Wikipédia

„Teleki László (politikus, 1811–1861)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
a linkek
42. sor:
 
== Ifjúkora és tanulmányai ==
[[Fájl:Teleki József Barabás.JPG|bélyegkép|bal|175px|[[Teleki József (kormányzó)|Teleki József]], Teleki László gyámja ([[Barabás Miklós (festő)|Barabás Miklós]] festménye)]]
A gyermeket [[1811]]. [[február 12.|február 12-én]] a mai Kálvin téri református templomban keresztelték meg. Apja [[1821]]-ben bekövetkezett halála után gyámja az apja első házasságából született féltestvére, [[Teleki József (kormányzó)|Teleki József]] ([[1790]]–[[1855]]) lett. Gyermekkorában legjelentősebb nevelője [[Erőss Sándor]] volt.<ref>Ld. Horváth I. köt. 53-58.</ref>
 
Az otthoni nevelés végeztével [[1828]]–[[1830]] között három évet töltött [[Sárospatak]]on, a református kollégium diákjaként. Ezután tanulmányait megszakítva [[Buda (történelmi település)|Budára]] ment, és a [[helytartótanács]]nál kapott fogalmazógyakornoki állást. Nem sokáig maradt azonban ott, ui. a következő évben bátyját követve [[Bécs]]be utazott, ahol két évet töltött el.
 
[[1833]]-ban egyik korábbi nevelője, [[Petrovics Frigyes Keresztély|Petrovics Frigyes]] társaságában [[Nyugat-Európa|nyugat-európai]] körútra indult. Berlinben olyan professzoroknál folytatta tanulmányait, mint [[Friedrich Carl von Savigny]] és [[Leopold von Ranke]]. Ezután jártak még [[Hamburg]]ban, [[Hannover]]ben, [[Frankfurt am Main|Frankfurt]]ban, [[Stuttgart]]ban, [[Amszterdam]]ban, [[London]]ban, [[Oxford]]ban és [[Edinburgh]]-banben. Végül az ifjú gróf és útitársa két évet [[Párizs]]ban töltött, majd [[1836]]-ban tértek haza. (Petrovics a hazafelé vezető úton [[München]]ben elhunyt.)
 
== Politikai tevékenysége ==
63. sor:
 
Az [[1846]]. évi [[krakkói felkelés]], majd annak kegyetlen leverése után Teleki és liberális társai újult erővel igyekeztek érvényre juttatni az érdekegyesítés politikáját: keresztülvinni az [[örökváltság]] kötelező és államilag támogatott módozatát. Ez még sürgetőbbé tette a [[reformellenzék]]nek már az 1843–1844. évi diétán felmerült azon törekvését, hogy országos egységet és rendszeresen egyeztetett programot hozzanak létre. Ezt a szükségszerűséget egyenesen kényszerré tette egy 1846 novemberében történt jelentős esemény – megalakult a [[Konzervatív Párt (Magyarország)|Konzervatív Párt]].
 
[[1847]]. [[január 24.|január 24-én]] Teleki kezdeményezésére és az ő elnökletével (alelnökök: [[Vörösmarty Mihály]] és [[Fényes Elek]]) egyesült a [[Ráday Gedeon]] gróf vezette [[Nemzeti Kör]] és a Teleki vezette Pesti Kör. Ezzel létrejött az Ellenzéki Kör – a konzervatív [[Gyülde]] mintájára, s annak ellenfeleként. A szervezet programjának elkészítésére alakított hattagú bizottság tagja volt Teleki is.
 
Az 1847 őszére összehívott országgyűlésen Teleki ismét a felsőtáblán foglalt helyet. Azonban még a követválasztások idején [[Batthyány Lajos]] és Kázmér oldalán intenzíven közreműködött abban, hogy Kossuthot megválassza képviselőjének a „vezérvármegye”, Pest. Ezzel lehetőség nyílt a közös álláspont hatékony képviseletére mind az alsó-, mind a felsőtáblán. Az 1847–[[1848]]. évi pozsonyi országgyűlésen (amely az utolsó reformkori diéta volt) a liberális ellenzék egyik fő célkitűzése az örökváltság kérdésének megoldása, és az úrbéri viszonyok egyszer és mindenkorra történő felszámolása volt. A kérdésben Teleki is felszólalt, hangsúlyozva a helyzet tarthatatlanságát.
 
=== ForradalomA forradalomban ===
A forradalom kitörése után Teleki elégedetlen volt az új felelős minisztérium (kormány) munkájával. Az [[áprilisi törvények]]et értékelte, ám meggyőződése volt, hogy ez csupán a minimumot jelentheti, és a reformokat folytatni kell. Ezért visszatért Pestre, és az Ellenzéki Kör nevét megváltoztatva [[Nyáry Pál (politikus)|Nyáry Pállal]] létrehozta a [[Radical Kör]]t, valamint belépett a [[Nemzetőrség (1848)|Nemzetőrség]]be.
 
81 ⟶ 82 sor:
A szabadságharc következtében Magyarország később olyannyira el lett vágva a külföldtől, hogy a párizsi diplomáciai központ fokozatosan átvette a külügyek irányítását, és befolyása az összes Nyugat-Európában tevékenykedő követre kiterjedt. Ezzel Teleki feladatköre tovább bővült.
 
[[1849]] májusában Teleki [[francia nyelv]]ű röpiratot jelentett meg ''De l’intervention Russe'' címmel, melynek témája [[Orosz Birodalom|Oroszország]]nak a Magyarország elleni intervenciója.
 
1849. [[május 14.|május 14-én]] – egy hónappal a [[Függetlenségi nyilatkozat (Magyarország)|függetlenségi nyilatkozat]] kihirdetése után – Teleki nagy elméleti jelentőségű levelet írt Kossuth Lajos [[kormányzó]]-elnökhöz, melyben nem kevesebbet vállalt magára, mint részletes politikai irányadást a nemzetiségek tekintetében. Koncepciója szerint egy [[föderáció|föderatív]] alapon átszervezett Magyarország vált volna egy később létrehozandó [[duna]]i konföderáció központjává, melynek további tagjai [[Románia]]a román fejedelemségek, [[Szerb Fejedelemség|Szerbia]], [[Bulgária]], [[Csehország (történelmi tartomány)|Csehország]] és [[Morvaország]] lettek volna.<ref>A levelet idézi Csorba 143-144.</ref>
 
=== Az emigráció évei ===
Teleki 1849 októberében a francia lapokban újságcikket jelentetett meg, amelyben rámutatott az első felelős magyar kormány miniszterelnökének, gróf Batthyány Lajosnak elítélése kapcsán elkövetett törvénytelenségekre. [[1850]]. [[szeptember 11.|szeptember 11-én]] [[Julius Jacob von Haynau|Haynau]]hoz intézett párbajra hívó levele – mivel a tábornok válaszra sem méltatta – két évvel később [[Franciaország|francia]], [[Belgium|belga]]belgiumi, [[Anglia|angol]] és [[Németország|német]] lapokban is megjelent.
 
A szabadságharc bukása után az emigráció többi tagjához hasonlóan Teleki is intenzíven dolgozott annak érdekében, hogy Kossuth és társai mihamarabb kiszabaduljanak a [[törökország]]i [[Kütahya (település)|Kütahya]]-beli internálásból, ami [[1851]] őszén meg is történt. Ugyanakkor Kossuth még az internálás ideje alatt kinyilvánította igényét az emigráció ügyeinek vezetésére. Ezt Teleki (több más emigránssal együtt) elutasította, és meg is szakadtak a kapcsolatok közte és a volt kormányzó között, egészen [[1859]]-ig. Ennek ellenére a nyilvánosság előtt nem szállt szembe KossuthtalKossuth-tal, mivel úgy ítélte meg, hogy ez mindenképpen a magyar ügy kedvezőtlenebb nemzetközi megítéléséhez vezetne.
 
[[Fájl:Barabas-teleki.jpg|bélyegkép|200px|balbalra|Teleki László 1861-ben ([[Barabás Miklós (festő)|Barabás Miklós]] festménye)]]
1851 őszétől kezdve főként [[Svájc]]ban tartózkodott. [[Genf]]i társasága olyan személyekből állt, mint a gyermekkori barát [[Puky Miklós]], valamint [[Horváth Mihály (történész)|Horváth Mihály]], [[Klapka György (tábornok)|Klapka György]] és [[Zichy Antónia]], Batthyány Lajos özvegye. Emellett időnkénti [[brüsszel]]i látogatásai idején [[Jósika Miklós]] és neje vendégszeretetét élvezte. Mindeközben, ha megoldható volt, sűrűn találkozott az időközben özveggyé vált [[Lipthay Auguszta]] bárónővel. Az 1859-ig eltelt néhány esztendőben – ha nem is vonta ki magát teljesen az aktív politikai életből – visszavonultabban élt.
 
1859-ben Klapka után Teleki is ismét felvette a kapcsolatot Kossuthtal. [[május 6.|Május 6-án]] Párizsban hármójuk részvételével megalakult a [[Magyar Nemzeti Igazgatóság]], mely az emigráns kormány feladatát volt hivatott betölteni. Kossuth felelt a diplomáciáért; a katonai ügyeket, és a román fejedelemségekben tervezett akció előkészítését Klapka vállalta, míg Telekinek jutott a hazai titkos szervezettel való kapcsolattartás. (A titkos szervezetben jelentős számban voltak jelen Teleki barátai <nowiki>[(pl. </nowiki>[[Almásy Pál (politikus)|Almásy Pál]]<nowiki>]</nowiki>) és rokonai <nowiki>[(pl. </nowiki>[[Tisza Kálmán]]<nowiki>]</nowiki>.)
 
=== Hazatérése és a Határozati Párt ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Teleki_László_(politikus,_1811–1861)”