„Alsósztregova” változatai közötti eltérés

Nincs méretváltozás ,  12 évvel ezelőtt
a
Robot dolgozik: Kalapos betűk lecserélése (ôõû) a Szlovákia települései kategóriában
a (Robot: következő hozzáadása: it:Dolná Strehová)
a (Robot dolgozik: Kalapos betűk lecserélése (ôõû) a Szlovákia települései kategóriában)
Egykor a [http://www.madach.hu/MadachIThonlap/madcsal.html Madách-család] birtoka.
 
Vályi András szerint ''"Alsó Sztregova. Tót falu Nógrád Várm. földes Urai Madách, és Révay Uraságok, lakosai leginkább evangelikusok, fekszik F. Sztregovához 1, Gácshoz, és Losontzhoz 2 mértföldnyire. Nevezetesíti e’ vidéken legszebb, ’s legnagyobb Templomjok, a’ mellynek Kriptájába jeles, és nevezetes úri Férjfiaknak tetemeik helyheztettek; nem 443külömben Madách, és Révay Uraságoknak két szép kastéllyaik. Határja középszerûközépszerű, fája bõvenbőven van, legelõjelegelője, réttye hasznos, szõlejiszőleji mostan kezdõdnekkezdődnek, piatzok Losontzon."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
 
Fényes Elek szerint ''"Alsó- és FelsõFelső-Sztregova, tót falu, Nógrád vármegyében, egy völgyben, Szakálhoz 1 1/4 órányira, 60 házzal, 414 evang., 76 kath., 4 ref., 3 zsidó lak., régi nagyszerûnagyszerű evang. s ujabb kath. templommal. Határa, beszámitva a kihasitott Dabrava pusztát is, 3007 hold, mellybõlmellyből beltelek 127 h., szántóföld 1620 h., bikkes, tölgyes, cseres erdõerdő 960 h., rét 300 hold. EbbõlEbből majorsági belsõségbelsőség 80 h., szántóföld 727 h., rét 160 h., erdõerdő 960 h., elárkosodott föld mint legelõlegelő 271 h., többi urbéri. Az erdõerdő közös legelõlegelő. Földje agyagos, néhol köves, néhol vadvizes, hegyes és vizmosásos, legjobban termi a rozsot, zabot, burgonyát, veres lóherét; rétjei néhol háromszor kaszállhatók; a juhtenyésztés virágzó. A határt s az egész völgyet Sztregova patakja hasitja, melly itt 2 malmot forgat. Nevezetes itt eg régi erõsségerősség, melly a Madách nemzetség õsiősi laka. Épitése ideje nem tudatik, de homokfalán álló kõtáblárakőtáblára vésett e következõkövetkező betükbõlbetükből: „AEDES HAS OLIM CASTELLUM Ao MCCCCXXXJAM GENTI MADÁCH HABITATUM” világos, hogy már 1430-ban Madáchok laka volt, s a háborus idõkbenidőkben több sulyos csapások érték. E határban sok vasérczkõvasérczkő is találtatik. Birja a falut a Madách család, kinek itt szép laka, alatta nagy kertje, gyümölcsöse és üvegháza van; 1/16 részét pedig a Baros család birja"'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 
[[1910]]-ben 532, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nógrád vármegye]] [[Gácsi járás]]ához tartozott. A [[20. század]]ban [[Bikkes]]t csatolták hozzá.
116 360

szerkesztés