„Charles de L’Écluse” változatai közötti eltérés

|kép=CarolusCharles Clusius00de l'Écluse 1525-1609.jpg

[[Fájl:Clusius Rariorum plantarum historia.jpgpng|thumb|right|270px| A [[tulipántündérrózsa]] illusztrációja ( Rariorum plantarum historia), 1601]]

Atyja földbirtokos volt; előbb a jogot tanulta a [[leuven]]i, [[marburg]]i s [[Lutherstadt Wittenberg|wittenberg]]i egyetemeken. Az utóbbi helyen ismerkedett meg [[Philipp Melanchthon|Melanchthon]]nal és hitvallója lett. [[1550]]-ben [[Montpellier]]be ment, hol Rondelet Vilmos orvos és természettudós vele az orvosi és természettudományokat kedveltette meg; ezen időtől fogva különös előszeretettel foglalkozott a füvészettel. Reánk [[Magyarország|magyarokra]] nézve Clusius egyénisége s halhatatlan füvészeti működése kétszeres értékkel bír, mert hazánk növényeinek felkutatása és ismertetése körül úttörő volt. Tudományának híre [[Miksa magyar király|II. Miksa]] császár udvarába is eljutott, ki [[1573]]-ban [[Bécs]]be hívta, hol mint a császári kertek felügyelője 500 frt évi fizetéssel [[1587]]-ig működött. Ezen idő alatt sok [[Ausztria|osztrák]] és magyar főúrral ismerkedett meg és korának jelesebb természettudósaival tudományos összeköttetésbe lépett, így [[Fabricius Pál]]lal, [[Zsámboky János|Zsámboki Jánossal]] és [[Beythe István]]nal; valószinűleg az utóbbinak buzdítására kiterjeszté utazásait Magyarországra is, hol gyakran megfordult, nevezetesen [[Pozsony]]ban, [[Nagyszombat (település)|Nagyszombat]]ban, [[Sopron]]ban, [[Lendva|Lendván]], [[Németújvár]]t, a [[Rába]] vidékén, sőt egész [[Muraköz]]ig eljutott és Beythe Istvántól sok magyar növény nevét szedte össze s ezeket híres munkájában fölhasználta. Magyar ismerősei s barátaibarátjai közül fölemlítendő még [[Batthyány Boldizsár]], a németujvári gróf és humanista, kinek gyakran volt vendége és aki füvészeti kirándulásaiban is kalauzolta, majd a környék flórájának első ismertetője volt. Clusiust a magyar mikológia megalapítóinak egyikeként tartja számon a magyar tudománytörténet. Clusius-kódex néven vált ismertté az első olyan mű, amelyben a gombák eredeti magyar nevei először szerepelnek.<ref>[http://www.gombanet.hu/a-hazai-mikologia-rovid-tortenet A hazai mikológia rövid története]</ref> Clusius ''Fungorum in Pannoniis observatorum. Brevis historia et codex clusii'' című tudományos munkájában rendszerbe foglalta a gombákról megszerzett ismereteit és a gombákat két nagy csoportba, az ehető és a mérgező gombák csoportjába sorolta.<ref>[http://mnytud.arts.unideb.hu/szakdolgozat/1518/soltesz_t_1518.pdf A Clusius.kódex]</ref> [[1587]]-ben elhagyta Ausztriát és [[Frankfurt]]ba költözött. Onnan hazájába, Hollándiába utazott tovább mert 1592-ben meghívta őt a leideni egyetem tanítani, és itt 1593-ban megalapította az azóta is működő [[botanikus kert]]et. Ekkor született művei: a ''Rariorum Plantarum Historia'' (1601) és az ''Exoticorum Libri Decem'' (1605).<ref>https://www.hortusleiden.nl/de-hortus/historie/carolus-clusius</ref> A holland gazdaság két fontos nemzeti termékét, a [[tulipán]]t és [[burgonya|burgonyát]] is ő ismertette meg a helyiekkel. Clusius, amikor a leideni egyetem professzora lett, kertjét teleültette tulipánokkal. Ezzel akaratlanul is ő lett az elindítója a később “tulipánmánia” néven ismert folyamatnak, a németalföldi tulipántermesztés első időszakának 1633 és 1637 között, amikor egyetlen ritka és különleges színű virág hagymájáért vagyonok cseréltek gazdát.<ref>[http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/474/1/Kszemle_CIKK_1108.pdf Válságok és válságmagyarázatok – a tulipánmánia és a Déltengeri Társaság]</ref>