„Glattfelder Gyula” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jav. |
link |
||
18. sor:
| megjegyzés =
}}
[[Mór (település)|Mór]]i '''Glattfelder Gyula''' Sándor ([[Budapest]], [[1874]]. [[március 18.]] – [[Budapest]], [[1943]]. [[augusztus 30.]]) [[1911]]-től [[Szeged-Csanádi egyházmegye|csanádi püspök]], [[1942]]-től haláláig kinevezett [[Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye|kalocsai érsek]].▼
== Pályafutása ==▼
A nemesi származású móri Glattfelder család sarjaként született. Édesapja móri Glattfelder Jakab (1843–1912), budapesti kocsigyáros,<ref name="gattfelderjakab">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-67K3-3MW?i=174&wc=M6WK-GNL%3A101520501%2C102872301%3Fcc%3D1542666&cc=1542666|title=familysearch.org móri Glattfelder Jakab gyászjelentése}}</ref> édesanyja Kovács Hermin. édesapja [[1911]]. [[május 12.|május 12]]-én nemességet és nemesi előnevet szerzett, valamint címer adományozásban részesült [[I. Ferenc József magyar király]]tól, feleségével és gyermekeivel együtt.<ref>K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 72. kötet - 484 - 485. oldal</ref>▼
[[1896]]. [[október 15.|október 15]]-én szentelték pappá. Hitoktató lett és a [[Központi Papnevelő Intézet]] tanulmányi felügyelője. A katolikus egyetemisták Szent Imre-kollégiumának alapítója és első igazgatója 1900-ban. 1901-től 1906-ig szerkesztette az ''Örökimádás'' című folyóiratot. Doktorálása után, 1909-től a hitszónoklat tanára lett a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Tudományegyetemen]].▼
=== Püspöki pályafutása ===▼
A pápa [[1911]]. [[március 18.|március 18]]-án a [[Szeged-Csanádi egyházmegye|Csanádi egyházmegye]] püspökévé nevezte ki.<ref>http://lexikon.katolikus.hu/G/Glattfelder.html</ref> [[Május 14.|Május 14]]-én püspökké szentelték, majd megkezdte ebbéli tevékenységét a Csanádi egyházmegye székhelyén, [[Temesvár]]ott. Jelmondata a ''Iustum Amore (Csak a szeretet!)'' lett.▼
Jó szervezőképesség jellemezte; püspöksége kezdetén egyházmegyei szemináriumot és papnevelő intézetet létesített Temesváron. Erre nagy szükség is volt, hiszen 250 plébánia és 1050 [[Leányegyház|filia]] tartozott hozzá. Az [[első világháború]]t lezáró [[trianoni békeszerződés]] után Glattfelder Gyulát nemkívánatos személynek nyilvánították Temesvárott. 1923-ban el kellett hagynia [[Románia|Romániát]] és [[Szeged]]re tette át székhelyét. A [[róma]]i [[pápa (egyházfő)|pápa]] is kénytelen volt az államhatároknak megfelelően az egyházmegyei határokat is megváltoztatni. A csanádi püspökség igen kicsinyre zsugorodott a vesztes háború következtében meghúzott határok által: 250 plébániából 47 maradt, az 1050 filiából 32. A későbbiekben, [[1950]]-től [[Szeged-Csanádi egyházmegye]] név alatt működik a püspökség Szeged központtal mind a mai napig.▼
Glattfelder Gyula Szegeden nehéz feladatok elé nézett: az új egyházmegyei központban nem volt papnevelde, [[székesegyház]], sem püspöki palota. [[Klebelsberg Kuno]] kultuszminiszter segítségével 1930-ra felépült a [[Fogadalmi templom (Szeged)|Fogadalmi templom]], amely egyben a püspökség székesegyháza lett. 1932-re a Fogadalmi templom körül, a [[Dóm tér (Szeged)|Dóm téren]] megépültek az új egyetemi épületek a [[Kolozsvár]]ról elűzött [[Szegedi Tudományegyetem|Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem]] számára; ezen épületekben jutott hely a püspöki palotának, a Szent Imre-kollégiumnak és a papneveldének, mely utóbbi irányítását a [[Jézus Társasága|jezsuitákra]] bízta a püspök. Mind a püspöki karban, mind az országos közéletben nagy tekintélynek örvendett, szentbeszédeiért lelkesedtek a hívők. 1942-ben püspöksége területén a Trianon után megmaradt plébániák száma 47-ről 51-re emelkedett.▼
[[File:GlattfelderGyulaFotoThalerTamas.jpg|thumb|300px|balra|Sírja a
{{Apostoli utódlás infobox
|szentelés dátuma = [[1911]]. [[május 14.]]
43 ⟶ 58 sor:
|társszentelt dátum8 = [[1942]]. [[május 17.]]
}}
Tehetségét, szervezőkészségét nagyra értékelték, [[1932]]-ben az [[Actio Catholica]] ügyvezető elnöke lett.<ref>Gianone András: Az Actio Catholica története Magyarországon 19321948. ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola, Budapest, 2010. 31.</ref> [[1943]]-ban megkapta a [[Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye|kalocsai érseki]] kinevezést is, de azt betegsége miatt már nem tudta vállalni, pár hónap múltán, [[augusztus 30.|augusztus 30]]-án Budapesten meghalt.<ref>MTI „kőnyomatos" hírei, 1943. augusztus 30. http://mol.arcanum.hu/mti/opt/a100929.htm?v=pdf&q=WRD%3D%28glattfelder%20gyula%29%20and%20DATE%3D1943.08.01--1943.09.30_&s=SORT&m=0&a=rec</ref> A szegedi [[Fogadalmi templom (Szeged)|fogadalmi templom]] altemplomában nyugszik.<ref>Szeged, Fogadalmi templom Kripta 765. Lásd [[Tóth Tamás (temetőkutató)|Tóth Tamás]]: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 28. p.</ref>▼
▲[[Mór (település)|Mór]]i '''Glattfelder Gyula''' Sándor ([[Budapest]], [[1874]]. [[március 18.]] – [[Budapest]], [[1943]]. [[augusztus 30.]]) [[1911]]-től [[Szeged-Csanádi egyházmegye|csanádi püspök]], [[1942]]-től haláláig kinevezett [[Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye|kalocsai érsek]].
▲== Pályafutása ==
▲A nemesi származású móri Glattfelder család sarjaként született. Édesapja móri Glattfelder Jakab (1843–1912), budapesti kocsigyáros,<ref name="gattfelderjakab">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-67K3-3MW?i=174&wc=M6WK-GNL%3A101520501%2C102872301%3Fcc%3D1542666&cc=1542666|title=familysearch.org móri Glattfelder Jakab gyászjelentése}}</ref> édesanyja Kovács Hermin. édesapja [[1911]]. [[május 12.|május 12]]-én nemességet és nemesi előnevet szerzett, valamint címer adományozásban részesült [[I. Ferenc József magyar király]]tól, feleségével és gyermekeivel együtt.<ref>K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 72. kötet - 484 - 485. oldal</ref>
▲[[1896]]. [[október 15.|október 15]]-én szentelték pappá. Hitoktató lett és a [[Központi Papnevelő Intézet]] tanulmányi felügyelője. A katolikus egyetemisták Szent Imre-kollégiumának alapítója és első igazgatója 1900-ban. 1901-től 1906-ig szerkesztette az ''Örökimádás'' című folyóiratot. Doktorálása után, 1909-től a hitszónoklat tanára lett a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Tudományegyetemen]].
▲=== Püspöki pályafutása ===
▲A pápa [[1911]]. [[március 18.|március 18]]-án a [[Szeged-Csanádi egyházmegye|Csanádi egyházmegye]] püspökévé nevezte ki.<ref>http://lexikon.katolikus.hu/G/Glattfelder.html</ref> [[Május 14.|Május 14]]-én püspökké szentelték, majd megkezdte ebbéli tevékenységét a Csanádi egyházmegye székhelyén, [[Temesvár]]ott. Jelmondata a ''Iustum Amore (Csak a szeretet!)'' lett.
▲Jó szervezőképesség jellemezte; püspöksége kezdetén egyházmegyei szemináriumot és papnevelő intézetet létesített Temesváron. Erre nagy szükség is volt, hiszen 250 plébánia és 1050 [[Leányegyház|filia]] tartozott hozzá. Az [[első világháború]]t lezáró [[trianoni békeszerződés]] után Glattfelder Gyulát nemkívánatos személynek nyilvánították Temesvárott. 1923-ban el kellett hagynia [[Románia|Romániát]] és [[Szeged]]re tette át székhelyét. A [[róma]]i [[pápa (egyházfő)|pápa]] is kénytelen volt az államhatároknak megfelelően az egyházmegyei határokat is megváltoztatni. A csanádi püspökség igen kicsinyre zsugorodott a vesztes háború következtében meghúzott határok által: 250 plébániából 47 maradt, az 1050 filiából 32. A későbbiekben, [[1950]]-től [[Szeged-Csanádi egyházmegye]] név alatt működik a püspökség Szeged központtal mind a mai napig.
▲Glattfelder Gyula Szegeden nehéz feladatok elé nézett: az új egyházmegyei központban nem volt papnevelde, [[székesegyház]], sem püspöki palota. [[Klebelsberg Kuno]] kultuszminiszter segítségével 1930-ra felépült a [[Fogadalmi templom (Szeged)|Fogadalmi templom]], amely egyben a püspökség székesegyháza lett. 1932-re a Fogadalmi templom körül, a [[Dóm tér (Szeged)|Dóm téren]] megépültek az új egyetemi épületek a [[Kolozsvár]]ról elűzött [[Szegedi Tudományegyetem|Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem]] számára; ezen épületekben jutott hely a püspöki palotának, a Szent Imre-kollégiumnak és a papneveldének, mely utóbbi irányítását a [[Jézus Társasága|jezsuitákra]] bízta a püspök. Mind a püspöki karban, mind az országos közéletben nagy tekintélynek örvendett, szentbeszédeiért lelkesedtek a hívők. 1942-ben püspöksége területén a Trianon után megmaradt plébániák száma 47-ről 51-re emelkedett.
▲[[File:GlattfelderGyulaFotoThalerTamas.jpg|thumb|300px|balra|Sírja a Szegedi Dóm altemplomában]]
▲Tehetségét, szervezőkészségét nagyra értékelték, [[1932]]-ben az [[Actio Catholica]] ügyvezető elnöke lett.<ref>Gianone András: Az Actio Catholica története Magyarországon 19321948. ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola, Budapest, 2010. 31.</ref> [[1943]]-ban megkapta a [[Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye|kalocsai érseki]] kinevezést is, de azt betegsége miatt már nem tudta vállalni, pár hónap múltán, [[augusztus 30.|augusztus 30]]-án Budapesten meghalt.<ref>MTI „kőnyomatos" hírei, 1943. augusztus 30. http://mol.arcanum.hu/mti/opt/a100929.htm?v=pdf&q=WRD%3D%28glattfelder%20gyula%29%20and%20DATE%3D1943.08.01--1943.09.30_&s=SORT&m=0&a=rec</ref> A szegedi Fogadalmi templom altemplomában nyugszik.<ref>Szeged, Fogadalmi templom Kripta 765. Lásd [[Tóth Tamás (temetőkutató)|Tóth Tamás]]: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 28. p.</ref>
== Művei ==
| |||