A várost a rabszolgavadászok elől menekülő [[egba]] törzs tagjai alapították [[1825]]-ben az [[Ogun (folyó)|Ogun]] folyó keleti partján, akik a folyópart gránitszikláinak zugaiban találtak menedéket. A sziklavár köré épített kunyhókból álló települést 32 km hosszú és 3 m magas földhányással vették körül, hogy feltartóztassák a [[dahomey]]iek áradatát. A létrejött [[joruba]] városállam [[1914]]-ig állt fenn. Hatalmát [[Lagos]] lagúnáira is kiterjesztette. Lakói az [[1847]]-ben érkezett misszionáriusoktól átvették a nyugati stílusú oktatási rendszert. [[1864]]-ben leverték a dahomeyiek lázadását. A [[Sierra Leone]]-i hittérítők ellen több ízben felkeltek, míg [[1867]]-ben végleg elkergették őket. A lakosság száma a 19. század közepére elérte a 60–70 ezer főt. Függetlenségének [[1914]]-ben az [[angolok]] vetettek véget, amikor Nigéria brit [[protekturátus]]ának részévé tették.
