„Svetozar Miletić” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a Bot: nagykötőjel (WP:BÜ)
23. sor:
==Élete==
 
Az apja szegény határőrvidéki varga volt. Rajacsics verseci szerb püspök anyagi támogatásával végezte a gimnáziumot [[Újvidék]]en és [[Pozsony]]ban. Ekkor visszatért szüleihez. Mint szülőhelyének egész környéke, a titeli kerület, ő is részt vett 1848-49-ben a magyarok elleni harcban. De még a [[1848-491848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]] lezajlása előtt elment [[Belgrád]]ba, ahol Obrenovics Milos fejedelemtől ösztöndíjat kapott egyetemi tanulmányainak megkezdésére. A pénzzel [[Bécs]]be ment, ahol 1854-ben elvégezte a jogot, mire két év múlva ügyvédi irodát nyitott Újvidéken. Itt 1861-ben polgármester lett.
 
1865-ben a basahidi kerület országgyűlési képviselővé választotta meg és 1866-ban megalapította a ''Zastavát'' (Zászló), melynek első száma február 22-én jelent meg. Mint képviselő a nemzetiségek és különösen a délszlávoknak különállása érdekében szólalt fel. Az 1869. évi választások alkalmával fejtette ki programját: a föderatív rendszer hívének vallotta magát, elvetette az 1867. évi alapot, az erdélyi uniót, a horvát egyezségről és a nemzetiségek jogairól szóló törvénycikkeket, amelyeket elégteleneknek tartott. Fölszólalásaival megbotránkozást keltett és kihívó modorával magára zúdította a Ház haragját; erős demokrata meggyőződései azonban bizonyos rokonszenvet keltettek iránta a ház szélső elemei közt. De mindnyájan elfordultak tőle, midőn 1875 áprilisában kihívó módon tiltakozott a nemzeti színháznak adandó kamattalan előleg ellen. Ugyanez évben visszavonult a szerb nemzeti egyházi kongresszustól, melyen addig az ellenzék vezére volt.