„A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Peadar (vitalap | szerkesztései)
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: Peyerk (vita) szerkesztéséről Peadar szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
3. sor:
Az Elnöki Tanácsnak általában tagjai voltak a párt (az [[Magyar Dolgozók Pártja|MDP]] majd az [[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]]) és a legfontosabb [[társadalmi szervezet]]ek, [[tömegszervezet]]ek vezetői vagy képviselői, helyt kaptak benne a kommunista felfogás szerinti legfontosabb társadalmi osztályok és rétegek reprezentánsai, az egyházak és a nemzetiségek képviselői, valamint a tudományos és a kulturális élet egyes kiemelkedő személyiségei, köztük pártonkívüliek is jelentős arányban. Ezen túlmenően az egypártrendszer kialakulása előtti pártok ([[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|Kisgazdapárt]], [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|Szociáldemokrata Párt]], [[Nemzeti Parasztpárt]], [[Magyar Radikális Párt]]) néhány reprezentatív alakja is tagja volt a testületnek, erre még a 80-as években is gondosan ügyeltek. Ebben a tekintetben az Elnöki Tanács – főleg a Kádár-rendszerben – valóságosan reprezentálta a magyar társadalom széles rétegeit, de politikai értelemben természetesen az egypárti hatalomgyakorlás eszköze volt csupán.
 
Az Elnöki Tanács létrehozásával egyidejűleg megszűnt a köztársasági elnöki tisztség, feladatainak nagy részét az Elnöki Tanács, illetve annak elnöke vette át, de a testület elnöke csak névleges államfője volt az országnak, és reprezentatív feladatokat látott el. Az Alkotmány [[1989]]. évi módosítása megszüntette az Elnöki Tanácsot, és visszaállította a [[köztársasági elnök]] intézményét.
 
== Összetétele ==
15. sor:
== Törvényerejű rendeletek ==
{{fő|törvényerejű rendelet}}
Az Elnöki Tanács [[törvényerejű rendelet]]eket alkothatott, amelyekkel az Alkotmány kivételévelúgyszólván bármely [[törvény (jogszabály)|törvény]]t módosíthatott, az Alkotmány kivételével. Fennállásának időszakában <!-- nem voltak ''sarkalatos törvények,'' így --> a törvényerejű rendeletek kibocsátása a törvények alkotását is gyakran háttérbe szorította, mivel az Országgyűlés csak évente négyszer, általában két-két hét időtartamban ülésezett.
 
== Az Elnöki Tanács elnökei ==
Magyarország névleges államfői [[1949]]-től [[1989]]-ig:
* [[Szakasits Árpád]] ([[1949]]. [[augusztus 23.]] – [[1950]]. [[április 25.]])
* [[Rónai Sándor]] ([[1950]]. [[május 8.]] – [[1952]]. [[augusztus 14.]])