„Spira György” változatai közötti eltérés

a
kékít
(*/ nemzetközi katalógusok)
a (kékít)
1987-ben kezdeményezte a [http://www.tddsz.hu Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének] megalakítását. A TDDSZ lett, az 1988-as Metró-klubban történt megalakulása után, a [[Kádár-rendszer|pártállam]] első legális [[Rendszerváltás Magyarországon|ellenzéki]] szervezete.
 
A történetírás eszmei és politikai hátterének változásával Spira is sok tekintetben háttérbe szorult. [[1998]]-ban az általa oly sokra értékelt forradalom százötvenedik évfordulójára készült el „A pestiek [[Petőfi Sándor|Petőfi]] és [[Julius Jacob von Haynau|Haynau között”között]]” című kötete. A riportszerű előadásmódban, egyfajta dokumentumkrónikában bemutatott eseménysor ez alkalommal [[Pest (történelmi település)|Pest]], [[Buda (történelmi település)|Buda]] és [[Óbuda (történelmi település)|Óbuda]] társadalmi átalakulására, az egységes Budapest alapjainak lerakására koncentrált, de természetesen komoly tér jutott benne a fővárosban lezajló országos eseményeknek is. Az ezredfordulón a [[Vajdaság Autonóm Tartomány|vajdasági]] [[Újvidék]]en látott napvilágot „Hrabovszky altábornagy tévelygései Péterváradtól Alamócig” című munkája, amely egyben utolsó önálló monográfiája is volt. A [[pétervárad]]i, majd budai főhadparancsnokként ténykedő [[Hrabovszky János]] altábornagy 1848-49-es pályafutásán keresztül mutatta be a magyar-szerb-horvát viszony bonyolultságát, a [[Batthyány-kormány]], az udvar és [[Josip Jelačić|Josip Jellačić]] kapcsolatát, a katonai ellenforradalom kibontakozását, s az esküi és rokonszenvei között őrlődő cs. kir. tisztikar dilemmáit.<ref name="Zachar"/>
 
Utolsó tanulmánykötetében - visszakanyarodva munkásságának egyik központi szereplőjéhez - [[Széchenyi István|"Széchenyiről"„Széchenyiről”]] értekezett. Az aktuálpolitikai vitákra utalva szóvá tette, hogy csak az járhat el a nevében, aki komolyan veszi intelmeit, és saját kora problémáira keresi a megfelelő választ. Mindennek során hajlandó volt saját korábbi nézeteinek is a revideálására, és kereste a reális történelmi képet, ugyanakkor alapelveihez mindvégig hűen ragaszkodott.
 
2007. december 3-án hunyt el Budapesten.
* ''Kossuth és alkotmányterve'' (1989),
* ''[[Széchenyi István]] válogatott művei I-III.'' (szerkesztő, [[1991]]),
* ''A pestiek Petőfi és [[Julius Jacob von Haynau|Haynau]] között'' ([[1998]]),
* ''Vad tűzzel'' (tanulmányok, [[2000]]
* ''Széchenyiről'' (tanulmányok, 2005),