„Szexuális erőszak (bűncselekmény)” változatai közötti eltérés

→‎Története: Az eredeti mondat olyan rosszul van megfogalmazva, hogy pontosan az ellenkezőjét sugallja: az áldozat apja az, aki fizet, holott fordítva van: az apa kapta a kártérítést, mint az áldozat "tulajdonosa" (római jog).
(→‎Története: Az eredeti mondat olyan rosszul van megfogalmazva, hogy pontosan az ellenkezőjét sugallja: az áldozat apja az, aki fizet, holott fordítva van: az apa kapta a kártérítést, mint az áldozat "tulajdonosa" (római jog).)
A [[római jog]] csak egészen a késői évszázadaiban, az 500-as években mondta ki az erőszakos közösülés (raptus) bűncselekményi minősítését, a megerősödő [[kereszténység]] elveinek köszönhetően.
 
A [[középkor]]ban szintén pénzbüntetéssel sújtották az erőszakos közösülés tettesét, melyet aaz elkövetőenk az áldozat () apjának számára kellett fizetnie.
 
Az erőszakos közösülés a középkortól kezdve fokozatosan kezdte átfogni azokat az eseteket is, amikor a nő védekezésre képtelen állapotban, akaratnyilvánításra képtelen állapotban volt (például el volt kábítva). Ez egészült ki a gyermekekkel folytatott szexuális aktussal, itt nem követelték meg még az erőszakot sem, mivel törvényi vélelem szólt amellett, hogy a kiskorú konszenzusra, védekezésre képtelen. Újabb változás volt, hogy a [[20. század]]ban elismerték a jogalkotásban a férfiak megerőszakolásának lehetőségét is, így tehát a büntetőjogi törvények módosultak, és már nem a nő megerőszakolását, hanem bárki megerőszakolását büntették. Ez Magyarországon csak [[1997]]-ben történt meg.