60 297
szerkesztés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| weboldal = www.rokus.hu
}}
A '''Szent Rókus Kórház''' [[Budapest]] és egyben [[Európa]] legrégebbi közkórházainak egyike a [[Budapest VIII. kerülete|Józsefvárosban]] működik. A fekvőbeteg osztályokon, 300 ágyon, kardiológiai-gasztroenterológiai-neurológiai-belgyógyászati, nőgyógyászati rehabilitációs, krónikus belgyógyászati ellátás történik. Az intézmény oktatókórház, így részt vesz az egészségügyi szakdolgozók, logopédustanárok, a főiskolai és egyetemi hallgatók és a végzett orvosok postgraduális elméleti- és gyakorlati képzésében. Ápolónőik a kórház megalakulása óta – áldozatos tevékenységükkel – országos hírnévre és elismerésre tettek szert. A Szent Rókus Kórház örömmel fogadta a Kékkeresztes Márta Betegápoló Egyesület nővéreit, a „Mártákat”, akiknek lelkiismeretes szolgálata máig szóló erkölcsi és szakmai hagyaték. Magas szakmai és tudományos tapasztalatokkal rendelkező orvosok és szakdolgozók állnak a gyógyítás szolgálatában, rehabilitációs és krónikus ellátással kiegészítve mind a biztosítással rendelkező, mind a fizető betegek részére.
== Története ==
A [[18. század]] első évtizedeiben az osztrák császár többször is felszólította a magyar rendeket, hogy létesítsenek kórházakat, a [[Helytartótanács]] pedig 1724-ben elrendelte, hogy a községeknek maguknak kell gondoskodniuk a szegény betegekről.
[[Pest (történelmi település)|Pesten]] is emeltek –
A szegényház három szinten 60 főnek adott otthont, a kórházban ugyanannyi szinten „minden osztály béli személyek számára 237 külön ágyak rendeltettek”. Ebből 100 ágy ingyenes volt, a többiért napi 12 krajcárt kellett fizetni. A gazdagoknak azonban 12 külön szoba volt fenntartva napi 50 krajcár
Előre megállapították a személyi állományt (igazgatótól a kapusig 20 fő) és a javadalmazást is: összesen évi 3070 forint. Az első igazgató [[Haffner Mihály]] volt.
A megnyitást követően megindult a kórház rendes élete. A betegforgalomról havonta készítettek statisztikát. Az első évben a havonta felvett betegek száma nem sokkal haladta meg a százat, de 1805-től már évi 2000 ellátott betegről tanúskodnak a korabeli statisztikák.
A Szent Rókus Kórházban kezdték először a betegek [[aneszteziológia|altatásos módszerét]], 1847-ben volt [[Flór Ferenc]] sebész főorvos első éter- és első kloroform altatása. Őt 1848-ban Pest város tiszti főorvosává és a Szent Rókus Kórház igazgatójává is megválasztották.
1851. május 20-án, 33 éves korában vette át az akkor önállósult szülészeti osztály vezetését Semmelweis Ignác Fülöp, aki itt is bevezette a klórvizes kézmosást, és a rendszeres takarítást, tiszta ágyneműhúzást, ezzel a [[gyermekágyi
1857-ben a kórház hivatalosan is
1875-ben a kórház átvette a régi dologházi épületet, ezzel sokat lehetett javítani a női bujakóros (
1876. január 19-én [[I. Ferenc József magyar király]] meglátogatta a Kórházat, és megelégedését fejezte ki a rend és tisztaság miatt.
1877-ben új orvosi pályázati rend, új kórházi alapszabály és házirend készült. Ennek következtében megszüntették a különszobákat, hogy helyet nyerjenek az egyre több elmebeteg megfigyelésére. A toloncosztályt is megszüntették, a rendőri betegek betegségüknek megfelelő elhelyezést kaptak.
1898-ban, két évvel [[Konrad Röntgen]] felfedezése után működésbe lépett a Rókus Kórházban Európa első központi
1933 szeptemberében
A [[második világháború]] kitörését követően a betegellátásban egyre szigorúbb takarékossági intézkedéseket vezettek be. Az állandósult légiriadók miatt 1941-ben, az alagsorban öt szükségóvóhelyet jelöltek ki a
A Rókus Kórházat 1952. július 1-jén átvette a Pest megyei Tanács, majd ezt követően lett a Pest megyei Tanács Semmelweis Kórháza.
1956. január 1-jétől rendszeres
1956 elején [[földrengés]] és [[árvíz]] pusztított Pest megyében. Az érintett községek körzeti orvosainak a kórház másodorvosai segítettek a betegellátásban. 1956. október 23-án, a [[1956-os forradalom és szabadságharc|forradalom]] kitörése után a kórház dolgozói demokratikus, titkos szavazással 10 tagú (5 orvos, 5 nem orvos) munkástanácsot választottak 4 póttaggal (3 orvos, 1 nem orvos). A sebesültek felvételét, orvosi ellátását sikerült nehézség nélkül megszervezni. A környékbeli harcok ellenére a betegek és dolgozók közül senki sem sebesült meg. Felvettek 313 beteget és ambulanter
A kórház helyreállítása már 1956. november elején megkezdődött és 1957-ben csaknem teljesen befejeződött. 1957 első felében már ugyanannyi volt a felvett betegek száma, mint egy évvel korábban.
Az elkövetkező 20 év a lassú fejlődés időszaka volt. 1978-tól 1991-ig tartott a „rekonstrukciónak” nevezett teljes át- és újjáépítés. A statikai vizsgálatok kiderítették, hogy az egész Rókust fel kell újítani. A munkálatok első üteme 1978-ban kezdődött meg a „Corvin szárnyon”, és két évig tartott. A következőkben a „Rákóczi úti szárny” került sorra. Felépült a Stáhly utcai, hatszintes épület,
Ma összesen 627 ágyon látja el a kórház aktív és krónikus betegeit. A „nagy” szakmákon belül az orvostudomány és a műszerezettség fejlődésével egyre inkább teret nyert a szakosodás
== Szakterületei ==
A sebészet mai orvosai méltó utódai a nagynevű fellépéséig nem volt önálló szülészeti osztály, a terhesek és szülőnők számára a sebészeti osztály függelékeként volt néhány ágy fenntartva. A mai szülészeti-nőgyógyászati osztály a dinamikus fejlődés eredményeként magas szintű ellátást nyújt, korszerű technikákat alkalmaz, az egészséges szülések száma kiemelkedően magas. ▼
A Szent Rókus Kórház és Intézményei fokozatosan megvalósították, hogy csaknem minden belgyógyászati szakma képviselve legyen, így nefrológiai, gasztroenterológiai, kardiológiai, diabetológiai, hematológiai profilú osztályok és részlegek alakultak és működnek.
▲A sebészet mai orvosai méltó utódai a nagynevű fellépéséig nem volt önálló szülészeti osztály, a terhesek és
A szemészeti osztály önálló működése 1864-ben indult meg és ma is a Kórház egyik legnagyobb forgalmú osztálya annak köszönhetően, hogy itt rakták le a modern hályogsebészet és műlencse-implantáció alapjait. Az [[1990-es évek]] eleje óta itt működik az ország első cornea laboratóriuma, ahol konzervált humán corneák készülnek a majdani műtéti felhasználásra.
Nagy múltú
A Kórházban 1938 óta működik önálló fog- és szájsebészeti osztály, ez a terület már
A kardiológia és kardiológiai intenzív ellátás a Szt. Rókushoz tartozó Budagyöngye Kórházban alakult ki még az 1970-
== Híres orvosai ==
* [[Czeyda Pommersheim Ferenc]] professzor
* [[Hüttl Tivadar]] professzor
* [[Kubányi Endre]] professzor
* [[Semmelweis Ignác]], az Anyák megmentője
== Jegyzetek ==
|
szerkesztés