|
A [[második világháború]] után a rohamosan növekvő gazdaság és az általa, valamint a bevándorlók és a visszatérő katonák által okozott népességnövekedés új területek beépítését tette szükségessé, főként Kelet-Queensben. [[1951]]-ben az ENSZ áttette székhelyét a queensi [[Flushing Meadows Park]]ból Manhattan keleti oldalára.
Sok más amerikai városhoz hasonlóel egyes részei veszélybe kerülhetnek.)
Sok más amerikai városhoz hasonlóan New York is szenvedett az 1960-as évek recessziójától, ipara meggyengült, lakossága megfogyatkozott, [[rasszizmus|rasszista]] zavargások törtek ki. Az 1970-es évekre a bűnözés által leginkább sújtott várossá vált. [[1975]]-ben az önkormányzat a csőd szélére jutott, adósságának rendezését a ''Municipal Assistance Corporation''re kellett bíznia, amelynek elnöke [[Felix Rohatyn]] volt; New York állam pedig egy felügyelő testületet hozott létre a költségvetés ellenőrzésére ''(Financial Control Board).''
Az 1980-as években a Wall Street újjászületésével New York ismét a világ egyik pénzügyi központjává vált. Az 1990-es években a bűnözési statisztikák nagy mértékben javultak, és a városból elköltözők száma is csökkent, sőt most már nemcsak külföldről, de belföldről is sok itt letelepedni szándékozó érkezett. Az évtized végén kezdődő [[dot com-korszak]] egyik legnagyobb nyertese New York lett, a fellendülés újabb hullámának egyik legszembetűnőbb jele az ingatlanárak megugrása volt.
A [[2001]]. [[szeptember 11.|szeptember 11-i]] [[Világkereskedelmi Központ|World Trade Center]] elleni [[2001. szeptember 11-ei terrortámadások|terrortámadás]] közel háromezer áldozatot követelt. A területen [[2011]]-re felépítették a világ 2. legmagasabb felhőkarcolóját, a ''[[Freedom Tower]]-''t (Szabadság-torony). A következő évtized folyamán más, a város arculatát átformáló építkezések is várhatóak, mind a közösségi, mind a magánszektorban (évente több mint 25 ezer új lakás/lakóház készül).
== Fekvése ==
[[Fájl:Aster newyorkcity lrg.jpg|balra|bélyegkép|Műholdkép New Yorkról]]
New York az Amerikai Egyesült Államok [[Atlanti-óceán|atlanti]] partvidékének északi részén helyezkedik el. Három nagyobb – Manhattan, Staten Island és [[Long Island]] (Brooklyn és Queens kerületek) – és számos kisebb szigeten, ill. a szárazföldön (Bronx) helyezkedik el. Területe 1214,4 km², ebből 785,6 km² szárazföld és 428,8 km² víz (35,31%).
A [[Hudson (folyó)|Hudson folyó]] – más néven ''North River'' ('északi folyó') – tölcsértorkolatának jobb partján fekszik [[New Jersey]], bal partján pedig Manhattan és Bronx. E két kerület és a Long Island között húzódik az ún. ''East River'' ('keleti folyó'), ami valójában egy az árapály által létrehozott csatorna.<br />
A városban több híd is van, ezek azonban mind az utóbbi East River fölött ívelnek át. Északról délre: a Throgs Neck-híd, a Bronx-Whitestone-híd, a [[Robert F. Kennedy híd]], a [[Queensboro híd]], a [[Williamsburg híd]], a [[Manhattan híd]] és a [[Brooklyn híd]]. Még délebre a [[Verrazano-Narrows híd]] található, ami Brooklynt és Staten Islandet köti össze. Jersey felé csak egy híd van, az északabbra található [[George Washington híd]], amúgy két nagy alagút bonyolítja az arrafelé irányuló forgalmat: a [[Lincoln alagút]] és a [[Holland alagút]]. De Queens és Brooklyn felé is vezet egy-egy alagút.
A Hudson a New York-i öbölbe ömlik, amelyet egy felső, zártabb ''(Upper New York Bay)'' és egy alsó, az óceánra nyitott ''(Lower New York Bay)'' részre oszt a ''The Narrows'' (a szó jelentése 'szoros'), e fölött ível a Verrazano-Narrows híd.
A 17. századi holland telepesek – akárcsak hazájukban – több part menti területet feltöltöttek, leginkább Manhattan déli részén. A következő századokban főként ezen a szigeten folytak hasonló munkálatok, délnyugati kiszögellését, a [[Battery Park City]]t például az 1970-es években hozták létre. Nemcsak a partvonalat tolták előrébb, de jópár kisebb sziget területét is megnövelték, és az emberi beavatkozásnak köszönhetően sok helyen a domborzati viszonyok is átalakultak. (Napjainkban, bár a város legnagyobb része bőven a tengerszint felett helyezkedik el, a világóceán vízszintjének emelkedésével egyes részei veszélybe kerülhetnek.)
=== Éghajlat ===
| 