák. Az orvvadászok fejükért, kezükért és lábukért ölik meg őket, melyeket gyűjtőknek adnak el. A kölyköket házi kedvencnek próbálják eladni. A kölykök elrablása általában legalább egy felnőtt gorilla halálát is jelenti, mivel a csoport tagjai halálukig harcolnak védelméért. A húsért való orvvadászat különösen fenyegető a politikai nyugtalansággal sújtott területeken. Jól dokumentált eset a hegyi gorillák közt 2007 januárjában végrehajtott vérengzés, mely a [[Virunga Nemzeti Park]] területén fekvő [[Bikenge|Bikengében]] történt.
* '''Az élőhely elvesztése:''' Azokat az erdőket, melyekben a hegyi gorillák élnek, gyorsan fejlődő emberi települések veszik körül. Az ember termőföld, élelem, faanyag utáni igénye beavatkozik a gorillák élőhelyébe utak építésével, fakitermeléssel. Az erdőirtás a hegyi gorillákat elszigetelt erdőterületekre szorítja vissza. Egyes csoportok a megművelt mezőgazdasági területeken próbálnak élelmet szerezni, tovább növelve ezáltal az irányukban mutatkozó gyűlöletet és megtorlást.
* '''Betegségek:''' Az emberek és a gorillák [[genetika]]ilag meglehetősen hasonlítanak egymáshoz, ezért a gorillák ugyanazoknak a betegségeknek eshetnek áldozatul, mint az emberek. A gorillákban azonban nem alakultak ki azok a védettségek, amelyek ellenállhatnának az emberi betegségeknek, ezért a járványok súlyosan érinthetik a populációt. Az emberhez szokott, habituálódott csoportok, melyeket [[ökoturizmus|ökoturisták]] rendszeresen látogatnak, ilyen szempontból nagyobb kockázatnak vannak kitéve.
* '''Háború és polgári zavargások:''' A [[polgárháború]]k és a gyenge kormányok megnehezítették az élőhely-megőrzési, természetvédelmi erőfeszítéseket.<ref name="Darkness" />
== A 2007 nyarán történt vérengzés ==
A [[Kongói Demokratikus Köztársaság]] [[Virunga Nemzeti Park]]jának igazgatóját, Honore Mashagirót [[2008]] márciusában letartóztatták; a veszélyeztetett hegyi gorillák között folytatott vérengzés kiötlésével vádolták. Ő a tíz gorilla elpusztításával járó vérengzés fő gyanúsítottja. A gorillákat a környezetvédők a Rugendo család tagjaiként ismerték 2007 nyaráig. A gorillák megölésével a vadőrt vádolják, a vérengzésnek az lehetett a célja, hogy elrettentse a természetvédőket, akik az állatok erdei élőhelyének tönkretételét próbálták megakadályozni.<ref name="CNN0319">
{{cite news
| title = Arrest in Congo gorilla killings
| publisher = [[CNN]]
| url = http://edition.cnn.com/2008/WORLD/africa/03/19/gorilla.kill.ap/index.html
| accessdate = 2008-03-19}}</ref>
== Hivatkozások ==
<references />
== Külső hivatkozások ==
* {{redlist|39999|2007-03-24}}
* [http://natgeotv.com.au/Programmes/Intro.aspx?Id=1173 National Geographic Channel]
* [http://www.awf.org/wildlives/149 African Wildlife Foundation, mountain gorillas]
* [http://mgvp.32ad.com/ Mountain Gorilla Veterinary Project]
* [http://www.arkive.org/species/GES/mammals/Gorilla_beringei/ ARKive images and movies of eastern gorilla]
* [http://www.wildlifedirect.org/blogAdmin/gorilla Mountain Gorilla Protection, Virunga, DR Congo]
* [http://news.bbc.co.uk/2/hi/science/nature/6951204.stm "Missing DR Congo gorillas 'dead'"] by Mark Kinver, '' BBC News'', 2007. augusztus 17.
{{DEFAULTSORT:Hegyigorilla}}
| |||