Wikipédia

„Kanizsai Orsolya” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
4. sor:
Az ősrégi [[Osl nemzetség]]beli főnemesi [[Kanizsai család]] sarja. Apja, Kanizsai László ([[1497]]-[[1525]]), Vas vármegye főispánja, anyja, bélteki Drágffy Anna (fl. [[1522]]-[[1528]]) volt. Apai nagyszülei Kanizsai György (fl. [[1469]]-[[1509]]), Horvátországi és szlavóniai bán, és rozgonyi Rozgonyi Klára (fl. [[1474]]-[[1516]]) voltak. Anyai nagyapja, bélteki [[Drágffy Bertalan]], erdélyi vajda volt. Orsolya egyik leánytestvére, Kanizsai Magdolna, németújvári Batthyány Kristóf (+[[1570]]) felesége volt.<ref name="kanizsaifmaily">{{Cite web|url=http://genealogy.euweb.cz/hung/kaniszai.html|title=genealogy.eu Kanizsai family}}</ref>
 
Apja, Kanizsai László, rendkívüli vagyonos főnemes volt; több kastélya és uradalma volt, köztük: Sárvár, Egervár, Kanizsa, Csókakő, Léka, Kismarton, Németkeresztúr, Kapuvár, Csepreg és még több uradalom itt a Dunántúl. Rendes tartózkodási helye a Kanizsai családnak a sárvári kastély volt. Orsolya ott született és itt nevelkedett. Kanizsai László buzgó vasi főispán és a római egyháznak is hű fia volt. [[1521]]-ben még elzarándokolt Lorettóba és akkori szokás szerint, nejével, Drágffy Annával, és két élő gyermekével felvétette magát világi tagul a bencések szerzetes rendjébe. Az édes anyjaédesanyja is, vallásos nő volt, a ki udvari papot tartott és birtokot hagyományozott az örményesi remetéknek. Kanizsai László, nem sokkal Orsolya születése után hunyt el. Ekkor az özvegy Drágffy Anna, Frangepán Kristófhoz ment nőül, azonban [[1528]]-ban Sárvárott már szintén súlyos betegágyon tett végrendeletet az asszony. Orsolyánk így már hét éves korában teljesen árva volt. Egész családjából még csak bátyja, Kanizsai Ferenc élt még pár évig, azonban [[1532]]-ben ő is elhunyt.<ref name="paysándor">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusPayrSandorMuvei_022_Kanizsai_1908/?pg=7&layout=s&query=kanizsai|title=Payr Sándor: Kanizsai Orsolya főrangú magyar nő a XVI. századból. Élet- és jellemrajz. Budapest 1908. (Egyházunk nagyjai VIII.)}}</ref> A két kis hátrahagyott árva gyermek nevelését és gondozását az anya, hásshágyi Hasságyi Dénes kanizsai és Wathay Ferenc kapuvári várnagyokra, valamint Gruba Tamás udvari papra bízta. Hasságyi Dénes, Kanizsai László egykori főfamiliárisa volt, és egyben Kanizsai Orsolya keresztapja. [[1524]]-ben, [[II. Ulászló magyar király]], Kanizsai László kérésére Háshágyi Dénesnek adományozta [[Kehidakustány|Kehidát]].<ref name="bilkeimohácselőtt">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_VSK_Gecsenyi_Lajos_tiszteletere/?query=kanizsai%20orsolya%20h%C3%A1sh%C3%A1gyi&pg=69&layout=s|title=A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)TanulmányokII.Bilkei Irén: Mohács előtt… Zala megye Jagelló-kori történetének vázlata}}</ref><ref name=NémethJózsef:Areformáció">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_ZALA_GZ_Sk_1996_Megye_Ezer_Eve/?query=kanizsai%20orsolya%20h%C3%A1sh%C3%A1gyi&pg=98&layout=s|title=Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)A török háborúk kora (1540-es évek–1690)Németh József: A reformáció}}</ref>
 
Mivel apja, és testvérei meghaltak, [[I. János magyar király|Szapolyai János]] [[1532]]-ben [[fiúsítás|fiúsította]] az igen fiatal Kanizsai Orsolyát, és ekkor eljegyezte [[Nádasdy Tamás]]. A háborús politikai viszonyok miatt messze, [[Hódmezővásárhely]]en kellett megtartani az esküvőt, János király közelében [[1535]]. elején. Esküvő után pedig Nádasdy a Bécshez közel fekvő birtokaira való tekintetből, Ferdinándhoz pártolt és ifjú nejét így hazahozta Sárvárra, a Kanizsai család ősi fészekbe. A 14 éves korában óriási vagyon örököseként vette őt feleségül [[Nádasdy Tamás]], a későbbi [[nádor]], akinek «szerelmes Orsikámmal» való levélváltását ''Nádasdy Tamás nádor családi levelezése'' címen 1882-ben adta ki [[Károlyi Árpád (történész)|Károlyi Árpád]] és Szalay József. Férje hivatali távollétei alatt [[sárvári vár]]ukból maga igazgatta birtokaikat, amiben gyakori betegségei sem akadályozták meg. Korának egyik legműveltebb asszonya volt, kiterjedt levelezést folytatott ismerőseivel. [[Zala vármegye]] sok családjához fűzte familiárisi vagy rokoni kapcsolat. Ismert kertész hírében állt. Igen vallásos asszony volt, aki gyakran segített az éhezőknek, és szegényeknek. Jó baráti viszonyban állt sógornőjével, Nádasdy Anna úrnővel, aki szunyogszehi [[Majláth István]] ([[1502]]-[[1550]]) felesége volt; amikor [[1550]]-ben Majláth török fogságban hunyt el, Majláthék fiát, Majláth Gábort is magukhoz vették a Nádasdyék és ők neveltették Sárváron. Ugyanez történt amikor Nádasdy Tamás öccse, Nádasdy Márton elhunyt és öt árva gyerek maradt.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kanizsai_Orsolya”