„Dózsa László (színművész)” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
| név =
| kép = Rakpart. Balról jobbra- Úri István, Kovács Lajos, Dózsa László, Jobba Gabi, Vajda László, a Színművészeti Főiskola hallgatói. Fortepan 15588.jpg
| képaláírás = Balról jobbra: [[Uri István]], [[Kovács Lajos (színművész)|Kovács Lajos]], Dózsa László, [[Jobba Gabi]], [[Vajda László (színművész)|Vajda László]], a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színművészeti Főiskola]] hallgatói (1966).
| születési név =
| művésznév =
 
==Fiatalkora==
Artista családban született Budapesten. Édesanyja a [[népliget]]i Műszínkör artistája volt. Nagyon korán kapcsolatba került a [[színész|színjátszással]]:; háromévesen már ő is fellépett. A családNépligetben a [[Népliget]]ben éltéltek, mígamíg az ottani komédiás telepet a [[Rákosi-korszak]]ban fel nem számolták. 1952-ben a családot egy bérházba telepítették, ahol házmesteri feladatokat láttak el. Dózsa ebből eredően már gyerekként tanúja lett a [[csengőfrász]]nak nevezett [[terror]]nak, annak, ahogy az [[Államvédelmi Hatóság|ÁVH]]-sok kora hajnalban leptek meg és hurcolnak el polgárokat.
 
==Részvétele az 1956-os szabadságharcban==
14 évesen a [[Lehel Csarnok|Lehel téri piacon]] keveredett bele a szabadságharcba, a Szövetség utca és a [[Rákóczi út]] kereszteződésénél harcoló, az akkori Magyar Divatcsarnokot védő csoport tagja lett.<ref>[https://www.youtube.com/watch?v=q4FfEf-a3VE Dózsa László csodával határos megmenekülése 1956-ban], youtube.com</ref>
 
Állítása szerint 1956. november 5-én elfogták és a Szövetség utca és az akkor a Rákóczi utca sarkán lévő Rákóczi mozi (később Tisza) mozi)<ref>[http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/mar-nem-letezo-budapesti-mozik/ Már nem létező budapesti mozik], szeretlekmagyarorszag.hu</ref><ref>[http://www.ilyenisvoltbudapest.hu/ilyen-is-volt/hetedik-kerulet-erzsebetvaros/item/1960-tajan-rakoczi-ut-tisza-mozi 1961, Rákóczi út, a Tisza mozi], ilyenisvoltbudapest.hu</ref> falánál az elfogott társaival együtt kivégző osztag elé állították. Elmondása szerint egy golyó szétvágta a nyakát és társai holttestei közé zuhant. A szovjet kivégző osztagkivégzőosztag tagjai a biztonság kedvéért tojásgránátokat dobáltak a holttestekre, amelynek repeszei eltalálták és két szilánk a tarkójába fúródott. A csoport minden tagja meghalt, kivéve őt.<ref>[http://www.hetek.hu/fokusz/200510/akinek_harom_elete_van Dózsa László színművész emlékezik '56 poklára Akinek három élete van], hetek.hu</ref>
 
Dózsa visszaemlékezése szerint, amikor az oroszok elmentek, magyar civilek jöttek túlélők után kutatva és aki élt még, azokatazt a Szövetség utcai kórházba<ref>[http://www.peterfykh.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=56&Itemid=126 Szövetség utca 14-16.], peterfykh.hu</ref> szállították, ahonnan azután az [[Államvédelmi Hatóság]] november közepén áthurcolta a Mosonyi úti rabkórházba.<ref>[http://bv.gov.hu/korhaz-tortenete Büntetés-végrehajtás Központi Kórház ], bv.gov.hu</ref>
 
Dózsa László önéletírása szerint (''Bohóc vérben és vasban'') a kihallgatása során a kihallgató ávós majdnem halálra verte: a kínzás során a feje rúgások következtében olyan súlyosan megsérült, hogy a klinikai [[halál]] állapotába került. Temetésére a [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Fiumei úti temető]]ben egy tömegsírban került sor, ahol testére meszet öntöttek.
{{idézet2|''Erről készült egy vallatási jegyzőkönyv, amelyet később megtaláltak, és mivel a vérem is rajta volt, sikerült beazonosítani a vércsoport alapján. A jegyzőkönyvre azt írták: "Nem„Nem vallott"vallott”, másnapi dátummal pedig azt, hogy "Eltemetve"„Eltemetve”. Ez azt jelentette, hogy bedobtak egy tömegsírba.'' |Dózsa László interjú ''Akinek három élete van'', Hetek}} A sírásó észrevette, hogy mozog és – a tiltás ellenére – megmentettemegóvta attól, hogy élve eltemessék. Életét a Szabolcs utcai kórházban egy nyolc órás műtét során mentették meg. Koponyáját fémlemezzel foltozták ki, amit azóta is visel.
 
Az egyik interjúban a színész arról beszél, hogy a [[Kádár János (politikus)|kádári]] megtorlás során azért nem találták meg, mivelmert a nyilvántartásban kartonján az szerepelt, hogy meghalt és eltemették.<ref>[http://www.hetek.hu/fokusz/200510/akinek_harom_elete_van ''Akinek három élete van'' (2005)]</ref><ref>„''– Ezek szerint Ön egy ideig papíron nem is létezett?
– Így van, lejelentettek, mint elrendezett ügyet: meghalt, kész, vége. Később, mikor kiderült, hogy mégis élek, már főleg a nemzetközi nyomás miatt nem merték forszírozni a leszámolást, de például soha egyetlen szakmai kitüntetést vagy elismerést sem kaptam tőlük – köztudott volt, hogy '56-os vagyok.'' (2005)”</ref>
 
== Pályafutása 1956 után ==
Előbb postai segédmunkás volt, majd jelentkezett a [[Rózsahegyi Kálmán]] és felesége vezette színiiskolába. Miután az asszony meghalt, leadták a tanulók névjegyzékét a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színház-és Filmművészeti Főiskolára]], de egyedül csak őt vették fel a névjegyzékben szereplők közül, 1963-ban. Mivel érettségi bizonyítványa akkor még nem volt, a [[Magyar Táncművészeti Főiskola|Balettintézet]] levelező szakán érettségizett le.<ref>[http://www.mtv.hu/modernkepmesek/cikk.php?id=139703 Egy 1956-os forradalmár: Dózsa László színművész]</ref> A Színiakadémia elvégzése után több színházban is játszott: a debreceni [[Csokonai Nemzeti Színház]] (1967–1970), a [[Madách Színház]] (1970–1980 illetve 1991-től), a [[Budapesti Kamaraszínház|Népszínház]] (1980–1983), a [[Nemzeti Színház]] (1983–1991) tagjaként. 1991-től újra a Madách Színházban játszott.
 
{{bővebben|2016-os plakátügy}}
 
[[1956-os forradalom|1956-ban a magyar forradalom és szabadságharc]] napjaiban a budapesti utcákon Michael Rougier, a Life magazin fotósa és Erich Lessing is lefotózott egy gyermekkorú felkelőt.{{refhely|Pinterest, Hungarian Revolution 1956}} Az egyik elkészült fotó{{refhely|Pinterest, Rougier}} az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója tiszteletére egy [[Nagy Lajos király útja|Nagy Lajos király úti]] tűzfalon is megjelent egy falfestményen,{{refhely|Mf1956, Elkészült épületfestések}} amely egy 15 évesév körüli fegyveres fiút ábrázolt. A falfestményen Dózsa László nevét tüntették fel. A falfestmény elkészültéről az RTL Híradó is tudósított és az egyik nézője, Szakács János vitatni kezdte a képen feltüntetett név helyességét. Állítása szerint ugyanis a képen látható fiú neve valójában [[Pruck Pál]] (1942–2000), amit a korabeli Life magazinban megjelent fotó képaláírása is alátámaszt.{{refhely|RTL Klub, 2016.10.31.}}{{refhely|SZM, 2016.10.31.}}
[[Fájl:Pruck Pál.jpg|thumbbélyeg|leftbal]]
A kirobbant konfliktus kapcsán [[Eörsi László]], az 1956-os események kutatója egy interjúban számos ponton megkérdőjelezte Dózsa 1956-os történetét.{{refhely|168óra.hu, 2016.11.02.}} Elmondása szerint a Dózsa László által említett tömeges kivégzésre semmilyen forrás (levéltári adat, szemtanú) nincs, noha az Dózsa elmondása szerint a város közepén történt. Valószínűtlennek tartja a Dózsa elmondásában szereplő történetet, miszerint kiskatonák és tisztek adtak volna kiképzést gyerekeknek, illetve a Dózsa történetében felbukkanó és 1956-ban igen ritka [[AK–47|Kalasnyikov]]-gépkarabélyt is.{{refhely|Index, 2015.05.05.}} Elmondása szerint nincs a nyilvántartásokban a Dózsa által barátjaként említett és állítása szerint az utcán kivégzett Klein Róbert nevű személy sem. Eörsi elmondása szerint nem léteztek a Dózsa által említett, Divatcsarnok elleni és csepeli légicsapások sem. A történész számos további ponton kérdőjelezi meg a gyermek Dózsa történetét és utal arra, hogy az akkor 14 éves Dózsa 1956-os szerepére semmi sem utal az [[Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára|Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában]] sem.{{refhely|168 óra, 2016.11.02.}}
 
[[Baranyi László (színművész)|Baranyi László]] színművész igazolta, hogy 1956-os harcok során találkozott Dózsa Lászlóval, [[Jobbágyi Gábor]] jogász, jogtörténész<ref>https://jak.ppke.hu/oktatas/oktatoink-kutatoink/jobbagyi-gabor-7e824/ ''Jobbágyi Gábor életrajza és publikációi''</ref> pedig Eörsi Lászlót támadó nyilatkozatban kijelentette: „''Biztosan tudom mondani, hogy Dózsa László hiteles személy, a kezében van egy olyan dokumentum, amely azt igazolja, hogy meghalt és eltemették''”.<ref>http://pestisracok.hu/eorsi-laszlo-nem-tortenesz-hanem-egy-nepmuvelo-tornatanar-valaszok-dozsa-laszlot-ert-hecckampanyra// ''Eörsi László nem is történész, hanem egy „népművelő tornatanár” – Válaszok a Dózsa Lászlót ért hecckampányra''</ref> Ugyanakkor Eörsi László legtöbb állításával szemben érveket nem hozott fel.
 
== Művei ==
* ''Bohóc vérben és vasban''. Budapest, Kairosz, 2007.,<ref>Borbély László újságíróval közösen írt életrajzi regénye.</ref> 2. kiadás (2016)
 
== Róla szóló könyv ==
* ''A rivaldától a vérpadig és utána'' / Dózsa Lászlóval beszélget [[Borbély László (hírlapíró)|Borbély László]]. Budapest, Kairosz, 2006.
 
== Róla szóló film ==
 
== Források ==
* [http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz05/245.html Magyar színházművészeti lexikon]. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
* [http://1956.mti.hu/pages/News.aspx?ID=155258 Életrajza az MTI oldalán] – hozzáférés: 2012. október 27.
* Borbély László: A ​rivaldától a vérpadig és utána Dózsa Lászlóval beszélget Borbély László, Kairosz, Budapest, 2006, {{ISBN|9639642738}}
== További információk ==
 
* Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerk. Dr. Papp Sándor. Szerk. Karsai Kulcsár István. Bp., 1983.
* Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
* Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.
* Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
* [http://pestisracok.hu/davaj-gitar-es-pesti-sracok-ket-kotelezo-stefka-dokumentumfilm-1956-rol/ Davaj-gitár és Pesti Srácok – Két kötelező Stefka-dokumentumfilm 1956-ról], pestisracok.hu
* [https://www.youtube.com/watch?v=Y2tnqEXDAgo Dózsa László - Fáklya repeszekkel portréfilm Dózsa László színművészről], youtube.com