„Kanizsai Orsolya” változatai közötti eltérés

Apja, Kanizsai László, rendkívüli vagyonos főnemes volt; több kastélya és uradalma volt, köztük: Sárvár, Egervár, Kanizsa, Csókakő, Léka, Kismarton, Németkeresztúr, Kapuvár, Csepreg és még több uradalom itt a Dunántúl. Rendes tartózkodási helye a Kanizsai családnak a sárvári kastély volt. Orsolya ott született és itt nevelkedett. Kanizsai László buzgó vasi főispán és a római egyháznak is hű fia volt. [[1521]]-ben még elzarándokolt Lorettóba és akkori szokás szerint, nejével, Drágffy Annával, és két élő gyermekével felvétette magát világi tagul a bencések szerzetes rendjébe. Az édesanyja is, vallásos nő volt, a ki udvari papot tartott és birtokot hagyományozott az örményesi remetéknek. Kanizsai László, nem sokkal Orsolya születése után hunyt el. Ekkor az özvegy Drágffy Anna, [[Frangepán Kristóf]]hoz ment nőül, azonban [[1528]]-ban Sárvárott már szintén súlyos betegágyon tett végrendeletet az asszony. Orsolyánk így már hét éves korában teljesen árva volt. Egész családjából még csak bátyja, Kanizsai Ferenc élt még pár évig, azonban [[1532]]-ben ő is elhunyt.<ref name="paysándor">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusPayrSandorMuvei_022_Kanizsai_1908/?pg=7&layout=s&query=kanizsai|title=Payr Sándor: Kanizsai Orsolya főrangú magyar nő a XVI. századból. Élet- és jellemrajz. Budapest 1908. (Egyházunk nagyjai VIII.)}}</ref> A két kis hátrahagyott árva gyermek nevelését és gondozását az anya, hásshágyiháshágyi HasságyiHashágyi Dénes kanizsai és Wathay Ferenc kapuvári várnagyokra, valamint Gruba Tamás udvari papra bízta. HasságyiHashágyi Dénes, Kanizsai László egykori főfamiliárisa volt, és egyben Kanizsai Orsolya keresztapja. [[1524]]-ben, [[II. Ulászló magyar király]], Kanizsai László kérésére Háshágyi Dénesnek adományozta [[Kehidakustány|Kehidát]].<ref name="bilkeimohácselőtt">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_VSK_Gecsenyi_Lajos_tiszteletere/?query=kanizsai%20orsolya%20h%C3%A1sh%C3%A1gyi&pg=69&layout=s|title=A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)TanulmányokII.Bilkei Irén: Mohács előtt… Zala megye Jagelló-kori történetének vázlata}}</ref><ref name=NémethJózsef:Areformáció">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_ZALA_GZ_Sk_1996_Megye_Ezer_Eve/?query=kanizsai%20orsolya%20h%C3%A1sh%C3%A1gyi&pg=98&layout=s|title=Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)A török háborúk kora (1540-es évek–1690)Németh József: A reformáció}}</ref>