„Föníciaiak” változatai közötti eltérés

a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 109.166.137.1 (vita) szerkesztéséről BinBot szerkesztésére)
Címke: Visszaállítás
Egyiptomi megbízásra Nyugat-[[Afrika|Afrikáig]] jutottak. [[II. Nékó]] expedíciója [[i. e. 595]]-ben [[Hérodotosz]] szerint megkerülték Afrikát. A famentes térségben fekvő Egyiptom számára elengedhetetlenül fontos volt a [[Libanon-hegység]] [[cédrus]]erdőinek kiaknázása. A türoszi bíborszövet, amelyet a [[tüskés bíborcsiga|tüskés bíborcsigából]] kivont festékkel színeztek, már ekkor keresett árucikk volt. Ez később [[Római Köztársaság|Rómában]] nélkülözhetetlen luxuscikké vált. Föníciaiak gyártották először ipari méretben az üveget. Büblosz az egyiptomi [[papirusz]]kereskedelemben játszott szerepe miatt vált a papirusztekercs névadójává. A [[biblia]] (mint „könyv”) és bibliotéka (mint „könyvtár”) szavak innen erednek.
 
A nagyobb föníciai városok védettsége elegendő volt a legnagyobb birodalmak hadereje ellen is. Az [[Asszíria|asszír]] királyok legtöbb támadását is vissza tudták verni, de Asszíria bukása után az [[Újbabiloni Birodalom]] is hiába próbálkozott. A föníciai hatás [[Babilon]]ban is erős volt, a ''rab tamkāri'' (körülbelül a ''kereskedők felügyelője'', szó szerint a „kereskedők elöljárója” vagy „nagyja”) tisztét [[II. Nabú-kudurri-uszur]] idején egy ''Hannūnu'' nevű ember töltötte be. Ebben a névben nem nehéz felfedezni a föníciai ''Hanno'' nevet. Az [[i. e. 6. század]]ban [[Perzsa Birodalom|Perzsia]] vazallusai lettek, de a későbbi római [[cliens]]-királyságokhoz hasonló önkormányzattal rendelkeztek. A nép azonban erős iranizálódáson ment át. A föníciai hajósok, építészek és mesteremberek perzsa szolgálatban is megtartották régi hírnevüket. Fönícia biztosított flottát Perzsia számára a [[görögország]]i inváziókhoz is (bár sok nem is valódi hadihajó, hanem átalakított kereskedelmi hajó volt).
 
Uralkodók álltak az egyes városállamok élén, akik védték államukat a többi városállam, illetve a közeli birodalmak, mint Egyiptom, [[Asszíria]] és [[Babilónia]], ellen. Az ügyes egyezségek a [[filiszteusok]]kal és [[zsidók]]kal jótékony hatásúak voltak, úgyszintén az a tolerancia, melyet az idegenekkel szemben alkalmaztak, mivel hagyták őket letelepedni és kereskedni. A föníciaiak kultúrája hasonló volt a többi sémi népéhez. [[Baál]] és [[Baálat]], a két termékenységjelkép voltak panteonjuk legfontosabb istenei. Ahogyan a termékenységistenek gyakran kívánnak más népeknél is áldozatot, Baál az elsőszülötteket kedvelte, akár állatok akár embereket elsőszülötteiről volt szó. Ezek az áldozatok a növény- és állatvilág termékenységének fenntartását szolgálták. A [[mezopotámia]]i [[Istár]] helyi változata [[Astarté]], a szerelem istennője volt. A föníciaiak alkalmazták először a betűrást, amennyiben [[Ugarit]]ot föníciainak tekintjük. Az [[i. e. 1. évezred]]ben azonban mindenképpen a föníciai, 22 mássalhangzójelből álló hangjelölő ábécé terjedt el, amelyet később a görögök átvettek tőlük. Ezt az újításukat a [[hettiták|hettita]] szótagjelölő [[ékírás]]ból lehet levezetni.