„Rajzfilm” változatai közötti eltérés

17 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
a (→‎A rajzfilm Magyarországon: hibák javítása, replaced: |jobra| → |jobbra| AWB)
Az ötvenes évek végén megalakult Pannónia Filmstúdióban számos, nemzetközi díjat is nyert alkotás készült, mint a ''Ceruza és radír'' vagy ''A pirospöttyös labda'' (ez utóbbi a gyermekfesztivál pálmáját hozta el Velencéből).
 
A hatvanas években indultak a mai nézőnek is ismerős sorozatok, mint a ''Gusztáv'' (több mint száz epizód készült belőle, a világ számos országában vetítették, sőt vetítik ma is), vagy a '68-ban indult ''[[Mézga család]]''. Ezek már a televízió térhódítását jelzik, csakúgy, mint [[Jankovics Marcell (rendezőfilmrendező)|Jankovics Marcell]] népszerű sorozata, a ''[[Magyar népmesék (televíziós sorozat)|Magyar népmesék]],'' vagy a ''[[Frakk, a macskák réme]]'' és a ''[[Kérem a következőt!]]'' ([[Nepp József]] munkája). A fölsorolt filmek mind-mind népszerűek lettek itthon csakúgy, mint külföldön, ami nem utolsósorban a fantáziadús képi világnak, és a fanyar, mindenhol érvényes humornak köszönhető.
 
A sok sorozat és rövidfilm után 1973-ban készülhetett el az első egész estés magyar rajzfilm, a [[János vitéz]], Jankovics Marcell alkotása. A másik korabeli siker a ''[[Lúdas Matyi (rajzfilm)|Lúdas Matyi]]'' volt, kevés filmet láttak annyian nálunk, mint [[Dargay Attila]] alkotását. A hetvenes-nyolcvanas években sok fesztiváldíjat nyert rövidfilm mellett (például [[Ternovszky Béla]]: ''Modern edzésmódszerek,'' és az 1981-ben Oscar-t kapott ''[[A légy (film, 1980)|A légy]],'' [[Rofusz Ferenc]] animációja) több, mint 20 egész estés film készült. Csak néhány a méltán sikeres művek közül: ''[[Vuk (film)|Vuk]]'' és ''[[Szaffi (film)|Szaffi]]'' (Dargay Attila), ''[[Háry János (rajzfilm)|Háry János]]'' (Richly Zsolt), ''[[Hófehér]]'' (Nepp József), ''[[Macskafogó]]'' (Ternovszky Béla), vagy a francia partnerrel készült ''[[Az idő urai]].''
31 922

szerkesztés