'''Ámon''' (más elnevezések: Ámun, Ámen, Imen, Ammon, Hammon) egyike volt a legrégibb isteneknek az [[EgyiptomiÓkori mitológiaegyiptomi vallás|ókori Egyiptomban]]. Már az [[Ókori Egyiptom|Óbirodalom]], az [[V. dinasztia]] korától kezdve előfordult a [[piramisszövegek]]ben. Nevének eredeti jelentése ''„Az elrejtett”'' vagy ''„Aki rejtve van”'' volt, de hívták ''„Egyetlen”''-nek is. Leggyakrabban emberként [[kettős tollkorona|kettős tollkoronával]], illetve kos formájában ábrázolták. A kos a teremtő erőt jelképezi, ami utal az istenség ősiségére, a [[kreacionizmus|teremtés]] aktusában való részvételére. Kultusza [[Théba (Egyiptom)|Thébában]] virágzott, a [[XVIII. dinasztia]] idejére pedig főistenné vált egész Egyiptomban. A [[karnaki templom]] ekkor lett Ámon és az egyiptomi vallás központjává is. A templom bejáratánál Ámon kosfejű [[szfinx]]ek sokaságának formájában látható. Nagyon sokáig tartó kultuszát végül [[Ízisz]] és [[Ozirisz]] törte meg. Évenként, a [[Nílus]] áradásának második hónapjában tartották fényes külsőségek között az Opet ünnepet Ámon tiszteletére. [[Núbia|Núbiában]] számos alakban tisztelték, legfontosabb kultuszközpontjai [[Kerma|Kermában]], Kawában, [[Napata|Napatában]] és Naqában voltak.
