„Filmzene” változatai közötti eltérés

31 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
a
→‎Magyar filmzene: 1 link egyértelműsítés
a (Visszavontam 89.133.64.217 (vita) szerkesztését (oldid: 19345587) Vandál.)
a (→‎Magyar filmzene: 1 link egyértelműsítés)
Magyarországon 1929. szeptember 20-án mutatta be a Forum Mozi az első hangosfilmet, mely [[Az éneklő bolond]] címet viselte, és még nem magyar gyártású film volt. 1930. május 12-én volt látható először [[Gaál Béla]] ''Csak egy kislány van a világon'' című filmje, melyet ''Movietone'' felvevőgép segítségével hangosítottak, és a közönség elsősorban magyar nótákat hallhatott a képsorokhoz. A [[Mafilm|Hunnia Filmgyár]] 1931-ben már alkalmas volt hangfelvétel készítésére, s 1931. szeptember 25-én bemutathatta [[A kék bálvány]] című filmet, mely az első teljesen magyar gyártású hangosfilm volt.<ref>http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjeb/0/16229/1</ref> Nem igazán aratott átütő sikert, de az ezt követő, [[Csortos Gyula]], [[Kabos Gyula]] és [[Jávor Pál (színművész)|Jávor Pál]] főszereplésével készült [[Hyppolit, a lakáj]] már annál inkább. A film zenéjét és mai napig jól ismert dalait ''(Köszönöm, hogy imádott, Pá, kis aranyom)'' [[Eisemann Mihály]] szerezte. A ''Hyppolit, a lakáj'' a magyar polgári komédia alaphangnemét adta meg, és nagymértékben hatással volt a rákövetkező időszak magyar filmzenéjére.
 
A második világháború alatt és az azt követő években a politika a magyar filmkészítésre is igen nagy befolyást gyakorolt. A kor legtermékenyebb filmzeneszerzői közé tartozik [[Buday Dénes]], aki ismert és elismert operettszerző is volt, s olyan filmekből ismerhetjük, mint [[Egy szív megáll]] (1942), [[Kalotaszegi Madonna]] (1943), [[Valahol Európában (film|Valahol Európában]] (1947). [[Polgár Tibor]] neve szerepel többek között [[A tanítónő]] (1945), az [[Ének a búzamezőkről]] (1947), a [[Beszterce ostroma (film, 1948)|Beszterce ostroma]] (1948), a [[Rokonok]] (1954) című filmek stáblistáján. [[Farkas Ferenc (zeneszerző)|Farkas Ferenc]] sokrétű munkássága is magában foglalt számos filmzenét, ezen filmek többsége az 1950-es, 1960-as években készült (''A harag napja'', 1953; ''Simon Menyhért születése'', 1954; ''Csutak és a szürke ló'', 1960; ''Két félidő a pokolban'', 1961; ''A kőszívű ember fiai'', 1965). Az 1960-as évektől a magyar kultúrpolitika enyhülést mutatott, s már engedélyezték a szókimondóbb, társadalomkritikus filmek bemutatását is.
 
Az 1980-as évek underground zenei mozgalmai a mozira is nagy hatást gyakoroltak. [[Víg Mihály]] neve mindenképp kiemelendő ebből a korszakból, aki elsősorban [[Tarr Béla (rendező)|Tarr Béla]] filmjeihez szolgáltatta a muzsikát (''Őszi almanach'', 1983; ''Kárhozat'', 1987; [[Sátántangó]], 1993), és olyan kiváló munkák is a nevéhez fűződnek, mint az [[Eszkimó asszony fázik]] (1983), [[Rock térítő]] (1988), vagy az ''Ex-kódex'' (1983). [[Vidovszky Béla]] nevét a [[Bódy Gábor]] rendezte klasszisok stáblistáján látjuk (''A krétakör'', 1978; ''Nárcisz és Psyché'', 1980; ''Kutya éji dala'', 1983); [[Bujdosó János]] kortárs műveit leginkább [[Angelo Badalamenti]] zenei világával lehet összevetni. A Halott imitátor, a Tiszta Románc és Az ifjúság megnyugtat című filmekhez írt zenéi nem annyira a kereskedelmi szempontoknak kívánnak megfelelni, inkább eredetiségre és minőségre törekednek.