„Haller Gábor (főispán)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a fejedelemi javítva fejedelmi-re
35. sor:
A Magyarországról Nagyszebenbe települt Haller Péter és Kemény Kata fia volt. Iskolai tanulmányait Nagyszebenben kezdte. Apja 1569-ben bekövetkezett halála után nagybátyja, Kemény István nevelte, majd mikor ő is elhunyt 1573-ban, anyja második férje, Kendy János lett a gyámja. [[Borsos Sebestyén]] krónikája szerint tanulóévei után [[II. János magyar király|János Zsigmond]] udvarába került apródként, és ott tért [[unitárius vallás|unitárius hitre]]. 1582-ben [[Eőssi András]]sal együtt a páduai egyetemre iratkozott be, de itt csak rövid ideig tanult; esetleges korábbi külföldi tanulmányairól nincs adat.<ref name="Horn289">{{CitLib | aut = Horn Ildikó | tit = Hit és hatalom | subtit = Az unitárius nemesség 16. századi története | loc = Budapest | red = Balassi | ann = 2009 | isbn = 978-963-506-793-0 | pag = 288–289}}</ref>
 
1583-ban [[Báthory István (erdélyi fejedelem)|Báthory István]] megbízásából Bécsbe utazott, hogy [[Báthory Griseldis]] számára beszerezze a kelengyét. Hazatérése után fehéregyházi birtokán telepedett le. 1586-ban vette feleségül Bocskai Ilonát, és ezzel rokonságba került a [[Báthori-család|Báthory-család]]dal is. 1594-ben [[Báthory Zsigmond]] [[Kendi Ferenc (főispán, Küküllő megye)|Kendi Ferenc]] kivégeztetése után Haller Gábort nevezte ki Küküllő megyei főispánnak. 1598-ban Bécsben járt követségben Trauzner Lukáccsal, ahol Báthory Zsigmond visszatérését kellett elfogadtatnia.<ref name="Horn289"/> [[Báthory András erdélyi fejedelem|Báthori András]] alatt és halála után [[Giorgio Basta]] oldalán [[II. Mihály havasalföldi fejedelem|Mihály vajda]], majd 1602-ben Báthori Zsigmond ellen harcolt.<ref>{{MÉL|1||ABC05727/05872.htm}}</ref><ref>{{CitPer | aut = Szádeczky Lajos | tit = A Haller grófok nemzetség-könyve. II. A család története | per = Turul | ann = 1886 | fasc = 2 | url = https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Turul-turul-1883-1950-1/1886-284B/1886-2-2BB3/a-haller-grofok-nemzetseg-konyve-ii-a-csalad-tortenete-2BB5/2-a-csalad-magyar-aga-2BD4/}}</ref>
 
1604–1605-ben az első között csatlakozott [[Bocskai István]]hoz, és Bocskai fejedelemmé választásához sikerült elnyernie a [[Erdélyi szász univerzitás|szász univerzitás]] támogatását. Bocskai jutalmul fejedelmi tanácsossá, kincstartóvá és Fogaras főkapitányává nevezte ki, és a [[kapjon]]i uradalmat adományozta neki.<ref name="Horn290">{{CitLib | aut = Horn Ildikó | tit = Hit és hatalom | subtit = Az unitárius nemesség 16. századi története | loc = Budapest | red = Balassi | ann = 2009 | isbn = 978-963-506-793-0 | pag = 290–291}}</ref> Fontos szerepet játszott Bocskai és [[IX. Radu havasalföldi fejedelem|Radu Șerban]] havasalföldi fejedelem szövetségének megkötésében (Târgoviște, 1605. augusztus 25.)<ref>{{CitLib | aut = Lázár Miklós | tit = Erdély főispánjai: 1540-1711 | loc = Budapest | red = Athenaeum | ann = 1889 | pag = 74 | url = http://mek.oszk.hu/12700/12715/12715.pdf}}</ref> A kortárs [[Erdélyi jezsuita szerzetesek listája|Giovanni Argenti]] neki tulajdonította, hogy az 1605-ös medgyesi országgyűlés (ismét) kitiltotta a [[Jézus Társasága|jezsuitákat]] Erdélyből, valamint a fogarasi jezsuita misszió felszámolását.<ref name="Horn290"/> Bocskai halála után egyike volt annak a hat tanácsosnak, akiket az 1607. január 22-i kolozsvári országgyűlés [[Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem|Rákóczi Zsigmond]] kormányzó mellé rendelt.<ref>{{CitLib | aut = Kővári László | tit = Erdély történelme IV | loc = Pest | red = Ráth Mór | loc2 = Kolozsvár | red2 = Stein János | ann = 1863 | pag = 186 | url = http://digitalia.lib.pte.hu/books/kovari-laszlo-erdely-tortenelme-pest-kolozsvar-rath-stein-1863-4/web/index.php?page=185&wpid=116 }}</ref> Rákóczi szolgálatában is megtartotta főispáni és tanácsosi tisztségeit,<ref name="Horn290"/> és [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] uralkodásának kezdetén is a fejedelmi tanács tagja volt.<ref>{{CitLib | capaut = Horn Ildikó | cap = Báthory Gábor belpolitikája. Vitaindító gondolatok a Báthory Gábor kutatásról | tit = Báthory Gábor és kora | ass = Szerk. Papp Klára, Jeney-Tóth Annamária, Ulrich Attila | red = Debreceni Egyetem Történelmi Intézet, Erdély-történeti Alapítvány | ann = 2009 | pag = 145 | url = https://www.academia.edu/8683274/B%C3%A1thory_G%C3%A1bor_belpolitik%C3%A1ja._Vitaind%C3%ADt%C3%B3_gondolatok_a_B%C3%A1thory_G%C3%A1bor_kutat%C3%A1sr%C3%B3l_in_B%C3%A1thory_G%C3%A1bor_%C3%A9s_kora._szerk._Papp_Kl%C3%A1ra_Jeney-T%C3%B3th_Annam%C3%A1ria_Ulrich_Attila_Debreceni_Egyetem_T%C3%B6rt%C3%A9nelmi_Int%C3%A9zet_Erd%C3%A9ly-t%C3%B6rt%C3%A9neti_Alap%C3%ADtv%C3%A1ny_2009._133_153}}</ref>
 
Felesége halála után tíz évig özvegyen nevelte gyermekeit, akik mellé a kolozsvári unitárius kollégiumból hozatott tanítót ([[Cromer Péter]]). 1607-ben ismét megnősült, felesége [[Bornemisza Boldizsár]] Judit nevű lánya lett. 1608. július 12-én hunyt el fehéregyházi otthonában.<ref>{{CitLib | aut = Horn Ildikó | tit = Hit és hatalom | subtit = Az unitárius nemesség 16. századi története | loc = Budapest | red = Balassi | ann = 2009 | isbn = 978-963-506-793-0 | pag = 292}}</ref> Bocskai Ilonával közös szarkofágja eredetileg a fehéregyházi kastély kápolnájában, majd 1835-től a fehéregyházi református templomban állt;<ref>{{CitPer | tit = A fehéregyházi Haller-kastély | per = Honismeret | tom = 17 | fasc = 4 | ann = 1989 | url = http://epa.oszk.hu/03000/03018/00087/pdf/EPA003018_honismeret_1989_04_043-051.pdf}}</ref> 1911-től az Erdélyi Nemzeti Múzeumban,<ref>{{CitPer | aut = Udvarhelyi Olivér | tit = Máthé Imre: Fehéregyháza története [könyvismertetés] | per = Honismeret | tom = 28 | fasc = 2 | ann = 2000 | url = http://epa.oszk.hu/03000/03018/00153/pdf/EPA03018_honismeret_2000_02_130-136.pdf}}</ref> jelenleg a Kolozsvári