„Régi Mária temető” változatai közötti eltérés

a
→‎Története: Hivatkozások beszúrása
a (→‎Története: Hivatkozások beszúrása)
a (→‎Története: Hivatkozások beszúrása)
A temetőben [[1338]]-ban idősebb [[Mikołaj Wierzynek (idősebb)|Mikołaj Wierzynek]] jómódú krakkói polgár adományából [[Kápolna|kápolnát]] emeltek. A Szent Barbara-temetőkápolnát [[1394]] és [[1399]] között átépítették és kibővítették, ez lett a mai [[Szent Borbála-templom (Krakkó)|Szent Borbála-templom]].
 
A [[15. század]] végén a templomhoz toldalékot építettek [[Adam Szwarc]] adományaként. A Szent Borbála-templom és a [[Gecsemáné-kert]]ről elnevezett [[Ogrójec-kápolna]] az idők során sajátos stílusú, [[gótikus]], [[Reneszánsz|reneszánsz]] és [[manierista]] épületegyüttessé fejlődött, és egyre több epitafiummal[[epitáfium]]mal gazdagodott. Az egyik ilyetilyen sírfeliratot [[Wit Stwosz]] [[1480]]-[[1485]] körül készített, Krisztus az Olajfák hegyén (''Chrystus w Ogrojcu'') című reliefje díszítette.
 
A Mária-temetőt kőfal övezte, amely a Czynciela-háznál kezdődött és folytatódva északi irányban a Mikołajska utca felé, egészen a Wikarówkáig tartott. A temetőben állt egy [[pellengér]] (''Kuna''), amellyel a kisebb [[vétség]]ek elkövetőit, a [[prostituált]]akat, a [[Alkoholizmus|részeges]]eket és az [[istenkáromló]]kat büntették. A nyakbilincs a temető bejáratánál volt elhelyezve, s miután megszűnt ez a büntetési mód, a Mária-templom kapujához helyezték át megőrzés és egyben figyelmeztetés céljából. Szintén a vétkesek bűntudatának felélesztését szolgálta a templom árkádos bejáratánál (''Kruchta'') épített börtöncella, amelynek ablaka a temetőre nézett. A sírok között állt a „halottak lámpája”, ami egy éjszaka világító oszlopos lámpás volt.