„Budaörsi repülőtér” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
48. sor:
A [[Budaörsi- és Budakeszi-medence|Budaörsi-medencében]] fekvő, fűvel borított terület [[Budaörs]]sel határos, de közigazgatásilag [[Budapest XI. kerülete|Budapest XI. kerületéhez]] tartozik, amin belül [[Örsöd]] városrészben található.
Tengerszint feletti magassága 126 m, hívójele ''Budaörs INFO'', frekvenciája pedig 124,5
== Története ==
61. sor:
A [[második világháború]] során a légiforgalom szinte teljesen katonai célúvá vált, így a besorozások miatt először a földi kiszolgáló személyzet, a szerelők hiánya kezdett aggasztóvá válni, később azonban már pilótát sem lehetett találni. A háború végére gyakorlatilag az összes budapesti repülőteret lebombázták (a féligkész Ferihegyi-repülőteret is), és a Budaörsi repülőtér maradt a legjobb állapotban, ezért a háború után innen kezdődött a hazai repülés újraindítása. Ideiglenesen ez lett Magyarország nemzetközi repülőtere, a [[Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt.|MASZOVLET]] innen indította újonnan beszerzett [[Li–2]] típusú gépeivel [[1946]]. [[október 15.|október 15]]-én első járatát [[Debrecen]]be, majd első nemzetközi járatát [[Pozsony]] érintésével [[Prága|Prágába]].
Az újjáépített Ferihegyi repülőtér [[1950]]. [[május 1.|május 1]]-én átvette a nemzetközi repülőtér, és a budapesti légiforgalom központjának szerepét, így a Budaörsi repülőteret mezőgazdasági és sportrepülési célokra kezdték használni. Számos érdekes, értékes gép pihen a hangárokban. A rossz kezelés és a gyakorta átgondolatlan átépítések miatt azonban a fő épület állaga leromlott, így a nagyközönség számára nem nyitott. A fő forgalmi épületet [[2000]]-ben ipari műemlékké nyilvánították, így felújítására van remény. Kedvező fekvése miatt azonban több ingatlanbefektető is érdeklődik a terület iránt.
== Hivatkozások ==
| |||