„A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa” változatai közötti eltérés

A '''Népköztársaság Elnöki Tanácsa''' ''(Elnöki Tanács, NET)'' a [[Magyar Népköztársaság]]ban az [[Országgyűlés]] mellett az államhatalom másik legfőbb szerve volt, melyamely testületként gyakorolta az általában az egyszemélyi államfőket megillető jogokat, kollektív államfői funkciót töltött be, ezen felül bizonyos korlátozásokkal az [[Országgyűlés]]t helyettesítő jogkörrel is rendelkezett. Az Elnöki Tanács elnökből, két helyettes elnökből, titkárból és 17 további tagból állt, akiket az Országgyűlés saját tagjai közül választott a megválasztását követő alakuló ülésén. Megbízatása az új Elnöki Tanács megválasztásáig tartott, tagjai újraválaszthatók voltak, és nem lehettek a kormány (Minisztertanács) tagjai.

Az Elnöki Tanácsnak általában tagjai voltak a párt (az [[Magyar Dolgozók Pártja|MDP]] majd az [[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]]) és a legfontosabb [[társadalmi szervezet]]ek, [[tömegszervezet]]ek vezetői vagy képviselői, helyt kaptak benne a kommunista felfogás szerinti legfontosabb társadalmi osztályok és rétegek reprezentánsai, az egyházak és a nemzetiségek képviselői, valamint a tudományos és a kulturális élet egyes kiemelkedő személyiségei, köztük pártonkívüliek is jelentős arányban. Ezen túlmenően az egypártrendszer kilakulásakialakulása előtti pártok ([[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|Kisgazdapárt]], [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|Szociáldemokrata Párt]], [[Nemzeti Parasztpárt]], [[Magyar Radikális Párt]]) néhány reprezentatív alakja is tagja volt a testületnek, erre még a 80-as években is gondosan ügyeltek. Ebben a tekintetben az Elnöki Tanács – főleg a Kádár-rendszerben – valóságosan reprezentálta a magyar társadalom széles rétegeit, de politikai értelemben természetesen az egypárti hatalomgyakorlás eszköze volt csupán.

Az Elnöki Tanács létrehozásával egyidejűleg megszűnt a köztársasági elnöki tisztség, feladatainak nagy részét az Elnöki Tanács, illetve annak elnöke vette át, de a testület elnöke csak névleges államfője volt az országnak, és reprezentatív feladatokat látott el. Az Alkotmány [[1989]]. évi módosítása megszüntette az Elnöki Tanácsot, és visszaállította a [[köztársasági elnök]] intézményét.