Főmenü megnyitása

Módosítások

A '''Magyarországi Tanácsköztársaság''' (''Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság'',<ref>Az 1919. július 6-án kiadott Alkotmány szerint</ref> köznapi és ideiglenes elnevezése:<ref>Az 1919. április 2-án kiadott ideiglenes alkotmány szerint</ref> ''Magyar Tanácsköztársaság'', néhol ''Magyar Szovjet-köztársaság''.) [[Magyarország]] történetének [[kommunizmus|kommunista]] vezetésű időszaka volt [[1919]]. [[március 21.]] és [[augusztus 1.]] között, a [[proletárdiktatúra]] győzelme után.<ref>[http://mno.hu/migr/a-terror-133-napja-598560 A terror 133 napja A Tanácsköztársaság rémtettei megelőlegezték a baloldali diktatúra évtizedeit], mno.hu</ref>
 
== TörténeteHáttér ==
 
=== Az őszirózsás forradalom ===
[[Fájl:Őszirózsás forradalom 1918.jpg|bélyegkép|jobbra|[[Budapest]]i utcakép az őszirózsás forradalom után]]
{{fő|Őszirózsás forradalom}}
{{fő|Magyar Népköztársaság (1918–1919)}}
Az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] az [[első világháború]]ban szétesett, az új államok kialakítására törekvő nemzetiségek egymás után hozták létre nemzeti tanácsaikat. Magyarországon [[1918]]. [[október 24.|október 24-én]] jött létre a [[Magyar Nemzeti Tanács]], melynek tagjai [[Károlyi Mihály (miniszterelnök)|Károlyi Mihály]] [[Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt]]ja, a [[Jászi Oszkár]] vezette [[Polgári Radikális Párt]], illetve a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt]] voltak. Programja fő vonásai a demokratikus jogok biztosítása, a földkérdés megoldása és a nemzetiségeknek tett jelentős engedmények voltak. A pesti tömeg Károlyi kinevezését követelte [[IV. Károly magyar király|IV. Károlytól]]. Az uralkodó vonakodott, erre válaszul október 30-ról 31-re virradóra a katonák a császári címer helyére őszirózsát (valójában inkább [[krizantém]]ot) tűztek, és elfoglalták a város fontosabb pontjait. A ''homo regius'', azaz a királyt képviselő [[Habsburg József magyar kormányzó|József főherceg]] nem tehetett mást, mint megbízta Károlyit kormányalakítással.
 
Károlyiék november 16-án kikiáltották a [[Magyar Népköztársaság (1918–1919)|népköztársaságot]]. Az új kormánynak nem sikerült biztosítani az élelmezést és a fűtés biztosítását, továbbá a földkérdésben sem jutottak megoldásra, mivel a földosztást Károlyin kívül csak [[Nagyatádi Szabó István]] Kisgazdapártja támogatta. Külpolitikájában is kudarcokat ért el: a nemzetiségek el akartak szakadni, az ország nagy része megszállás alatt állt.
 
=== A Kommunisták Magyarországi Pártja létrejötte ===
 
=== Előzményei, kikiáltása ===
[[Fájl:Armistício de Belgrado e Hungria (1918-1919) hu.svg|bal|thumb|Magyarország szomszédainak területi igényei 1918-1919]]
''„A kormány lemondott. Azok, akik eddig is a nép akaratából és a magyar proletárság támogatásával kormányoztak belátták, hogy a viszonyok kényszerítő ereje új irányt parancsol. A termelés rendjét csak úgy lehet biztosítani, ha a hatalmat a proletariátus veszi a kezébe. A fenyegető termelési anarchia mellett a külpolitikai helyzet is válságos. A párizsi békekonferencia titokban úgy döntött, hogy Magyarországnak csaknem az egész területét katonailag megszállja. Az antant misszió kijelentette, hogy a demarkációs vonalat ezentúl politikai határnak tekintik. Az ország további megszállásának nyilvánvaló célja, hogy Magyarországot felvonulási és hadműveleti területté tegyék a román határon harcoló szovjethadsereg ellen. A mitőlünk elrabolt terület pedig zsoldja lenne azoknak a román csapatoknak, amelyekkel az orosz-szovjet hadsereget akarják leverni. Én, mint a magyar népköztársaság ideiglenes elnöke, párizsi konferenciának ezzel a határozatával szemben a világ proletariátusához fordulok igazságért és segítségért, lemondok és átadom a hatalmat Magyarország népi proletáriátusának.”''<ref>Károlyi Mihály proklamációja Magyarország népéhez! 1919. március 21.</ref>
 
== Története ==
=== A politikai helyzet ===
==== A Forradalmi Kormányzótanács ====