„Paleoindiánok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
DBS (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Fájl:Arch1 clovispoints2.jpg|bélyegkép|Pattintott clovis nyílhegyek]]
A [[Régészet|régészek]] az [[Amerika (szuperkontinens)|amerikai kontinens]] legkorábbi népeit nevezik tágabb értelemben '''paleoindiánok'''nak, azaz „ősi indiánoknak”, akik a legutóbbi [[Jégkorszak (egyértelműsítő lap)|jégkorszak]] vége felé, a késő [[Pleisztocén|pleisztocénban]] érték el a kontinenst.<ref>A ''paleo'' előtag a [[görög nyelv|görög]] ''palaiosz'' („ősi”) szóból származik.</ref>
[[Joseph H. Greenberg]] (Stanford Egyetem) és két munkatársa [[1986]]-ban közreadott felfedezései szerint az [[indiánok|amerikai őslakosok]] elődei legalább három hullámban vándoroltak be az [[Alaszka|Alaszkát]] és [[Szibéria|Szibériát]] valaha összekötő földhídon, [[Bering-földhíd|Beringián]] át. Szűkebb értelemben csak a [[Clovis-kultúra]] népére, az utolsó paleoindiánokra használják a ''paleoindián'' kifejezést. Eleinte a nagytestű állatokra vadászó népek érkeztek, akik vadászó-gyűjtögető életmódot kezdtek el folytatni a mai [[Alaszka]] területén, kb. Kr.e. 45.000-12.000 között. 15 ezer évvel ezelőtt, amikor a felmelegedésnek köszönhetően megolvadtak az Amerika nyugati partvidékén található gleccserek, ezek az emberek és számos állatfaj megindultak délnek.<ref>{{Cite web|url=https://web.archive.org/web/20121010092348/http://dsc.discovery.com/news/2008/02/13/beringia-native-american.html|title=Discovery News : Discovery Channel|accessdate=2018-02-12|date=2012-10-10}}</ref> Az emberek gyalog vagy kezdetleges csónakokkal a part mentén haladtak. A pontos dátumok és a vándorlások útvonalai még mindig vita tárgyát képezik<ref>{{CitLib|aut=H. Trawick Ward|aut2=R. P. Stephen Davis|tit=Time Before History: The Archaeology of North Carolina|ann=1999|isbn=9780807847800|url=https://books.google.com/books?id=0vVOdOSIv_cC&pg=PA2|accd=2018-02-12}}</ref>, de nagy valószínűséggel két hullámban érkeztek.<ref>{{Cite journal|last=Pitblado|first=Bonnie L.|date=2011-12-01|title=A Tale of Two Migrations: Reconciling Recent Biological and Archaeological Evidence for the Pleistocene Peopling of the Americas|language=en|journal=Journal of Archaeological Research|volume=19|issue=4|pages=327–375|doi=10.1007/s10814-011-9049-y|url=https://link.springer.com/article/10.1007/s10814-011-9049-y|issn=1059-0161}}</ref>
Kőeszközök, főként nyílhegyek és pattintott kőeszközök bizonyítják, hogy ebben az időszakban emberek népesítették be a kontinenst. A tudományos vizsgálatok igazolták, hogy a paleoindiánok közvetlen rokonságban állnak az ázsiai népekkel, különösen a kelet-szibériaiakkal. Számos nyelvi hasonlóság, [[Vércsoport|vércsoportbeli]] egyezések, és a génekben található azonosságok igazolják ezt a teóriát.<ref>{{CitLib|aut=H. Trawick Ward|aut2=R. P. Stephen Davis|tit=Time Before History: The Archaeology of North Carolina|ann=1999|isbn=9780807847800|url=https://books.google.com/books?id=0vVOdOSIv_cC&pg=PA2|accd=2018-02-12}}</ref> Körülbelül 10 ezer évvel ezelőtt elkezdődött a [[holocén]] kor, vele együtt a felmelegedés, és ennek köszönhetően az egyes embercsoportok letelepedett életmódot kezdtek el élni.
== A vándorlások ==
[[Fájl:Spreading homo sapiens la.svg|bélyegkép|Az emberi faj vándorlása jelen ismereteink szerint, afrikai kiindulóponttal számolva]]
Az, hogy pontosan mikor kezdődött a folyamat és honnan indult, vita tárgyát képezi. Annyi bizonyos, hogy kb. 17 ezer évvel ezelőtt már folyamatban volt a vándorlás.<ref>{{CitLib|aut=Spencer Wells|tit=The Journey of Man: A Genetic Odyssey|ann=2002|isbn=069111532X|url=https://books.google.com/books?id=WAsKm-_zu5sC&lpg=PP1&dq=The%20Journey%20of%20Man&pg=PA138#v=onepage&q&f=true|accd=2018-02-12}}</ref> A paleoindiánok jelenléte Amerikában a [[Würm-glaciális]] ([[pleisztocén]]) végére tehető. Ekkoriban a negyedidőszaki eljegesedés egy olyan periódusa zajlott, melyben a tengerek szintje alacsonyabb volt a mainál, és ezért egy száraz földhíd vezetett [[Szibéria]] és Alaszka között. Egy része jeges volt, de ezen keresztül számos állat közlekedett, főként a [[pleisztocén megafauna]] mára már kihalt állatai. Őket követték az emberek. [[Vadászat|Nagyvadra]] vadásztak, jelenlétüket a leletekben [[pattintott kőszerszámok]] és mára [[kihalás|kihalt állatok]] [[csont]]jai mutatják. Egy másik teória szerint az is lehet, hogy emberek a Csendes-óceán felől érkezhettek, mégpedig Dél-Amerika partjainál, csónakokkal.<ref>{{Cite journal|last=Fladmark|first=K. R.|date=1979/01|title=Routes: Alternate Migration Corridors for Early Man in North America|language=en|journal=American Antiquity|volume=44|issue=1|pages=55–69|doi=10.2307/279189|url=https://www.cambridge.org/core/journals/american-antiquity/article/routes-alternate-migration-corridors-for-early-man-in-north-america/AF58E7FD1F4C97A6E6566339992946C4|issn=0002-7316}}</ref> Ezt az elméletet nehéz bizonyítani, ugyanis a tengerek szintje azóta jócskán emelkedett és elmosott minden lehetséges bizonyítékot.
A régészek szerint Alaszka meghódítása 40.000-16.000 évvel ezelőtt történt. A népek eredete feltehetően Közép-Ázsia volt, nagyobb hullámban pedig 16.000. - 13.000 évvel ezelőtt érkeztek. Egyes alternatív elméletek szerint [[Európa]] irányából is érkezhettek emberek.
[[Fizikai antropológia|Antropológiai]] szemszögből a '''paleoindiánok''' a legkorábbi [[Közép-Amerika|közép-]] és [[Észak-Amerika|észak-amerikai]] típusokhoz tartoznak:
10 ⟶ 16 sor:
* Centralid típus: Alacsony-közepes termetűek, [[gracilis testalkat]]úak. A [[Mississippi (folyó)|Mississippitől]] délre az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] középső területén, illetve Közép-Amerikában élnek. Sok az [[albínó]] köztük. Világosabb a [[haj]]uk. Népeik: [[maja civilizáció|maják]], [[aztékok]], [[hopik]], [[maszokik]]… <ref>{{forrásnyelv|magyarul}} [http://pszicho.btk.ppke.hu/diakelet/segedanyagok/humanokologia/jegyzet.doc PPKE Pázmány Péter Katolikus Egyetem – Pszichológiai Intézet] Humánökológia és fizikai antropológia
(Bogdán Bence) jegyzet</ref>
== Szakaszok ==
[[Fájl:High res mastodon rendering.jpg|balra|bélyegkép|A képen látható amerikai masztodon kb. 10 ezer évvel ezelőtt halt ki. Kihalásának oka lehetett emberi tevékenység, de a klímaváltozás is, avagy a kettő kombinációja.]]
A legkorábbi nyomokat Alaszkában találták meg, illetve [[Brit Columbia|Brit Kolumbia]], [[Alberta (tartomány)|Alberta]], és [[Yukon (territórium)|Yukon]] vidékein.<ref>{{CitLib|aut=Norman Herz|aut2=Ervan G. Garrison|tit=Geological Methods for Archaeology|ann=1997-12-18|isbn=9780198025115|url=https://books.google.com/books?id=YSPkmV_mRvkC&pg=PA125|accd=2018-02-12}}</ref>Mivel elég széles területen szóródtak szét az embercsoportok, ezért kultúrájuk is kisebb-nagyobb változatosságokat kezdett mutatni. Egyes jellegzetességeiket viszont megtartották, így például a kőszerszámok készítésének módja nagyon hasonló maradt náluk.<ref>{{CitLib|aut=Wm Jack Hranicky Rpa|tit=North American Projectile Points - Revised|ann=2010-06|isbn=9781452026329|url=https://books.google.hu/books?id=ctw4OPNR540C&pg=PA135&redir_esc=y|accd=2018-02-12}}</ref> Egy-egy eszközhasználó csoport 20 és 60 fő közötti hordákban mozgott.<ref>{{CitLib|aut=Rickey Butch Walker|tit=Warrior Mountains Indian Heritage: Teacher's Edition|ann=2008-12|isbn=9781934610275|url=https://books.google.hu/books?id=Ah3wOOrWthAC&pg=PA34&redir_esc=y|accd=2018-02-12}}</ref> A meleg nyári hónapokban bőségesen volt élelem számukra. A folyók és a tavak hallal, madarakkal és vízi emlősökkel látták el őket. Az erdőkben és a mocsarakban csonthéjas termések, bogyók, és ehető gyökerek voltak. Ősszel el kellett raktározniuk a gyűjtögetett élelmet és ruházatot kellett készíteniük a télre. Télen a halászó népek a szárazföld belseje felé húzódtak, ahol állatokra vadásztak a szőrméjükért.<ref>{{CitLib|aut=Dawn Elaine Bastian|aut2=Judy K. Mitchell|tit=Handbook of Native American Mythology|ann=2004|isbn=9781851095339|url=https://books.google.hu/books?id=IsyQu1kDK-kC&pg=PA6&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false|accd=2018-02-12}}</ref>
A jégkorszak vége felé a természeti erőforrások bősége is megváltozott: bizonyos mértékben megritkult, ez arra késztette az embereket, hogy tovább vándoroljanak. A nagyobb hordák tavasszal és nyáron maradtak együtt, ősszel és télen kisebb családokra szakadtak. Átlagosan hetente vonultak arrébb, nagyjából 360 kilométert is megtéve egy évben.<ref>{{CitLib|aut=David R. Starbuck|tit=The Archeology of New Hampshire: Exploring 10,000 Years in the Granite State|ann=2006|isbn=9781584655626|url=https://books.google.hu/books?id=DcKQoMp9Qv0C&pg=PA27&redir_esc=y|accd=2018-02-12}}</ref> Az étrend változatos volt és [[Fehérje|proteinben]] gazdag: [[Óriáshód|óriás hódok]], [[sztyeppei bölény]]<nowiki/>ek, [[Keleti pézsmatulok|pézsmatulkok]], [[Masztodonfélék|masztodonok]], [[Gyapjas mamut|gyapjas mamutok]], és ősi [[Rénszarvas|rénszarvasok]] képezték.<ref>{{Cite web|url=http://web.utk.edu/~anthrop/research/tennesseearchaeology/04_the_first_peoples_of_tennessee_03032008.pdf|title=Department of Anthropology {{!}}|accessdate=2018-02-12|work=web.utk.edu}}</ref> Az állati bőröket, szőröket már nemcsak ruházkodásra, hanem kezdetleges építmények felhúzására is használták.<ref>{{Cite web|url=https://web.archive.org/web/20100613070843/http://bama.ua.edu/~alaarch/prehistoricalabama/paleoindian.htm|title=Paleoindian|accessdate=2018-02-12|date=2010-06-13}}</ref>
== Jegyzetek ==
<references />
== Irodalom ==
| |||