„Szent Rókus Kórház” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
{{Építés alatt}}
{{Szervezet infobox
| név = Szent Rókus Kórház
| weboldal = www.rokus.hu
}}
A '''Szent Rókus Kórház''' [[Budapest]] és egyben [[Európa]] legrégebbi közkórházainak egyike a [[Budapest VIII. kerülete|Józsefvárosban]] működik. A fekvőbeteg osztályokon, 300 ágyon, kardiológiai-gasztroenterológiai-neurológiai-belgyógyászati, nőgyógyászati rehabilitációs, krónikus belgyógyászati ellátás történik. Az intézmény oktatókórház, így részt vesz az egészségügyi szakdolgozók, logopédustanárok, a főiskolai és egyetemi hallgatók és a végzett orvosok postgraduális elméleti- és gyakorlati képzésében. Ápolónőik a kórház megalakulása óta – áldozatos tevékenységükkel – országos hírnévre és elismerésre tettek szert. A Szent Rókus Kórház örömmel fogadtamegalakulásakor a Kékkeresztes Márta Betegápoló Egyesület nővéreitnővérei, a „Mártákat”„Márták” voltak, akiknek lelkiismeretes szolgálataakik máig szólóható erkölcsi éstartást szakmaihagytak hagyatékutódaikra. Magas szakmai és tudományos tapasztalatokkal rendelkező orvosok és szakdolgozók állnak a gyógyításA szolgálatábangyógyító, rehabilitációs és krónikus ellátással kiegészítveellátást mind a biztosítással rendelkező, mind a fizető betegek részéreigénybe vehetik.
 
== Története ==
A [[18. század]] elején az osztrák császár ajánlotta a magyar rendeknek, hogy létesítsenek kórházakat. 1724-ben a [[Helytartótanács]] elrendelte, hogy a településeknek kell gondoskodniuk a szegény betegekről. 1701 körül [[Pest (történelmi település)|Pesten]] is emeltek – alkalmasint 1701-ben – egy kis kórházat, a mai [[Kossuth Lajos utca (Budapest)|Kossuth Lajos]] és Semmelweis utca sarkán. A csaknemközel 30 ezerezres lakosúvárosnak Pesteleinte városánakösszesen 72 betegágya volt összesen. A város tanácsának határozata alapján született az a döntés, hogy a Rókus szegényházat kibővítikkibővítették, és kórházzá építikalakították. Az építkezés 1795. augusztus 30-án megindultindult a kórház építésemeg. A főhomlokzat 1796-ban tető alá került, és a teljes épületegyüttestépületegyüttes 1798. május 28-án nyílt meg ünnepélyesen megnyitották. A főbejáratAkkori akkorfőbejárata a mai Rókus-plébánia [[copf stílus]]ú, kőből faragott keretűkőkeretű bejárata volt, fölötte az épület hivatását jelző ésa ma is olvasható szöveggelszöveg: '''Pestanum Calamitosorum Domicilium.''' Az új kórház neve „Pesti Polgári köz Ispotály” volt.
A [[18. század]] első évtizedeiben az osztrák császár többször is felszólította a magyar rendeket, hogy létesítsenek kórházakat, a [[Helytartótanács]] pedig 1724-ben elrendelte, hogy a községeknek maguknak kell gondoskodniuk a szegény betegekről.
[[Pest (történelmi település)|Pesten]] is emeltek – alkalmasint 1701-ben – egy kis kórházat, a mai [[Kossuth Lajos utca (Budapest)|Kossuth Lajos]] és Semmelweis utca sarkán. A csaknem 30 ezer lakosú Pest városának 72 betegágya volt összesen. A város tanácsának határozata alapján született az a döntés, hogy a Rókus szegényházat kibővítik, és kórházzá építik. 1795. augusztus 30-án megindult a kórház építése. A főhomlokzat 1796-ban tető alá került, és a teljes épületegyüttest 1798. május 28-án ünnepélyesen megnyitották. A főbejárat akkor a mai Rókus-plébánia [[copf stílus]]ú, kőből faragott keretű bejárata volt, fölötte az épület hivatását jelző és ma is olvasható szöveggel: '''Pestanum Calamitosorum Domicilium.''' Az új kórház neve „Pesti Polgári köz Ispotály” volt.
 
A szegényházszegényházban három szinten 60 főnek adott otthontfőt, a kórházban ugyanannyi szinten „minden osztály béli személyek számára 237 külön ágyak rendeltettek”. Ebből 100 ágy ingyenes volt, a többiért napi 12 krajcárt kellett fizetni. A gazdagoknak azonban 12 külön szoba volt fenntartva napi 50 krajcár és egy forint közötti áron fenntartva.
Előre megállapították aA személyi állománytállomány (igazgatótól a kapusig 20húsz) és, a javadalmazást is:javadalmazás összesen évi 3070 forint., Azaz első igazgató [[Haffner Mihály]] volt. Az első évben felvett betegek száma 1200, de 1805-től már 2000 körül mozgott.
Itt vezette be 1847-ben [[éter]]rel és [[kloroform]]mal [[aneszteziológia|altatásos módszerét]] [[Flór Ferenc]] sebész főorvos, akit 1848-ban Pest város tiszti főorvosává és a Szent Rókus Kórház igazgatójává választottak. 1851. május 20-án, a 33 éves [[Semmelweis Ignác]] átvette az önállósult szülészeti osztály vezetését, aki itt is bevezette a klórvizes kézmosást, és a rendszeres takarítást, tiszta ágyneműhúzást, ezzel a [[gyermekágyi láz]]at 1% alá csökkentette. 1857-ben a kórház hivatalosan is közkórház lett, majd 1860–1862 között a kórházi ágyak száma 678-ra emelkedett. 1875-ben a kórház átvette a régi dologházi épületet, és megkezdték a fertőző betegek elkülönítését. 1876. január 19-én [[I. Ferenc József magyar király]] személyesen is megelégedését fejezte ki a rend és tisztaság miatt. 1877-ben új orvosi pályázati rend, új kórházi alapszabály és házirend készült, megszüntették a különszobákat, így lehetővé téve az egyre több elmebeteg elhelyezését. A toloncosztályt felszámolták, a rabok betegségüknek megfelelő elhelyezést kaptak.
A megnyitást követően megindult a kórház rendes élete. A betegforgalomról havonta készítettek statisztikát. Az első évben a havonta felvett betegek száma nem sokkal haladta meg a százat, de 1805-től már évi 2000 ellátott betegről tanúskodnak a korabeli statisztikák.
A Szent Rókus Kórházban kezdték először a betegek [[aneszteziológia|altatásos módszerét]], 1847-ben volt [[Flór Ferenc]] sebész főorvos első éter- és első kloroform altatása. Őt 1848-ban Pest város tiszti főorvosává és a Szent Rókus Kórház igazgatójává is megválasztották.
1851. május 20-án, 33 éves korában vette át az akkor önállósult szülészeti osztály vezetését Semmelweis Ignác Fülöp, aki itt is bevezette a klórvizes kézmosást, és a rendszeres takarítást, tiszta ágyneműhúzást, ezzel a [[gyermekágyi láz]]at 1% alá csökkentette.
1857-ben a kórház hivatalosan is közkórház lett. 1860–1862 között a mai Márkus Emília utcában kétemeletes új kórházi szárny épült, ezzel a kórházi ágyak száma 678-ra emelkedett.
1875-ben a kórház átvette a régi dologházi épületet, ezzel sokat lehetett javítani a női bujakóros ([[szifilisz]]es) betegek ápolásán. Megkezdték a fertőző betegek elkülönítését.
1876. január 19-én [[I. Ferenc József magyar király]] meglátogatta a Kórházat, és megelégedését fejezte ki a rend és tisztaság miatt.
1877-ben új orvosi pályázati rend, új kórházi alapszabály és házirend készült. Ennek következtében megszüntették a különszobákat, hogy helyet nyerjenek az egyre több elmebeteg megfigyelésére. A toloncosztályt is megszüntették, a rendőri betegek betegségüknek megfelelő elhelyezést kaptak.
 
1898-ban, két évvel [[Wilhelm Conrad Röntgen]] találmányát követően itt nyílt meg [[Európa]] első központi [[röntgensugárzás|röntgenlaboratóriuma]] [[Donáth Gyula]], majd Stein Adolf vezetésével. 1919-ben, a [[Magyarországi Tanácsköztársaság|kommün]] alatt az intézményt Központi Kórháznak nevezték el. 1928–29-re az egyre nagyobb ágyszámigény miatt időszerűvé vált a kórház kibővítése, azonban csak kisebb épületeket tudtak átalakítani a [[nagy gazdasági világválság]] alatt. 1933 szeptemberében fogászati rendelő nyilt, majd 1938 januárjában fog- és szájsebészeti fekvőbeteg osztályt is létrehoztak kezelővel és két ötágyas szobával. A [[második világháború]] alatt egyre szigorúbb takarékossági intézkedéseket voltak kénytelenek bevezetni. Az állandósult légiriadók miatt 1941-ben, az alagsorban öt szükségóvóhelyet létesítettek. [[Budapest ostroma]] alatt a [[Szent Rókus-kápolna (Budapest)|Szent Rókus-kápolna]] és a kórház 40%-os rombolást szenvedett. A 650–700 beteg fűtés nélkül maradt. Az alagsorba szükségműtőt és kötözőt telepítettek. A Rókus Kórházat 1952. július 1-jén átvette a Pest megyei Tanács, majd a Pest megyei Tanács Semmelweis Kórháza lett. 1956. január 1-jétől rendszeres orvostovábbképzés, majd szakdolgozóképzés folyt itt. 1956 elején [[földrengés]] és [[árvíz]] pusztított a megyében. Az illető községek körzeti orvosainak a kórház másodorvosai segítettek a betegellátásban. Október 23-án, az [[1956-os forradalom]] kitörése után a kórház dolgozói demokratikus szavazással 10 tagú (5 orvos, 5 nem orvos) munkástanácsot választottak 4 póttaggal (3 orvos, 1 nem orvos). A sebesültek felvétele és orvosi ellátása rendben ment. A betegek és dolgozók közül senki sem sebesült meg, bár a környéken harcok folytak. 313 beteget vettek fel és 287 sebesültet elláttak. A dolgozók, orvostanhallgatók és önkéntes segéderők fáradságot nem ismerve, lelkesen kivették részüket a sebesültek és betegek ellátásában. A kórház helyreállítása 1957-ben már csaknem teljesen befejeződött. Az év első felében már ugyanannyi beteget vettek fel, mint egy évvel korábban. A következő húsz év a lassú fejlődésé volt. 1978–1991 között „rekonstrukció” címszó alatt teljes át- és újjáépítés folyt. A statikai vizsgálatok alapján az egész Rókust fel kellett újítani, így 1978-ban a „Corvin szárnyon” két évig tartó munka következett. A „Rákóczi úti szárny”-ra később került sor. A Stáhly utcai, hatszintes épület 1985-ben, majd a Gyulai Pál utcai front lett „beköltözhető”. 1990 decemberében átadták a Stáhly utcai főépülettel zárt híddal összekötött Rendelőintézetet.
1898-ban, két évvel [[Wilhelm Conrad Röntgen]] felfedezése után működésbe lépett a Rókus Kórházban Európa első központi [[röntgensugárzás|röntgenlaboratóriuma]]. Vezetője [[Donáth Gyula]], majd [[Stein Adolf]] lett. 1919-ben az intézményt Központi Kórháznak nevezték el. A kórházi ágyakban egyre nagyobb lett a hiány. 1928–29-ben napirendre került a Kórház átépítése, azonban csak kisebb épületeket alakítottak át, a Rókust pedig időnként korszerűsítették.
1933 szeptemberében fogászati rendelőt nyitottak. Tekintettel a nagy igényre, 1938 januárjában fog- és szájsebészeti fekvőbeteg osztályt létesítettek két ötágyas szobával, kezelővel.
A [[második világháború]] kitörését követően a betegellátásban egyre szigorúbb takarékossági intézkedéseket vezettek be. Az állandósult légiriadók miatt 1941-ben, az alagsorban öt szükségóvóhelyet jelöltek ki a betegeknek. Az ostrom alatt a [[Szent Rókus-kápolna (Budapest)|Szent Rókus-kápolna]] és a kórház 40%-os épületkárt szenvedett. A 650–700 összezsúfolt beteg fűtés nélkül maradt. Az alagsorba szükségműtőt és kötözőt telepítettek.
A Rókus Kórházat 1952. július 1-jén átvette a Pest megyei Tanács, majd ezt követően lett a Pest megyei Tanács Semmelweis Kórháza.
1956. január 1-jétől rendszeres orvostovábbképzés, majd szakdolgozóképzés folyt itt.
1956 elején [[földrengés]] és [[árvíz]] pusztított Pest megyében. Az érintett községek körzeti orvosainak a kórház másodorvosai segítettek a betegellátásban. Október 23-án, az [[1956-os forradalom]] kitörése után a kórház dolgozói demokratikus, titkos szavazással 10 tagú (5 orvos, 5 nem orvos) munkástanácsot választottak 4 póttaggal (3 orvos, 1 nem orvos). A sebesültek felvételét, orvosi ellátását sikerült nehézség nélkül megszervezni. A környékbeli harcok ellenére a betegek és dolgozók közül senki sem sebesült meg. Felvettek 313 beteget és ambulanter elláttak 287 sebesültet. Minden dolgozó, orvostanhallgató és önkéntes segéderő fáradságot nem ismerve, lelkesen és áldozatosan állt helyt a sebesültek és betegek ellátásában.
A kórház helyreállítása már 1956. november elején megkezdődött és 1957-ben csaknem teljesen befejeződött. 1957 első felében már ugyanannyi volt a felvett betegek száma, mint egy évvel korábban.
Az elkövetkező 20 év a lassú fejlődés időszaka volt. 1978-tól 1991-ig tartott a „rekonstrukciónak” nevezett teljes át- és újjáépítés. A statikai vizsgálatok kiderítették, hogy az egész Rókust fel kell újítani. A munkálatok első üteme 1978-ban kezdődött meg a „Corvin szárnyon”, és két évig tartott. A következőkben a „Rákóczi úti szárny” került sorra. Felépült a Stáhly utcai, hatszintes épület, amely 1985-ben lett beköltözhető. A következő ütemben a Gyulai Pál utcai front alakult ki. 1990 decemberében adták át a Stáhly utca másik oldalán épült, a főépülettel zárt híddal összekötött Rendelőintézetet.
 
MaAktív összesenés krónikus betegeit ma 627 ágyon látja el a kórház aktív és krónikus betegeit. A tradicionális „nagy” szakmákon belül az orvostudomány és a műszerezettség fejlődésévelfejlődése egyrea inkábbszakosodás teretirányába nyert a szakosodáshatnak.
 
== Szakterületei ==
A* Szent Rókus Kórház és Intézményei fokozatosan megvalósították, hogy csaknem minden belgyógyászati szakma képviselve legyen, ígyBelgyógyászat: nefrológiai, gasztroenterológiai, kardiológiai, diabetológiai, hematológiai profilú osztályok és részlegek alakultak és működnek.
* Sebészeti osztály
A sebészet mai orvosai méltó utódai a nagynevű fellépéséig nem volt önálló szülészeti osztály, a terhesek és szülő nők számára a sebészeti osztály függelékeként volt néhány ágy fenntartva. A mai szülészeti-nőgyógyászati osztály a dinamikus fejlődés eredményeként magas szintű ellátást nyújt, korszerű technikákat alkalmaz, az egészséges szülések száma kiemelkedően magas.
* Szülészeti-nőgyógyászati osztály
A* szemészetiSzemészeti osztály önálló működése 1864-ben indult meg és ma is a Kórház egyik legnagyobb forgalmú osztálya annak köszönhetően, hogy itt rakták lerészlege a modern hályogsebészet és műlencse-implantáció alapjaitrévén. Az [[1990-es évek]] eleje óta itt működik az ország első cornea laboratóriumacornealaboratóriuma, ahol konzervált humánemberi corneákszaruhártyák készülnek a majdani műtéti felhasználásra.
Nagy* múltú és hírű a fülFül-orr-gége, fej-nyaksebészeti osztály. Már 1887-tól működött a belgyógyászati osztály fiókjaként. 1970-ben bevezették a modern mikrokirurgiai és arcideg sebészeti eljárásokat, amelyeket kiegészítenek a klasszikus fülműtétek mellett a hallásjavító műtétek. Itt alkalmazták elsőként az országban a hangprotézis implantációt.
A Kórházban 1938 óta működik önálló fog- és szájsebészeti osztály, ez a terület már nemcsak a szájüregi és fogászati betegségek gyógyításával foglalkozik, hanem magába foglalja: az arc-állcsont sebészeti traumatológiát, a fej-nyaki daganatos betegek ellátását, az arctájéki fejlődési rendellenességek kezelését, az arc rekonstrukciós és esztétikai sebészetét, az állkapocsízület és a nyálmirigyek betegségeinek sebészi és konzervatív kezelését is. Az új diszciplína alkalmazza a legmodernebb szövetátültetési és szövetpótlási, mikrosebészeti eljárásokat, a modern lézer- és kriosebészetet. Az ajak- és szájpadhasadékos betegek komplex (sebészi és konzervatív) gyógyítását 2005 óta sikeresen végzik.
* Fog- és szájsebészeti osztály, amely már nemcsak a szájüregi és fogászati betegségek gyógyításával foglalkozik, hanem az arcsebészeti szakterület teljes spektrumával is.
A kardiológia és kardiológiai intenzív ellátás a Szt. Rókushoz tartozó Budagyöngye Kórházban alakult ki még az 1970-es évek végén. Az osztály kardiológusainak munkája ma különösen a keringési elégtelenség komplex kezelési elveinek (neuro-hormonális blokád) lerakása és alkalmazása terén elismert.
 
== Híres orvosai ==
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== További információk ==
== Kapcsolódó szócikkek ==
== Források ==
[[Kategória:Budapest kórházai]]
54 316

szerkesztés