'''Rosa Luxemburg''' ([[Zamość]], [[Kongresszusi Lengyelország]], [[1870]]. vagy [[1871]]. [[március 5.]] – [[Berlin]], [[1919]]. [[január 15.]], {{lengyelül|Róża Luksemburg}}) [[Lengyelország|lengyel]] születésű [[marxizmus|marxista]] [[politika]]i gondolkodó, [[szocializmus|szocialista]] [[filozófia|filozófus]] és [[forradalom|forradalmár]] volt. A lengyelországi és [[litvánia]]i [[szociáldemokrácia|szociáldemokrata]] párt teoretikusa, majd a [[Németország Szociáldemokrata Pártja|német szociáldemokraták]] (SPD) politikusa, később tagja lett a [[Németország Független Szociáldemokrata Pártja|Független Szociáldemokrata Pártnak]] (USPD) is. Ő alapítottaA „[[A1918–19-es vörösnémetországi zászlóforradalom|novemberi forradalom]]” első napjaiban [[Karl Liebknecht]]tel megalapította a ''(Die Rote Fahne)'' című újságot. Miután az SPD támogatta Németország belépését az [[első világháború]]ba, [[Karl Liebknecht]]tel együtt megalapítottés egy forradalmi tömörülést, a [[Spartacus SzövetségSpartakus-szövetség]]et ''(Spartakusbund)'', amely a későbbi német[[Németország kommunistaKommunista pártPártja]] (Kommunistische Partei Deutschlands – KPD) magját képezte. A csoportKPD élén részt vett a sikertelen [[1919]]-es[[berlin]]ijanuári forradalmi kísérletbenSpartakus-felkelésben is, amelyet a megmaradt [[monarchia|monarchistaGustav Noske]] hadsereg éshadügyminiszter a jobboldaliszabadcsapatokra, szabadcsapatokaz ''([[Freikorps]])''ún. freikorps egységekre támaszkodva könyörtelen brutalitással fojtottakvert elle. Sok száz embert elfogtak, megkínoztak, majd kivégeztek., Haláluk ótaköztük Rosa LuxemburgLuxemburgot és Karl LiebknechtLiebknechtet, akik a marxizmus mártírjainak számítanak. Napjainkban követői a [[luxemburgizmus|luxemburgista]] mozgalom tagjai.
