„Etióp-magasföld” változatai közötti eltérés

Az [[Proterozoikum|előidőben]] keletkezett kristályos kőzetek képezik a táj aljzatát, amit [[Mezozoikum|középidei]] üledékek (az ''adigráti sorozat'' tagjai: homok-, agyag- és mészkőrétegek) fedtek be. Ezek azonban csak a legmélyebb folyóvölgyekben láthatóak a felszínen, a [[harmadidőszak]]ban ugyanis a [[Nagy-hasadékvölgy]] kialakulásához kapcsolódóan kb. 30 millió évvel ezelőttől több mint 2000 méter vastag bazaltláva és -tufa takaró fedte be az egész területet. A vulkáni tevékenység [[Etiópia vulkánjainak listája|néhol]] napjainkig tart (pl. [[Erta Ale]] tűzhányó). A későbbi szerkezeti mozgások mentén a bazalttakaró bizonyos területei a magasba emelkedtek ([[Ras Dashan]] 4620 m), míg máshol 1500-2000 méter közötti medencékké süllyedtek. A folyók a szerkezeti mozgások által kijelölt völgyeket tovább mélyítették, a közlekedést megnehezítő hatalmas szurdokokat vágva a bazaltba (pl. [[Kék-Nílus]]).

 

Az Etióp-magasföldön a függőleges övezetességnek köszönhetően három, egymástól jól elkülönülő magassági öv alakult ki (kivéve a keleti és az északi lejtőket, ahol a közeli sivatagok hatására nagyobb a szárazság).