„Forster Gyula” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 195.199.20.233 (vita) szerkesztéséről Andrasholl szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
1. sor:
{{Személy infobox
|képaláírás=Forster Gyula 1913-ban. [[László Fülöp Elek]] festménye.}}
[[Fájl:Forster Gyula.jpg|bélyegkép|Forster Gyula arcképe]]
Pusztakéri<ref>Révai lexikon</ref> báró '''Forster Gyula''' ([[Esztergom]], [[1846]]. [[december 21.]] – [[Budapest]], [[1932]]. [[július 18.]]) jogi és művészeti szakíró, az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] tagja ([[1899]]-[[1904]]), a [[Műemlékek Országos Bizottsága|Műemlékek Országos Bizottságának]] elnöke.
== Életpályája ==
[[Forster János]] [[Prímás|primatialis]] [[Gazdatiszt|jószágkormányzónak]] fia. A [[Szent István Gimnázium (Esztergom)|gimnáziumba]] Esztergomban járt, ezután a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|pesti egyetemen]] végzett jogi tanulmányokat, majd a doktorátus elnyerése után 1869-től két éven át [[Párizs]]ban tanult, a [[Collège de France]]-on. 1870-ben a közalapítványi ügyigazgatósághoz joggyakornokká nevezték ki. [[1872]]-ben ügyvédi oklevelet kapott, de még ugyanebben az évben a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba nyert beosztást mint fogalmazó dr. Hegedűs Lajos miniszteri tanácsos mellett. Később a képzőművészetekre, alapítványokra és műemlékekre vonatkozó ügyek vezetője, 1883. április 22-én miniszteri tanácsos lett, erről az állásáról azonban 1887. január 2-án lemondott. [[1887]] és [[1911]] között a [[Magyar Földhitelintézet]] egyik igazgatója volt. 1887. október 24-től a Műemlékek Országos Bizottságának alelnökeként, majd [[1895]]-től elnökeként nagy része volt sok hazai műemlék helyreállításában és megmentésében. Másodelnöke volt az Országos Képzőművészeti Tanácsnak, elnöke az Erzsébet királyné-emlékbizottságnak. Tagja volt annak a kiküldött bizottságnak, amely 1906-ban [[II. Rákóczi Ferenc]] és bujdosó társai hamvait [[Törökország]]ból hazahozta. 1891-től a [[Magyar Tudományos Akadémia]] archeológiai bizottságának tagja, 1899-ben az intézmény tiszteletbeli tagja, 1904-ben pedig az MTA igazgatótanácsának tagjává választották. 1904-ben a magyar bárói méltóságot és az örökös főrendiházi tagságot, 1911-ben pedig a belső titkos tanácsosi méltóságot nyerte. Nagy alapítványokat tett a hazai földművelést elmozdító munkák, egyháztörténeti monográfiák írása továbbá levéltári kutatások, valamint a magyar történeti tárgyú festészet elősegítése céljából.
Felesége szobi Luczenbacher Erzsébet (1854–1943){{jegyzet |{{CitWeb |url=http://www.macse.org/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=45406 |cím= Luczenbacher Erzsébet életrajzi adatai |alcím= |közreműködők= |weblap=Magyar Családtörténeti Adattár |nyelvkód=hu |hely= |kiadó=Magyar Családtörténet-kutató Egyesület |oldal= |elér=2016-09-16 |formátum=HTML }}}}, akitől négy fiúgyermeke származott:{{jegyzet |{{CitWeb |url=http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:3oqtoQAJTx4J:www.pechy-de-pechujfalu.hu/csaladfa/Osszevont_csaladok/SiebNIKempOroszMNZSPetris/F/Forster.html+&cd=18&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-b |cím= Forster (pusztakéri), báró. [Kempelen] |alcím= |közreműködők= |weblap=A péchujfalusi Péchy család valamint a kapcsolódó családok családfái |nyelvkód=hu |hely= |kiadó=|oldal= |elér=2016-09-16 |formátum=HTML }}}}
* Gyula (1874. május 31. – 1939{{jegyzet|{{CitWeb |url=http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:MpiSIXIhTiIJ:adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarMernok_1939/%3Fpg%3D114+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-b |cím= A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 73. évfolyam (1939) |weblap=Arcanum Digitális Tudománytár |nyelvkód=hu |hely=Budapest |kiadó=Magyar Mérnök- és Építész-Egylet |dátum=1939-04-23 |oldal= |elér=2016-09-16 |formátum=HTML }}}}), cs. és kir. követs. titkár
* Pál (1876. október 15. – ?) cs. és kir. alkonzul
* Dezső (1879. február 20. – ?)
* Jenő (1885. június 15. – 1937. május 11.), felesége báró Gerliczy Erzsébet.
== Szakírói munkássága ==
* Forster Gyula szerkesztette a III. Béla magyar király emlékezete című díszkiadványt (Budapest 1900) és az ő szerkesztése alatt jelentek meg a Műemlékek Országos Bizottságának Magyarország műemlékei című kiadványai (I. és II. kötet 1905—06).
* Számos értekezést írt, sokoldalú tevékenységet fejtett ki a tudomány és művészet érdekében.
* ''A műemlékek védelme a magyar és külföldi törvényhozásban'' (Budapest 1906), című művében mintegy előkészítője volt az ingó műemlékek védelmére tervezett és 1912-ben tárgyalás alatt álló törvényjavaslatnak.
== Emlékezete ==
Nevét viseli a [[Forster Központ]] és a [[Forster Gyula-díj]].
== Művei ==
* A Kassán fennállott nemesi convictus. Budapest, 1882.
* A magyar vallás-alap hajdan és most. Budapest, 1888. (Névtelenül)
* A kath. clerus sérelmei 1848 előtt és után. Budapest, 1889. (és Budapest, 1892.)
* A magyar tanulmányi alap hajdan és most. Budapest, 1892.
* Az ingó műemlékek. I-VIII. Budapest, 1893. (Névtelenül)
* [http://real-eod.mtak.hu/5815/ III. Béla magyar Király emlékezete]. Szerk. Budapest, 1900.
* A műemlékek védelme. Budapest, 1906.
* Schulek Frigyes. Budapest, 1925.
* [http://real-eod.mtak.hu/5185/ Gróf Berchényi László franciaország marsallja]. Budapest, 1925.
* [http://real-eod.mtak.hu/4202/ A Magyar Tudományos Akadémia és a műemlékek védelme]. Budapest, 1928.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*{{MÉL|1|530|ABC03975/04632.htm}}
*{{szinnyei|3||f/f05837.htm}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
[[Kategória:Esztergomiak]]
[[Kategória:MTA-tagok]]
4 ⟶ 49 sor:
[[Kategória:1932-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Magyar szakírók]]
| |||