„Illíria” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Népei: +n hogy legyenek itt |
→Népei: Pontosítások |
||
31. sor:
== Népei ==
Az ókori szerzők zord országnak írták le – alkalmasabbnak az [[állattenyésztés]]re, mint a [[növénytermesztés]]re –, amelyhez a rómaiak csak [[bányászat|bányái]] miatt ragaszkodtak. Nevét a feltételezések szerint a korabeli forrásokban egyébként nem említett, a [[Shkodrai-tó|Labeátiszi-tó]] környékén feltételezett [[illürök]] törzséről kapta. Az elmélet szerint az ''illír'' népnév a későbbiekben elterjedt a Nyugat-Balkánt benépesítő, rokon nyelvet beszélő népcsoportok egészére. Illírek voltak a [[hisztrónok]]{{Wd|Q87521}} (a róluk elnevezett [[Isztria]] területén), a [[japodok]]{{Wd|Q1266928}} a Szavosz ([[Száva]]) felső folyásánál, valamint a [[liburnok]] egészen a Titiosz folyóig ([[Krka (Horvátország)|Krka]]). A liburnok voltak a rómaiak szerint a legjobb tengerészek, [[Augustus római császár|Octavianus]] később nekik köszönhette [[actiumi csata|actiumi győzelmét]]. A Titiosztól a Narónig ([[Neretva]]) terjedő terület, a mai Közép-Dalmácia a [[dalmaták]] vagy delmaták földje volt, akikről később az egész tartomány a nevét kapta. A Narón folyónál, a mai Dél-Dalmáciában kezdődött az „igazi illírek” földje, legészakibb törzseik az [[ardiaták]] és az [[autariaták]] voltak. Tőlük délre a Drilón folyóig ([[Drin]]), azaz a mai [[Montenegró]] és Észak-Albánia vidékén laktak a [[pürák]], a [[dokleaták
Illíria területe nem esett egybe az illír törzsek által lakott valamennyi területtel, hiszen [[illír nyelv]]ű népek éltek Illírián kívül is, egyrészt a [[Kárpát-medence]] területén ([[pannonok]] és [[azalok]]), másrészt [[Itália|Dél-Itáliában]] ([[japigok]] és [[enotrusok]]).
|