„Söjtör” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
29. sor:
[[Kép:Deák Ferenc Grimm.jpg|balra|bélyegkép|Deák Ferenc]]
 
A középkorban Hahóti és a HásshágyiHáshágyi család birtokosok voltak Söjtörön. Az első adat a HásságyiHáshágyi családról söjtöri birtokosként [[1499]]-ben kelt. Ekkor idézik perbe – már itteni birtokaikról – HásságyiHáshágyi Dénest, Imrét, Istvánt és Jánost. A 17. században több nemesi család lakta a települést: köztük a Mátay család és a söjtöri Patay család. Később, a Séllyey család majd az 1650-es évek közepén jelent meg Söjtörön. Séllyey István volt az első aki földet és jobbágyokat bírt a faluban a modern kori birtokos családok közül; felesége, söjtöri Patay István és Bán Erzsébet lánya volt. Neje, söjtöri Patay Judit úrnő révén jutott hozzá a szántókhoz, erdőkhöz, szőlőkhöz. Patay Istvánnak és Bán Erzsének ([[1656]]-[[1736]]) volt egy Patay Erzsébet nevű leánya is, aki [[1670]] körül lett nemes Mátay Farkas felesége. A hozomány egy darab Söjtör, amelyet aztán a Mátayak szorgosan gyarapítanak, és így került ez a nemesi család a településre.<ref name="söjtörfalu">{{Cite web|url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Sojtor/pages/005_osbirtokos_nemzetsegek.htm|title=Söjtör. Száz magyar falu könyvesháza. Söjtör c. kötet borítója. Írta: BUZA PÉTER. Szerkesztette: PÁLFFY GÉZA}}</ref> Az 1697-es úrbéri összeíráson, a három alsó-söjtöri birtokos nemes Bán István, Mátay és Gyenessy György voltak.
 
Évtizedekkel később, a nemesi származású [[pókafalvi Póka család]] leszármazottja, pókafalvi Póka Gábor és söjtöri Patay István malmot és italmérő helyet építettek együtt a [[18. század]] elején Söjtörön. Patay István [[1697]] és [[1724]] között esküdt volt a kapornaki és az egerszegi járáson; neje, nemes Bán Erszébet ([[1656]]-[[1736]]), nemes Bán István söjtöri birtokos és nemes Kerpacsis Dorottya (fl. [[1690]]) leánya volt. A Patay család birtokos jogát Kerpacsics Katalin édesanyja felmenői, Kerpacsics István egerszegi várkapitányné csányi Csány Katalin úrnő révén örökölte meg. Csány Katalin anyja, Csány Imréné pölöskefői Eördögh Katalin volt, akinek az ősapja HásságyiHáshágyi Dénes volt, aki a [[15. század]] végén birtokos lett Söjtörön. Patay István és Bán Erzsébet egyik lánya, söjtöri Patay Éva úrnő, akinek a férje bodorfalvi Baranyay Mihály ([[1717]]-[[1771]]), az egerszegi várnagya volt. Póka Gábor, söjtöri birtokos, és szenttamási Bertalan Klára lánya nemes Sümeghy Ferenc táblabíróné pókafalvi Póka Marianna ([[1728]]-[[1797]]) volt. Házasságukkal a [[Sümeghy család|lovászi és szentmargitai Sümeghy család]] is lett birtokos a településen. Söjtörön volt birtokos és végül itt hunyt el lovászi és szentmargitai [[Sümeghy József (zalai alispán)|Sümeghy József]] ([[1757]]-[[1832]]), Zala vármegye alispánja, királyi tanácsos, a zalai aulikusok egyik vezetője.
 
Patay István és Bán Erzsébet fia, ifjabb Patay István, söjtöri birtokos, aki [[1738]] és [[1745]] között esküdt volt a kapornaki járáson, majd 1746 és 1752 között a kapornaki járás alszolgabirája volt. Ifjabb Patay István feleségül vette derecskei Derecskey Erzsébet kisasszonyt, és egyik gyermekük, Patay László (1738-1795), söjtöri birtokos volt. Felesége, bodorfalvi Baranyay Anna ([[1747]]-[[1823]]), több ivadékkal áldotta meg: tubolyszegi Tuboly Gábor ügyvédné Patay Katalin ([[1782]]-[[1826]]), söjtöri Patay József István ([[1789]]-[[1820]]), söjtöri birtokos, és söjtöri Patay Rozália ([[1779]]-[[1845]]), nemesnépi Marton György ([[1767]]-[[1843]]) táblabírónak, alszolgabirónak a felesége. Patay Rozália úrnő házasságával, a [[nemesnépi Marton család]] is jutott földbirtokhoz és jobbágyokhoz Söjtörön. A szenttamási [[Bertalan család]] sarja, Bertalan Tamás (1787-1827) úr, [[táblabíró]], szintén söjtöri földbirtokos volt; tágas kúriájában lakott feleségével, nagymádi és várbogyai Bogyay Anna Mária ([[1790]]-[[1833]]) asszonnyal.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Söjtör