„Bonaire” változatai közötti eltérés

201 bájt törölve ,  3 évvel ezelőtt
a
helyesírás AWB
a (→‎Európaiak érkezése: ]]<nowiki/>→]] (toldalék hivatkozásba) AWB)
a (helyesírás AWB)
 
=== Európaiak érkezése ===
[[1499]]-ben [[Alonso de Ojeda]] érkezett [[Curaçao]]ba és a szomszédos Bonaire szigetére. Ojedát [[Amerigo Vespucci]] és [[Juan de la Cosa]] kísérte. A spanyol hódítók úgy gondolták, hogy a szigetek nem haszontalanok, ezért [[1515]]-ben bennszülötteket erőszakkal [[Santo Domingo]] [[réz]]bányáiba [[kitelepítés|deportáltak]] [[rabszolgaság|rabszolgának]].
 
==== Spanyol időszak ====
[[1526]]-ban [[Juan de Ampies]]-t nevezték ki az ABC-szigetek spanyol parancsnokává. Visszahozta az eredeti Caquetio egy részét Bonairébe és Curaçaoba. Ampies háziasított állatokat importált [[Spanyolország|Spanyolországból]]ból. A spanyol lakosok többnyire a sziget belsejében lévő [[Rincon]]ban éltek, amely a [[kalózkodás|kalóztámadások]] ellen védett volt.
 
==== Holland időszak ====
A [[Hollandia|hollandiaihollandia]]i [[Holland Kelet-indiai Társaság|West India Companyt]] 1621-ben alapították. 1623-tól a West India Company hajói Bonairére jöttek vízért, húsért és fáért. A hollandok a szigeten hagytak néhány spanyol és portugál foglyot és ők alapították Antriolt. A hollandok és a spanyolok 1568-tól 1648-ig harcoltak a szigetekért az úgy nevezett [[Nyolcvanéves háború|Nyolcvan éves háborúban]]. 1633-ban a hollandok elvesztették [[Sint Maarten]] szigetét a spanyol megtorlásra. A hollandok ezután megtámadták Arubát, Bonairét és Curacaót. Bonairét 1633 márciusában hóditották meg. A hollandok 1639-ben felépítették Fort Oranje-t. Míg Curacao a rabszolga-kereskedelem központja lett, addig Bonaire a West India Company székhelyévé vált. .
[[Fájl:Bonaire Red Slave Huts.jpg|balra|bélyegkép|Slave kunyhók]]
A kis számú afrikai rabszolgák mellett dolgoztak itt helyi indiánok és elítéltek is. Termesztettek itt [[Kukorica (növényfaj)|kukoricát]] és egyéb haszonnövényeket. Rincon környékén építettek kőből épült házakat, ezeket Slave kunyhóknak nevezzük. Ezek a kunyhók túl alacsonyak ahhoz, hogy egy férfi kiegyenesedjen bennük.
 
==== Brit időszak ====
 
=== A területek elosztása ===
1867-ben a kormány eladta a legtöbb közterületet. Az egész népesség két nagy magántulajdonostól függött, ami miatt sok ember szenvedett. Sok lakost arra kényszerítettek, hogy Arubára, Curacaóba vagy Venezuelába költözzön.
 
=== A második világháború ===
[[Fájl:Bonaire-Flamingo-airport-2013.JPG|balra|bélyegkép|A Flamingo Nemzetközi Repülőtér 2013-ban]]
A [[második világháború]] idején Hollandiában a német megszállás alatt Bonaire volt [[Nagy-Britannia]] és az [[Amerikai Egyesült Államok]] védnöksége. Az [[Amerikai Hadsereg|amerikai hadsereg]] felépítette a [[Flamingo Repülőtér|Flamingo Repülőteret]], mint a légierő bázisát. Miután Németország betört Hollandiába 1940. május 10-én, sok osztrák és német állampolgárt internáltak Bonaire-i táborokban a háború idejére. 1944-ben a Holland Julianna Hercegnő és [[Eleanor Roosevelt]] meglátogatta a Bonaire-i csapatokat.
 
==== A háború után ====
 
== Földrajz ==
[[Fájl:Bonaire highres.jpg|bélyegkép|Bonaire és Klein Bonaire műholdas képe. ]]
Bonaire mintegy 80 &nbsp;km-re fekszik Venezuela partjaitól a [[Dél-Amerika|Dél-Amerikai]]i [[kontinens]] talapzatán, ezért [[Geológia|geológiaigeológia]]i szempontból a kontinens része.
 
A geológusok úgy vélik, hogy a Bonaire viszonylag újabb sziget. Mivel a közeli kontinentális polc (most [[Montserrat (sziget)|Montserrat]] közelében) átkerült a térségen, az óceán felszínére hatalmas tömegű szikla került, és ezáltal létrejöttek a [[Kis-Antillák|Kis]]-és [[Nagy-Antillák]] szigetei, többek között Bonaire. Ahogy a tengerfenék magassága megnőtt, hatalmas [[korallzátony]] jött létre a szárazföldön. Ezek a [[korallok]] végül ki voltak téve a levegőnek és ezáltal elpusztultak, így az évezredek során felszíni [[Mészkő (kőzet)|mészkő]] képződött belőlük.
 
Hatalmas mennyiségű korall csontváz látható a partvonal mentén és Bonaire belsejében. A sziget lényegében egy korallzátony, amely a tengerből emelkedett ki. Ez azt eredményezte, hogy a természetes hullámzó zátony rendszere ma is látható, amelyben a korall formációk a parton kezdődnek. Az [[árapály]]-változások mértéke csak kb. 1,8-2,5 [[Láb (egyértelműsítő lap)|láb]] (55-61 55–61&nbsp;cm), így a korallok az alacsony dagályú vonalon kezdődnek és tovább folytatódnak, a sziget bázisának vízalatti [[Topológia|topológiáját]] követve.
 
A sziget északi vége viszonylag [[hegyvidék]], bár a legmagasabb csúcsa csak 240 méter (790 láb). A sziget déli része majdnem lapos és alig emelkedik a tengerszint felett. Ennek a déli régiónak jelentős részét tengervízzel borítják a sótartalom párolgása miatt. Ez a terület magában foglalja a [[Lac-öböl|Lac-öbölben]]ben lévő nagy [[Mangrove (növénynemzetség)|mangrove erdőt]] is. A part menti [[Lagúna|lagúnák]] és [[Öböl|öblök]] közül a legnagyobb az északi [[Goto-tó]]. Ezek a lagúnák és a vizes élőhelyek kiváló élőhelyet nyújtanak számos part menti vadászok számára.
[[Fájl:Klein Bonaire Strand (34769026072).jpg|bélyegkép|285x285px|Klein Bonaire tengerpartja]]
Bonaire meleg, száraz és szeles éghajlatú. Az átlaghőmérséklet 81,5 [[Fahrenheit|° F]] (27,5 [[Celsius-skála|° C]]). Az óceán hőmérséklete álagosan 26 és 30 &nbsp;° C között van. A legmagasabb rögzített hőmérséklet 96,4 &nbsp;° F (35,8 &nbsp;° C) és a legalacsonyabb, 67,6 &nbsp;° F (19,8 &nbsp;° C). Szinte állandó szél fúj keletről átlagos sebességgel, ami 12 [[Csomó (egyértelműsítő lap)|csomó]] (22 [[km]] / h).
 
A páratartalom állandó, átlagosan 76%, naponta 85% és 66% között ingadozik. Az éves átlag csapadékmennyiség 20,5 [[Hüvelyk (mértékegység)|hüvelyk]] (520 [[mm]]), a legtöbb eső októbertől januárig esik. Bonaire a [[hurrikán]] övön kívül fekszik, bár időjárását és óceáni körülményeit időnként a hurrikánok és a trópusi viharok is befolyásolják. Ez a félszáraz éghajlat elősegíti a különböző [[Kaktuszfélék|kaktuszok]] és más [[Sivatag|sivatagisivatag]]i növények elterjedését.
 
A Bonaire területe 288 négyzetkilométer (111 négyzetméter), a [[Klein Bonaire]] pedig további 6 &nbsp;km <sup>2</sup> .
 
A Washington Slagbaai Nemzeti Park ökológia védelmet biztosít a sziget északi oldalának. Bonaire legmagasabb pontja, a Mount Brandaris 240 m magas, ezen a területen található a nemzeti park, és a hegy tetején teljes kilátás van a szigetre.
 
=== Ökológia ===
[[Fájl:BONAIRE FLAMINGO SANCTUARY.jpg|balra|bélyegkép|[[Flamingófélék|Amerikai Flamingók]] a sziget déli végén. ]]
A Bonaire-t egy korallzátony határolja, amely a [[Búvár|búvárokbúvár]]ok rendelkezésére áll. A sziget teljes partvonalát 1979-ben tengeri védett területként jelölték meg, melynek célja a korallzátony és az attól függő tengeri élet megőrzése és védelme volt. Több mint 350 hal faj és hat fajta korall él Bonaire zátonyában. Boulder Star Coral ( ''[[Montastraea annularis]]'' ) a leggyakoribb korall, egy 2011-es felmérés szerint.
[[Fájl:Wild Donkeys Bonaire (339370349).jpg|bélyegkép|Egy helyi szamárpopuláció]]
Bonaire híres a flamingó és [[szamár]] populációiról. Bonairén a karibi flamingónak csak négy fészkelőhelye van. Az egyik sziget déli részén fekvő Pekelmeerben található, az emberi bejutás nem megengedett. A 16. században az európaiak Bonaire-ban [[Juh|juhokatjuh]]okat, [[Kecske|kecskéket]], [[Sertés|sertéseketsertés]]eket, [[Ló|lovakat]] és szamarakat hoztak be, és a szamarak, kecskék és sertések leszármazottai ma is megtalálhatóak a szigeten.
 
Bonaire az ökológiailag sebezhető sárga vállú amazon papagáj, az ''[[Amazona barbadensis]]'' otthona.
 
=== Környezetvédelmi kezdeményezések ===
Bonaire régóta vezető szerepet tölt be a természetvédelemben és az ökológiai felelősségvállalásban. A Stichting Nationale Parken (STINAPA) 1962-ben alakult azzal a céllal, hogy aktívan védje a sziget állat- és növényvilágát. 1969-ben a STINAPA-nak sikerült létrehoznia flamingó fészkelőhelyet és a Washington Nemzeti Parkot, ez az első ilyen park a karibi térségben. 1979-ben bekerült a [[Slagbaai]] ültetvény a parkba, amelyet most Washington Slagbaai Nemzeti Park néven ismerünk. A Bonaire Nemzeti Tengeri Parkot 1979-ben alapították. A Marine Park Bonaire teljes partvonalától, a magas vízjeltől egészen 61 méter mélységig terjed, és magában foglal egy hatalmas mangrove erdőt a Lac-öbölben. Lac Bay, Klein Bonaire, [[Pekelmeer]], Slagbaii és [[Gotomeer]] nemzetközileg elismert [[Ramsari egyezmény|RAMSAR]] helyszínek.
 
A köz- és magánszféra közötti partnerség miatt Bonaire ökoszisztémájának proaktív védelmére programokat dolgoznak ki. Egy új szennyvíztisztító telep járul hozzá a [[Zátony|zátonyokzátony]]ok és a tengervíz minőségének védelméhez. 2013 márciusában az országos szeméttisztító telep megnyitotta a környezetvédelmi telepet, ahol a lakosság [[Üveg|üvegeketüveg]]eket, dobozokat, [[Papír|papírokatpapír]]okat, fémhulladékot, kartonpapírt, [[Akkumulátor (energia)|akkumulátorokat]], [[Motorolaj|motorolajatmotorolaj]]at, [[Olaj (egyértelműsítő lap)|étolajat]], elektronikai cikkeket, [[Mobiltelefon|mobiltelefonokatmobiltelefon]]okat és [[Textilipar|textileket]] hozhat.
 
A BonRecycling BV elkötelezte magát a Bonaire-i hulladéktermékek újrafeldolgozásának elősegítésében és a bonairei lakosság körében az [[újrahasznosítás]] terjesztésének érdekében. A Bonarei Búvárbarátok Egyesülete elkezdte a Debris Free Bonaire programot, amely azt hangsúlyozza,hogy gyűjtsük a partra mosott törmeléket a búvárboltnak és Ők ezt a hulladékot újrahasznosítják.
 
A Bonaire jelentős mennyiségű villamos energiát kap tizenkét [[Szélerőmű|szélgenerátorból]] az északkeleti partvidék mentéről, amely 2010-ben kezdte meg működését. Ez a megújuló forrás most a sziget villamosenergia-igényeinek 40-45%-át tölti ki. A további megújuló energiaforrások - köztük a [[biodízel]] és a [[napenergia]] - fejlesztése folytatódik, azzal a céllal, hogy a sziget 100%-ban a [[Megújulómegújuló energiaforrás|megújuló energiaforrásokra]]okra támaszkodjon.
 
== Politika ==
=== 2010-es népszavazás ===
[[Fájl:GOVERNMENT HOUSE, KRALENDIJK, BONAIRE.jpg|bélyegkép|227x227px|A Kralendijki helyi parlament és a helyi tanács háza.]]
2010-es népszavazás előtt Curaçao, Bonaire, [[Sint Eustatius|St. Eustatius]], St. Maarten és [[Saba]] szigetét alkotó [[Holland Antillák|hollandiai Antillák]] [[Parlamentárisparlamentáris demokrácia|parlamentáris demokráciaként]]ként a holland kormányzati rendszeren alapultak, négyévente szabad választásokkal. A sziget lakóinak egy része autonómiát akart, mások pedig több integrációt akartak.
 
2005-ben Hollandia, Aruba és a Holland Antillák kormányai konferenciát tartottak a holland antillák jövőbeni alkotmányos reformjának és felbomlásának megvitatására. 2006-ban Saint Maarten és Curaçao [[Autonómia (egyértelműsítő lap)|autonómiát]] választott, Bonaire, St. Eustatius és Saba pedig szorosabb kapcsolatot választott Hollandiával. A Hollandia Antillák alkotmányos népszavazása 2010-ben történt meg.
 
A 2010. április 26-i Bonairében bejelentett népszavazást 2010 februárjában törölték. A Hollandia Antillák kormányzója, [[Frits Goedgedrag]] úgy döntött, hogy lemondja, mert valószínűleg ellentétes a [[Nemzetközinemzetközi jog|nemzetközi joggal]]gal, mivel a lakosság egy részét elutasítják a szavazástól. Az európai holland állampolgárok csak akkor szavazhatnak, ha 2007. január 1-je előtt érkeztek a szigetre. Végül a népszavazást 2010. december 17-én tartották 84%-os szavazati aránnyal a hollandiai részévé válás mellett. Azonban, mivel a 35%-os szavazati arány az előírt 51% alatt volt, a népszavazás eredményeit érvénytelennek nyilvánították.
 
=== A Holland Antillák felbomlása ===
2010. október 10-én a Holland Antillák felbomlottak. Ennek eredménye képpen a holland kormány átvette a Karib-szigeteki Hollandia és Bonaire, St Eustatius és Saba közigazgatásának feladatát. A három sziget új státuszt kapott "különleges önkormányzatok" ( ''bijzondere gemeenten'' ), amelyek a holland állam részévé váltak, a holland alkotmány 134. cikkében körvonalazott "nyilvános testület" ( ''openbaar lichaam'' ) formájában. Az önkormányzatok nem tartoznak a tartományhoz.
 
Mint egy különleges önkormányzat, Bonaire is nagyon hasonlít a közönséges holland önkormányzatokra, mivel polgármestere és önkormányzati tanácsa van, és a legtöbb holland törvény szabály érvényes a szigeten. Az antillákról szóló törvény 2010. október 10. után hatályban maradt, kivéve azokat az eseteket, amikor az antillai törvényt Bonaire önkormányzati joga váltotta fel. A szigeten úgy vélték, hogy a holland jogszabályok egészét egyszerre nem vezetik be, mivel zavart okozna. Ezért a holland jogszabályokat fokozatosan vezetik be a szigeten. A Bonaire megőrizte saját egyedi kultúráját, miközben a lakosok ugyanolyan jogokat élveznek, mint a holland állampolgárok, beleértve a holland parlamenti választásokon való szavazásra vonatkozó jogot is. A lakosok számára új vagy javított létesítményekhez és állami kedvezményekhez is hozzájuthatnak. Míg a három szigetet Hollandiának tekintik, nem részesei az Európai Uniónak, ezért nem tartoznak az uniós jog hatálya alá. Ők tengerentúli országnak és területnek minősülnek, és legalább 2015-ig ilyenek maradnak.
 
Bonaire nem kormányzati szervezete, a ''Ke Boneiru Bèk'' ("We Want Bonaire Back"), ellenzi a jelenlegi hollandiai alkotmányos kapcsolatot. Ami Bonaire 2004-es népszavazását illeti, a szervezet úgy véli, hogy egy ilyen megállapodás sohasem volt a nép választása. A holland belügyminiszter és a brit kapcsolatokért felelős miniszter, Ronald Plasterk válaszolt a szervezetnek, megerősítve, hogy csak a "Karib-szigeteki szigettanácsok rendelkeznek hatáskörrel az alkotmányos népszavazás megtartásáról, nem pedig a holland kormányról". Válaszul a szervezet 2013-ban több mint 3500 aláírást gyűjtött össze, és egy új népszavazást támogatott. Plasterk miniszter úrhoz intézett levélben James Finies, a Ke Boneiru Bèk elnöke "új népszavazást kért az önrendelkezési jog alól". Plasterk azzal válaszolt, hogy Finies-t tájékoztatta arról, hogy 2015-ben megkezdődött a közszolgálati struktúra értékelésének előkészülete, de "az alkotmányos kapcsolatok lehetséges változása nem része az értékelésnek". Az új népszavazás 2015. december 18-án történt. A szavazók 65% -a megszavazta, hogy nem elégedett Bonaire és Hollandia közötti jelenlegi kapcsolattal.
Lac Bay, a sziget délkeleti részén, vonzza a szörfösöket a világ minden tájáról Bonairére. A sekély öböl a sziget szélső oldalán helyezkedik el, így a szelek erősek és állandóak. Az öböl száján átívelő zátony a szörfösök számára lehetővé teszi, hogy az általuk kedvelt hullámokat válasszák. Lac Bay a PWA Windsurfing Freestyle Világkupa egyik állomása, és a Prokids IFCA bajnokságnak ad otthont. A PWA tíz legmagasabb rangú freestyle szörföse közül öt a Bonaire szigetén születettl: Kiri Thode, Amado Vrieswijk, Bjorn Saragoza, Tonky Frans és Taty Frans. A Lac-öböl északi végén a Karib-térség egyik legjobban megőrzött mangrove erdeje található.
 
Bonaire több mint tizenöt túrahajó kikötője, amik szezononként több mint nyolcvanszor kötnek ki a szigeten. A Bonairei tengerjáró hajók teljes utaskapacitása körülbelül 185 ezer fő.
 
Bonaire idegenforgalmi infrastruktúrája számos szálláshelyt kínál, beleértve a szállodákat, a teljes körű szolgáltatást nyújtó üdülőhelyeket, néhány kisebb panziót és mindenféle önellátó nyaraló bérlését. Egyéb turisztikai tevékenységek közé tartozik kite-boarding, hegyi kerékpározás, túrázás, vitorlázás, halászat, csónakázás, és a madár-figyelés. Az összes turisztikai bevétel Bonairében évente 125 millió dollárra becsülhető.
 
== Oktatás ==
Bonaire oktatási rendesze a Holland oktatási rendszeren alapul. A korai évfolyamokat kizárólag [[Papiamentu|Papiamentuül]]ül tanítjak, majd később a holland nyelv kerül bevezetésre.
 
== Nyelv ==
A [[Holland nyelv|holland]] Bonaire hivatalos nyelve, mivel a sziget Hollandia része. A 2001-es népszámlálás szerint a lakosság 8,8%-ának fő nyelve. A legelterjetted nyel a [[Kreolkreol nyelv|kreol nyelvcsaládba]]családba tartozó Papiamentu nyelv, amyel a lakosság 74,7%-ának az elsődleges nyelve. A [[Spanyol nyelv|spanyol]] az emberek 11,8%-ának a fő nyelve, 2,8%-ának az [[Angol nyelv|angol]] az elsődleges nyelve, az egyéb nyelvek száma pedig 1,8%-ot tesz ki.
{| class="wikitable"
|+Nyelvek Bonarén
 
==== Trans World Radio rádióállomás ====
A Trans World Radionak rádió átjátszó állomása (PJB3-AM) működik a szigeten egy középhullámú adóval és több rövidhullámú adóval [https://tools.wmflabs.org/geohack/geohack.php?pagename=Bonaire&params=12_6_23_N_68_17_1_W_type:landmark_region:BQ&title=Bonaire+Trans+World+Radio+Station 12 ° 6'23 "N 68 ° 17'1" W]. A középhullámú adó a legerősebb Amerikában, amely akár fél megawattal is működik. A középhullámó adó antennája négy 231,6 méteres árbocbólárbócból áll.
 
==== Radio Netherlands Worldwide ====
2 406

szerkesztés