„Enkhelék” változatai közötti eltérés

Az illírekről az {{ie|5.}} században elsőként számot adó [[Hérodotosz]] a mai Albánia középső területeiről említette az enkheléket.{{refhely|Cabanes 1988|:17.}} Ezt megelőzően eredeti szállásterületük a Lünkésztiszi-tavak (a mai [[Ohridi-tó|Ohridi]]- és [[Preszpa-tó|Preszpa-tavak]]) környéke, a [[Drin|Drilón]] (ma [[Fekete-Drin]]) és az [[Devoll|Eordaikosz]] felső folyásának völgyei voltak.{{refhely|Hammond 1966|:247.;|Pollo & Puto 1981|:10.;|Wilkes 1992|:19., 93., 98–99.}} Idővel a Drilón völgyén keresztül egészen [[Szkodra|Szkodráig]], az [[Adriai-tenger]] vidékéig nyomultak előre, és így az [[autariaták]]{{Wd|Q784432}} déli szomszédaivá lettek.{{refhely|Wilkes 1992|:99.}} Ez magyarázhatja, hogy az {{ie|4}}. századi [[Pszeudo-Szkülax-periplusz|Pszeudo-Szkülax-féle periplusz]] az adriai partvidéken, [[Risan|RizónRhizón]]{{Wd|Q994211Q7320766}} és [[Budva|Buthoé]] környékén említette az enkheléket.{{refhely|Cabanes 1988|:18., 29.;|Wilkes 1992|:96., 99.;|Ceka 2013|:77.}} Egyúttal magyarázattal szolgálhat arra a hagyományra, hogy a kor embere az egymástól meglehetős távolságban lévő [[Ohrid|Lükhnisz]] és [[Budva|Buthoé]] városokat egyaránt enkhele alapításúnak tartotta.{{refhely|Wilkes 1992|:99.;|Ceka 2013|:381., 412.}} E kettő mellett [[Polübiosz]] említette az általuk alapított városok sorában az Enkhelanai nevű települést, amelyet a mai [[Pogradec]]cel azonosítanak.{{refhely|Cabanes 1988|:64.;|Elsie 2010|:358.}}